SZEMPONT
A Rovatból

Lovasi: a többségnek annyit üzen a hatalom, nincs szükség rád

A Kossuth-díjas zenésszel a mai magyar közhangulatról, a Kiscsillag megkomolyodásáról és a Fishing on Orfűről beszélgettünk.


Lovasi András az egyik fő viszonyítási pont a hazai könnyűzenében. Szövegírói stílusa és dalai a mai napig számtalan zenekart inspirálnak, és annak is súlya van, ha nem a szűken vett szakmájához kapcsolódó témákban nyilatkozik. Ennek megfelelően nemcsak az általa megálmodott Fishing on Orfű fesztivál sikereiről és a Kiscsillagról, illetve a Kispál és a Borzról kérdeztük, de például arra is kíváncsiak voltunk, mit gondol a társadalmunk jelenlegi állapotáról és az egyre mélyülő Budapest-vidék szakadékról.

– A húszas éveid elején jártál a rendszerváltás idején. Hogyan élted meg az országban zajló eseményeket?

– Túlzottan sosem voltam benne a politikai-közéleti dolgokban, az mindenesetre tény, hogy a Kispál és a Borz tulajdonképpen a rendszerváltás nyertesének számít. Bár 1987 óta léteztünk, de az első években még nemigen koncertezhettünk, mert ez mindenféle bonyolult engedélyekhez volt kötve. Persze egy-két helyre azért eljutottunk, összességében viszont alig játszottunk Pécsen kívül. 1989-90 után viszont elhárultak az akadályok, így látványosan megnőtt a fellépési lehetőségeink száma. Ha azt nézed, hogy 1991-ben már lemezünk is megjelent, szerintem ez akkoriban relatíve gyors befutásnak számított más vidéki zenekarokhoz képest.

Ráadásul a nyilvánosság csatornái is kitágultak: például egyszer a Fekete Lyukban próbáltunk, amikor bejött a Geszti egy tévéstábbal, és egy hét múlva már ott találtuk magunkat egy milliós nézettségű műsorban. Aztán ez a dolog persze visszarendeződött, és kialakult az úgynevezett kereskedelmileg eladható, valamint az „alternatív” szcéna. Mindenesetre volt egy időszak, amikor a később mesterségesen az utóbbi kategóriába sorolt zenekarok is simán lehetőséget kaphattak az országos médiában. Ez a lehetőség aztán sokáig egyáltalán nem létezett, majd a Petőfi rádió irányváltása hozta vissza valamennyire.

lovasi2

Mervai Márk fotója

Névjegy

Lovasi András 1967-ben született Pécsen. 1987-ben alapította a Kispál és a Borz zenekart, amely pár éven belül az egyik legnépszerűbb hazai együttessé vált. Búcsúkoncertjüket 2010-ben tartották a Sziget Fesztivál nagyszínpadán, de három évvel később bejelentették, hogy évi egy tematikus koncertre visszatérnek a Fishing on Orfű fesztiválon. Tavaly első három lemezük dalait játszották, idén az életmű középső része kerül sorra, jövőre pedig az utolsó albumok és az azóta született számok.

2005 óta a Kiscsillag frontembere is, akikkel rövid idő alatt szintén bekerült az országos élvonalba. Eddig négy nagylemezt készítettek, a legutóbbi tavaly márciusban jelent meg Szeles címmel. Emellett tagja még a Budapest Bár énekesi társulatának, gyakori vendég a Csík Zenekar fellépésein, illetve Lovasi és a Véletlen néven Lackfi János megzenésített verseit is énekli.

Elvált, két lánya van. Munkásságáért 2010. március 15-én Kossuth-díjat kapott, a magyar könnyűzenében eddig legfiatalabbként, alig 43 évesen.

– Milyennek látod ma az általános közhangulatot Magyarországon?

– Azoknak a hangulata, akiket közelebbről ismerek, egy szóval is kifejezhető: szar. Mármint akkor, ha egyáltalán még itthon vannak. A legrégebbi barátaim, akik végigkísérték az életemet, az utóbbi néhány évben szinte kivétel nélkül külföldre költöztek.

"
Mondhatnám azt is, hogy bizonyos értelemben magányos vagyok.

Szerencsére a szüleim és a rokonságom még a közelemben vannak, de a gyerekeim például hosszú távon nem hiszem, hogy helyben képzelnék el a jövőjüket. És most nem feltétlenül az országra gondolok, hanem adott esetben csak Pécsre. A nagyobbik lányom például már Pesten él, csak a kisebbik lakik velem, valószínűleg ő se sokáig. Azt hiszem, az igazi tragédia nem is a külföldre költözés, hanem a magyar vidék pusztulása, ami az utóbbi évtizedben nagyon látványosan zajlik.

lovasi_juhaszlaszlo

Juhász László fotója - Forrás: Wikipédia

Ez a tendencia már a nagyvárosokat is elérte, nyilván az egyetemi leépítésekkel párhuzamosan. Szerintem leginkább ennek köszönhető, és nem mondjuk Tarlós érdeme, hogy Budapesten ekkora lett a pezsgés az elmúlt néhány évben. Egyszerűen aki él és mozog, mind ide tette át a székhelyét – akár a munkalehetőségek, akár a kulturális élet miatt.

Amikor nagyjából 20 éve felmerült, hogy én is felköltözzek, még nem láttam semmi értelmét. Mondván az egész város mocskos, tele van dugókkal, a kocsmák meg ugyanolyanok, minek jönnék? Ma viszont azt gondolom, hogy sokkal jobb itt élni, mint bárhol az országban.

Most ott tartok, hogy szinte többet vagyok már itt, mint Pécsen. Pest lényegében olyan, mint egy növény legszebb virága, ami kiszívja az energiát és életerőt a talajból, vagyis az ország többi részéből. Aztán persze ha egyszer majd kimerül a tápanyagforrás, akkor az egész növény elhal.

– Szerinted mi a vidék legnagyobb problémája?

– Úgy tűnik nekem, hogy bizonyos részekről teljesen le is mondtak. A Fideszben 2010 után egyedül az Ángyán-féle vidékfejlesztési koncepció volt a szimpatikus, ami kimondottan a kis- és középbirtokosoknak kedvezett volna. De hamar kiderült, hogy ennek nincs jövője, az akkor kialakulóban lévő nagytőkés-nagybirtokos rendszer fog győztesként kikerülni a párharcból. Ez aztán még jobban felgyorsította a vidék pusztulását. Van néhány kis sziget, vannak tenni akaró emberek, őket jól meglátogatja a Borbás Marcsi, a többi néma csend, maximum közmunkában gazolgatnak kicsit az árokparton. A fiatalok hülyék lennének ottmaradni, ha van bármi ambíciójuk az életben, gazdasági menekültek lesznek Budapesten, vagy valahol az EU-ban.

– Mi a helyzet a te szűkebb közegedben, a könnyűzenében?

– Ezen a téren azért pozitív folyamatok is érzékelhetők, főleg Budapest már említett virágzása miatt. Szerintem sosem működött még ennyi zenekar a fővárosban, mint most. Nagyon jó az utánpótlás, például amikor nemrég basszusgitárost kerestünk a Kiscsillagba, hat jelentkezőt hallgattunk meg és mindannyian kiválóak voltak. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt szerintem maximum egyet találtunk volna, vagy annyit se. Szóval ilyen szempontból nincs ok panaszra, 2014 a magyar popzenében hosszú ideje az egyik legígéretesebb év volt.

lovasi4

Huszár Boglárka fotója

– Mekkora szabadságot ad neked az átlagemberekhez képest, hogy zenélésből élhetsz?

– Hogy meg tudok belőle élni, az leginkább annak köszönhető, hogy lassan 30 éve a pályán vagyok, és írtam rengeteg dalt, amit szerencsére játszanak is. A bevételeim egyre nagyobb részét egy ideje már nem az élő fellépések, hanem a jogdíjak teszik ki. Amit a koncertezéssel keresek, az nagyjából elég a napi költségek fedezésére, de ha csak erre hagyatkozhatnék, egyáltalán nem tudnék előre tervezni. Régebben azon röhögtünk, hogy ha bárki kidőlt volna a zenekarból egy komolyabb betegség miatt, nagyjából két-három hónap után kis túlzással mind éhen haltunk volna. Ma már jobb a helyzet ilyen szempontból, talán egy évre elegendő tartalékom is van, és ez mindenképp ad egyfajta szabadságot.

– Többször is nyíltan exponáltad már magad a médiában a kormány valamely döntése ellen tiltakozva, legutóbb épp a jogdíjak kapcsán. (Az üres adathordozókból befolyó összeg 25 százalékát vonták el egyoldalúan, részletek ITTa szerk.) Mi az a pont, amikor úgy érzed, hogy muszáj megszólalnod?

– Ez tipikusan olyan dolog volt, amikor a zenészek megosztottságát kihasználva toltak le valamit a szakma torkán, bármifajta egyeztetés nélkül. Pedig még a kormány politikájával amúgy egyetértők közül is mindenki elítélte. Gondolj bele:

az egész ahhoz hasonlít, mintha bemennének a szobádba, kinyitnák a zoknis fiókodat, kivennék belőle a félretett pénzed egy részét, és azt mondanák, hogy akkor ezt most elviszik. Mit lehet erre mondani? „Oké, és az alsógatyám nem kell?”

Az a baj, hogy tényleg mindenhol ott vannak. Kiss Tibi is kitért rá a vele készült interjúban, hogy bármennyire is akarod, nem tudod kihúzni magad.

Pedig én nem szeretném, hogy a nappalimban és a hálószobámban is politikusokkal kelljen szembesülnöm. Van tévém, de azt ki is lehet kapcsolni, ha úgy akarom. Viszont ha azt látom, hogy olyan jogszabályokat hoznak, amelyek folyamatosan beleszólnak a magánéletembe és elveszik a pénzemet, de nekem ettől nem lesz jobb, akkor előbb-utóbb akaratlanul is betelik a pohár. Egyébként is van véleményem, de általában nem érzem szükségét, hogy a nyilvánosság elé tárjam. De ebben az ügyben eljött a pont, amikor azt mondtam, hogy eddig és ne tovább. Persze nem voltak illúzióim, hogy úgyis keresztül fogják vinni. Viszont ha senki nem emelt volna szót ellene, az csak még inkább bátorította volna őket, hogy folytassák a lenyúlást – hiszen akad még ott pénzt, ahonnan ezt elvették.

lovasi5

Pozsonyi Roland fotója

Ez a vicc írja le legjobban Lovasi szerint a magyar társadalom állapotát

Egy család éppen otthon vacsorázik, amikor bekopogtat hozzájuk egy csavargó. Megkérdezi, bejöhet-e, de senki nem válaszol, így beljebb megy. „Ehetek kicsit a levesből?” – kérdezi, de erre se kap választ, úgyhogy szed magának. Erre vérszemet kap és odaszól a családfőnek: „És a kedves lányát esetleg elvihetem egy körre?” Szintén senki nem ellenkezik. Végül amikor a feleséget is megpróbálja bevonni a buliba, csak feláll az apa, hogy „Na azt azért nem kéne!” Mire a legkisebb fiú megszólal: „Te viszed ki a szemetet!” Merthogy csendkirályt játszottak.

A politikusok szerinte ugyanígy ránk telepedtek, és folyamatosan csodálkoznak rá az egyre meredekebb dolgokra: „Jé, ezt is szabad? Ezt is szabad?” Amit simán megtehetnek a társadalmi ellenállás hiányában, azt meg is teszik. Ha nem szól oda nekik senki, maguktól aligha fogják abbahagyni, és csak még tovább durvul a helyzet.

– Te vagy az egyik legtermékenyebb magyar szövegíró, talán senki más nem képes ilyen régóta ennyire gördülékenyen alkotni. Soha nem csömörlöttél meg az elmúlt évtizedek során?

– Nyilván voltak és vannak is nehezebb időszakok, de ez kifelé nem látszik. Azt gondolom, hogy a dalszövegírás alapvetően ugyanúgy iparművészet, mint például az épületszobrászat. Amikor egy lemez anyagán dolgozom, akkor reggelente olyankor is rákényszerítem magam, ha semmi kedvem nincs hozzá. Legfeljebb csak ülök és járatom az agyamat, aztán valami ötlet majd csak jön. Vannak rá különféle technikák, hogy ösztönözzem magamat, mostanra sikerült egész jól elsajátítanom őket. Egyébként erős a szelekció, rengeteg olyan szövegem is születik így, amit második nekifutásra már nem találok olyan jónak. Ezeket vagy tovább csiszolom, vagy egyszerűen kidobom őket, ha tényleg nem ütik meg az általam felállított mércét.

– A legutóbbi Kiscsillag-lemez több szövegében is erősen ironikus, odamondós hangot ütsz meg, ami ezelőtt nemigen volt jellemző rád. Miért éppen most mozdultál ilyen irányba?

– Ennek kevésbé voltak aktuálpolitikai okai, inkább azért váltottunk, mert az ezt megelőző albumot nem igazán szerettük. Ugyanis olyan volt, mint amikor egy zenekar elkezdi túlzottan komolyan venni azt a képet, amit saját maga számára talált ki. Tehát

"
voltaképpen egy mesterséges szerepet erőltettünk magunkra.

Ezzel akartam szakítani, és csinálni egy olyan lemezt, ami nem egy vicces szerepjáték. Hát ez lett belőle.

Ki találja meg, a tavalyi lemez talán legmélyebb dala:

És összehasonlításként a Megjöttünk a nőkért című szám a harmadik albumról:

– A közönségnél hogy csapódott le a zenekar megkomolyodása?

– Azt látjuk, hogy jól érzékelhetően idősödnek, aminek minden bizonnyal köze van a váltáshoz. Bár az is közrejátszik, hogy a mostani tizenévesek egyre kevésbé hallgatnak gitárzenét. Ez most egy ilyen időszak, majd lesz más, gondolom...

– Idén már január végén elfogyott minden bérlet a Fishing on Orfűre, és néhány héten belül valószínűleg teljes teltház lesz. Mekkora út vezetett idáig szerinted?

– A Fishing on Orfűnek már a kiindulópontja is az volt, amihez a mai napig tartjuk magunkat. Szerettünk volna egy barátságos, családias fesztivált, amit a későbbiekben sem fogunk tömegesíteni. Lényegében felismertük a saját korlátainkat azzal, hogy kijelentettük: ez az egész akkor tud olyan maradni, amilyennek elképzeltük és megszerettük, ha nem növeljük az igényekkel párhuzamosan a befogadóképességet.

Ehelyett azt a célt tűztük ki, hogy a fix számú jegyet és bérletet lehetőleg adjuk el már elővételben. Nyilván a Glastonbury szintjét sosem fogjuk elérni, vagyis azt, amikor a fellépők bejelentése nélkül is órák alatt összejön a teljes telt ház. De azt gondolom, hogy az idei így is nagyon szép eredmény. Így belegondolva nem tudok más fesztiválról idehaza, ami már hónapokkal hamarabb teltházas lenne...

Persze egy ilyen szituációban elkerülhetetlen, hogy egyesek kiábránduljanak. Olyan ez, mint mikor valakinek hirtelen befut a kedvenc zenekara: míg azelőtt kényelmesen odabattyogott a koncert napján jegyet venni, most egyszerre azt veszi észre, hogy sorozatban lemarad róluk. Nekünk is rengetegen írnak, hogy évek óta jártak Fishingre, és idén először nem jutott nekik jegy. Nyilván érthető a csalódottságuk, de sajnos nem nagyon tudunk ezzel mit kezdeni, hiszen a lehetőség adott volt már decembertől.

Teljes Kispál-koncert a 2010-es Fishingről, még a feloszlás előtt:

lovasi8

Az idei felállás sajtófotója

– Mekkora részben tartod a fesztivál népszerűségét személyes sikernek, illetve mennyiben köszönhető vajon a Kispál összeállásának?

– Mivel az én koncepciómra épül, kétségtelenül jól esik a hiúságomnak. Természetesen benne van a Kispál újjáalakulása is, de eleve ez volt vele a cél. Ha úgy nézzük, a zenekar tulajdonképpen egy eszköz volt a fesztivál népszerűsítésére, de ha megkérdezed a tagokat, senki nem fogja azt mondani, hogy eszköznek érezte magát az én fesztiválos céljaimhoz. Mondjuk egyikünk sem tervezte a zenekarból, hogy 4 évre rá már újra játszunk. Ha nincs az, hogy a Kispi meg a Ricsi elkezdtek együtt próbálni csak úgy, nekem se jut eszembe ez a koncepció, de így meg benne volt a levegőben, nem kellett sokat erőlködnöm, mindenki azonnal igent mondott.

És abban, hogy van ez a három koncert, vastagon benne van az, hogy a Fishingen van, hogy ott lehet. Szerintem ez a helyszín, ez a közönség a lehető legjobb nekünk. Sokkal inkább, mint ha mondjuk a Sportarénában csináltuk volna a visszatérést. Pedig ha az orfűi bulira fél évvel korábban már nincs jegy, ki lehet következtetni, hogy akár két-három teltházas arénakoncertre is simán lenne kereslet. Nem kell magyaráznom, hogy ez mennyivel több pénzt jelentene, de ez legyen a mi bajunk. Szerencsére így sincs okunk panaszra.

– Mennyire vagy bizakodó a könnyűzene jövőjét illetően?

– A budapesti pezsgés biztató, de hiába az egész, ha közben a vidéki koncertezési lehetőségek egyre csökkennek. Vagy mondok egy másik példát. Szép dolog, hogy a Cseh Tamás programmal végre támogatják a fiatal zenekarokat, de arról nem beszél senki, hogy összesen úgy 1,3 milliárd forintot vontak el tőlünk, aminek alig a felét költik a programra. Vajon a többinek mi lett a sorsa? Engem igazából ez érdekelne.

Az is nagy kérdés, hol találhatnánk piacot azoknak a produkcióknak, akik esetleg tényleg fellendülnek a támogatás következtében. A hazai színtér nagyjából telített, ennél sokkal több elsővonalas előadót nem tud befogadni. Marad a külföld, de a magyar könnyűzene exportálására hosszú távú koncepció kéne. Annak pedig, hogy Magyarországon kulturális területen egy ilyet végig lehessen vinni, a reménysugara sem volt meg soha a rendszerváltás óta.

Ahhoz arra lenne szükség, hogy ne a feltétlen lojalitás legyen az elsődleges káderválogatási szempont, hanem a kreativitás, a szervezőkészség, a civil kurázsi. Ha anno a kilencvenes évek elején konszenzus lett volna a kultúra, az oktatás, az egészségügy hosszú távú céljaiban, és az odavezető út építésében, ma pont látnánk annak az eredményeit. Ennek most még a távoli lehetőségét sem látom, csak a teljes káoszt, és a meg-megújuló ötletelgetést, átszervezést, újabb átszervezést.

"
Mintha mindig lecserélnénk a fedőt a leves felett, és azt hinnénk, ettől jobb lesz. Nem lesz jobb.

lovasi6

Pozsonyi Roland fotója

lovasi7

Csákvári Péter fotója

– Az elvándorlás és az általános pesszimizmus csökkenésére van esély szerinted?

– Nem látok semmi okot, amitől ez megfordulna. A Fidesz vezérkarához közel álló gazdasági vállalkozók gyakorlatilag minden potenciális erőforrást kisajátítottak maguknak a következő évtizedre. Hogy ezzel mit kezdenek, azt nem lehet pontosan tudni. De több mint valószínű, hogy az én szűkebb környezetemnek például nem származik majd előnye belőle.

– Azért összességében szeretsz itt élni?

– Persze, szeretek, nem véletlenül vagyok még itt. De miért kell mindig azt mondani, hogy ennek ellenére? Egyáltalán minek politikáról beszélni? Az a baj, hogy mint mondtam, ha akarom, ha nem, ebbe ütöm a fejemet. Ha pályázok, ha koncertezek, vagy ha csak kiteszem a lábam az utcára. Sőt, most már a zsebemben is turkálnak. Pedig k*rvára nem akarok velük foglalkozni. A saját közegemben nagyon jól érzem magam, bőven akadnak olyan szép pillanatok, amelyek miatt megéri itt maradni és tovább csinálni. De még ideálisabb lenne a helyzet, ha olyan közeg venne minket körbe, ami nem rontja el rendre ezeket a pozitív pillanatokat.

Néhány évvel ezelőtt Spanyolországban nyaraltam a gyerekekkel, és pár nap alatt teljesen hozzászoktam ahhoz, mennyivel kedvesebbek ott az emberek úgy általában. Aztán miután hazajöttünk, elmentünk egy plázába, ahol abszolút minősíthetetlen hangnemben rám dörrent egy tipikusan besavanyodott eladó valami semmiségért. Először nem értettem, miért nem tudta kicsit kedvesebben mondani. Utána viszont rájöttem, hogy ha én is napi tizenkét órát robotolnék ennyi pénzért, és nekem is ennyire kilátástalan lenne a sorsom, valószínűleg pont ugyanilyen bunkó módon viselkednék. Mindig azt hallani, hogy legyünk vidámak és optimisták, de ehhez az kell, hogy legalább egy távoli pontot láss az életedben, amiért érdemes. Ha valaki azt látja, hogy maga körül az emberek jutnak egyről kettőre azzal, hogy elvégzik becsületesen a munkájukat, annak nyilván jobb kedve lesz, mert azt gondolja, hogy ez majd rá is vonatkozik.

Ehelyett az általános tapasztalat az, hogy vagy felkapaszkodsz az aktuális pénzosztó hálózatra, és a lojalitásodért cserébe kiemelkedhetsz a hasonló képességűek közül, vagy olyan makacs, kitartó és tehetséges vagy, hogy azért valami összejön, de egy olyan ellenséges közegben, ami miatt logikus, ha egy idő után elhúzol innen.

Aki meg nem elég kitartó, elszánt és tehetséges, nem születik a felsőbb körökbe se, de nem is akar, vagy tud segget nyalni, annak egyet tud csak üzenni ez a mostani leosztás: Nincs szükség rád.

És mivel ma Magyarországon az emberek többségének ennyit tud csak üzenni az uralkodó osztály, nyilván nem annyira vidámak, meg pozitívak az alantvalók.

Ha tetszett az interjú, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk