Ligeti Miklós: Nem feltételezhető, hogy Hajdu János Orbán Viktorra vall, inkább elvinné helyette a balhét
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt a Magyar Közöny Podcast vendége, ahol a NER utáni elszámoltatás jogi és gyakorlati kihívásairól beszélt. A jogász kitért a NAV új vezetőjének kinevezésére, Hajdu János volt TEK-főnök ügyére, a vagyonvisszaszerzés lehetséges módjaira, valamint arra, hogy szerinte miért nem érdemes Orbán Viktor esetleges felelősségre vonását társadalmi közérzethez kötni.
A NAV új vezetőjének kinevezésével kapcsolatban Ligeti Miklós elmondta, nem szabad meglepődni a döntésen, mert a rendőri vezetésben is hasonló folyamatok zajlottak le, ahol jellemzően a korábbi helyettesek léptek előre a folytonosság biztosítása érdekében. Ugyanakkor hozzátette, hogy ő személy szerint jobban örült volna egy, a rendszeren kívülről érkező vezetőnek.
„Én is boldogabb lennék, hogyha mondjuk a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda vagy az Országos Rendőr-főkapitányság élére nem olyasvalaki kerülne, aki a rendszerben edződött” – fogalmazott.
A NAV esetét szerinte különösen érzékennyé teszi a 2014-es kitiltási botrány és az intézmény korrupciógyanús ügyekben való érintettsége. Úgy véli, a NAV bizonyíthatja a NER-es folytonosság megszakadását azzal, ha például Lázár Jánossal szemben lefolytat egy eredményes vagyonosodási vizsgálatot.
Ligeti szerint Hajdu végtelenül lojális Orbán Viktorhoz, akinek a karrierjét köszönheti, ezért valószínűtlen, hogy rá vallana. „Orbán Viktornak köszönheti, hogy 2010-ben, mint egykor leszerelt rendőrőrnagy, hirtelen dandárdábornokként folytathatta a karrierjét, és kapott egy önálló rendőrséget.” Hajdu altábornagyként szerelt le, nála magasabb rendfokozatot csak Pintér Sándor ért el.
„Hajdu Jánosról azt feltételezni, hogy egyszer csak előáll a farbával, és azt mondja, hogy én még tiltakoztam is, de muszáj volt megtenni, mert a Viktor azt mondta, hogy a haza ezt követeli, erre semmi sem utal.”
Hozzátette, bárki is találta ki az akciót, az egy súlyos bűncselekmény, amiből szerinte nagyon nehéz kimászni, és nehéz elképzelni, hogy a végső döntést nem a NER legfelsőbb politikai vezetése hozta meg.
Ugyanakkor az biztos szerinte, ha egyszer valaki feláll, és azt mondja, ez „nem is én voltam, hanem a Viktor volt”, akkor annak lesz következménye.
Magyar Péter kormányának eddigi intézkedései közül Ligeti kiemelte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) visszavételét. A Transparency álláspontja szerint az összes ilyen alapítványt azonnal fel kellene számolni. Különösen kockázatosnak nevezte az Óbudai Egyetemet működtető Rudolf Kálmán Alapítványt, amely egy magántőkealap-kezelőn keresztül „masszívan benne van a NER-es, bizniszes hátországban”. Szerinte itt azonnal állami biztost kellene kinevezni a vagyonvesztés megakadályozására.
A tervezett vagyonvisszaszerzési hivatalról szólva Ligeti Miklós elmondta, jó iránynak tartja a létrehozását, de a szervezetnek a jelenlegi tervezetnél erősebb jogkörökre van szüksége. A jogász szerint a NER-t lehet ugyan maffiaállamnak vagy Cosa Nostrának nevezni, de ezek a definíciók nem segítenek a jogi megoldásban. A legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy a formailag érvényes szerződésekkel szerzett, de jogtalan vagyont hogyan lehet visszaszerezni a jogállami keretek között.
A Transparency javaslata szerint nem elég, ha a hivatal bíróságon támadhatja meg a szerződéseket, mert az túl lassú. „Nekünk az a – még a hivatal ötleténél is – formabontó elképzelésünk, hogy a hivatalt magát kell feljogosítani arra, hogy megállapítsa egy-egy szerződés érvénytelenségét” – fejtette ki.
Ligeti szerint a jog nem védheti azokat, akik jogtalanság útján gazdagodtak meg. „A lopott szajréra a tolvaj nem szerezhet tulajdont. A jogtalanul felhalmozott vagyon megvédésére az államnak, és nem a jogtalanul meggazdagodónak van joga” – szögezte le.
A Transparency International jelenleg is több nagy ügyön dolgozik – mondta el Ligeti. „Két nagyobb horderejű ügyön dolgozunk, nemsokára magántőkealapok témában fogunk nyilvánosság elé lépni, feljelentés, illetve Állami Számvevőszéki vizsgálat kezdeményezését fontolgatjuk” – árulta el.
Öt magántőkealapot vizsgáltak, amelyekbe százmilliárdos nagyságrendben került közvagyon, és úgy látják, a befektetések nem feleltek meg a jogi előírásoknak, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Emellett egy hároméves pereskedés eredményeként megszerzett 42 titkos kormányhatározatot is vizsgálnak, amelyekben szintén közpénzmilliárdok sorsáról dönthettek.
A NER összeomlásának gyorsaságával kapcsolatban kifejtette, hogy a magukat örökkévalónak gondoló rendszerek a merevségük miatt törékenyek.
„Sokkal kisebb – tulajdonképpen nem is létező – a hajlandóság a NER-kegyelt oligarchákban arra, hogy a lopott szajrét a NER-es értelemben vett „magasztos” célok és érdekek fenntartására és védelmére bevessék” – állapította meg.
Az interjú végén Ligeti Miklós egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor esetleges felelősségre vonása nem lehet politikai mérlegelés kérdése. Szerinte ha felmerül a megalapozott gyanú, akkor az elszámoltatásnak meg kell történnie, függetlenül a társadalmi hangulattól.
„Jogászként erre nekem nagyon egyszerű a válaszom. Ha Orbán Viktorral szemben megfogalmazódik a személyét érintő, megalapozott bűncselekmény-gyanú – akár az aranykonvoj-ügyben, akár más ügyben –, akkor mindegy, mi a társadalmi közérzület, mert a jog parancsa egyértelmű: bűn nem maradhat büntetlenül, akit bűncselekmény gyanúja terhel, azzal szemben el kell járni. Tehát itt nincs kivétel, és a NER bukásával az első számú reményünk az, hogy a törvény előtti egyenlőség visszatér az országba.”
