Elzárják az autó- és trolibuszok két első ülését az utasok elől Budapesten. Ezt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSzSz), az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) kezdeményezte az aktuális járványügyi helyzetre való tekintettel a sofőrök egészségének megóvása érdekében.
a BKK vállalta, hogy a hét folyamán elkezdi és a hétvégéig be is fejezi a buszok első üléseinek kordonozását. Ezzel azt is megtiltják az utasoknak, hogy a sofőrök környezetében várakozzanak.
Az érdekképviseletek véleménye szerint ezt a lépést már sokkal korábban meg kellett volna tennie a vállalatnak annak érdekében, hogy a dolgozók megfertőződésének esélye minimálisra csökkenjen.
Az EKSZ azt írta a Facebookon, hogy az első ülések elzárását már a második hullám indulásakor is kezdeményezték, de akkor nem lett belőle semmi.
"Továbbra is jónak tartjuk ezt a fajta védelmet, mert így a dolgozók sem esnek el az elsőajtózási jutaléktól, ami a jelenlegi helyzetben fontosabb, mint valaha"
- írták.
Mint megírtuk, a metrón dolgozóknál is egyre rosszabb a helyzet. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes nemrég azt mondta, hogy annyira sok a beteg a 2-es metró vonalán dolgozók között, hogy ha még kettő ember megbetegszik, akkor lehet, hogy le kell állítani a metrót.
Elzárják az autó- és trolibuszok két első ülését az utasok elől Budapesten. Ezt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSzSz), az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) kezdeményezte az aktuális járványügyi helyzetre való tekintettel a sofőrök egészségének megóvása érdekében.
Utolsó napok az iglukban: véget ér a téli szezon a 360 Bar tetején
Még pár napig beülhetsz Budapest egyik legkülönlegesebb „buborékjába”: a 360 Bar Igloo Garden május 3-ig vár, aztán eltűnnek a tél ikonikus kis kuckói, majd rövid átalakulás után, már igluk nélkül, a tavaszi-nyári szezonra nyit újra.
Van valami furcsa abban, ahogyan a saját városunkhoz viszonyulunk. Miközben utazáskor gondolkodás nélkül felkutatjuk a legjobb kilátásokat, tetőbárokat vagy „rejtett” helyeket, addig otthon sokszor hajlamosak vagyunk leragadni a jól ismert útvonalaknál. Pedig néha elég csak feljebb menni pár emeletet, és máris egészen más perspektívából nézhetünk rá Budapestre - a 360 Bar pedig erre a legjobb példa.
Most ráadásul van egy konkrét ok is, hogy ezt ne halogasd: a 360 Bar Igloo Garden május 3-a után bezár, így már csak néhány napig ülhetsz be ezekbe a fűtött, átlátszó buborékokba a város fölött.
Addig viszont még épp belefér, hogy végignézd a panorámát, kipróbálj néhány bistro-fine fogást, és megkóstold a koktélokat is. Mi pedig mutatjuk, milyen élményre számíthatsz!
Az egész történet már az odajutással elkezdődik. Az Andrássy út 39. szám alatt nem egy klasszikus, utcáról azonnal hívogató bár vár, hanem egy olyan hely, amit egy kicsit keresni kell. Belépsz az épületbe, elsétálsz a recepciónál, majd megtalálod a liftet, amelynek gombjai között ott van a 360 Bar. Amikor megnyomod, még nem sejted, mennyire megváltozik majd a hangulat pár másodpercen belül: a zártabb, visszafogott folyosóból egyszer csak egy világos, nyitott tetőkertbe lépsz ki, mintha tényleg egy másik dimenzióba érkeztél volna.
Ez az a pont, ahol hirtelen megváltozik minden. Az ember szinte automatikusan körbenéz:
végigfut a tekintete az Andrássy úton, megakad a Bazilika kupoláján, elkalandozik a Hősök tere irányába, majd egészen a budai hegyekig jut.
Ez nem az a panoráma, amit egyetlen pillantással letudsz, hanem inkább az, amiben egy kicsit benne maradsz, és hagyod, hogy lassan magával ragadjon.
Télen iglukban lehet ücsörögni a város felett
Ez az élmény télen kap igazán különleges réteget, amikor a 360 Bar teljesen átalakul. Míg a melegebb hónapokban egy nyitott, pezsgő rooftop bárként működik, addig a hidegben fűtött igluk költöznek a tetőre.
Ezek az átlátszó, kupolaszerű kis építmények nemcsak a hideg ellen védenek, hanem egy sajátos, intim hangulatot is teremtenek: egyszerre zárnak el a külvilágtól, miközben mégis végig kapcsolatban maradsz a várossal.
Belépve az igluba azonnal megérzed a különbséget. Kint a hideg, bent kellemes meleg, miközben az áttetsző falakon keresztül ott vibrál Budapest. Ez a kettősség adja az élmény egyik legnagyobb erejét. Ráadásul az igluk nem egyformák: mindegyik más berendezéssel és kicsit más kilátással vár, így valóban kis szeparékként működnek, ahol egy estére saját tered lehet a város fölött.
Ebben a környezetben könnyű elveszíteni az időérzéket. Egy beszélgetés észrevétlenül elnyúlik, a telefon a zsebben marad, és egyszer csak azon kapod magad, hogy már rég nem csak „beugrottál egy italra”, hanem teljesen belecsúsztál az estébe.
Nem csak a kilátás miatt érdemes felmenni
A 360 Barban azonban nem csak a panoráma viszi a prímet, bőven van még, amiért érdemes feljönni. Az élményhez szorosan hozzátartozik az étel és az ital kínálat is, és szerencsére egyikben sincs hiány.
Az étlap szezonálisan változik, és erősen a bistro fine vonalat képviseli: jól ismert alapok, izgalmas, néha meglepő párosításokkal.
A lazactatár avokádóval például az a fogás, amelynél már ránézésre érzed, hogy jó döntés lesz, a színek és az állag egyértelműen a frissességről árulkodnak. A lazac steak fokhagymás polentával és szicíliai lecsóval pedig pont az a kombináció, amely elsőre talán váratlan, de éppen ettől válik emlékezetessé. A raclette több változatban is elérhető, és kifejezetten jól illik ehhez a még kicsit hidegebb, kuckózós hangulathoz. Itt futottam bele életem mákos gubájába is, ami pont megtalálta az újraértelmezés és a klasszikus közötti arany középutat, és egyszerűen nem lehet abbahagyni.
A koktéloknál hasonló a helyzet. A kínálat erős, a signature italok és a klasszikusok egyaránt helyet kapnak, ráadásul olyan formában, amely egyszerre látványos és szerethető. Nem akar túlbonyolítani semmit, inkább arra koncentrál, hogy az ital valóban élmény legyen. A Pornstar Martini például most újra nagyot megy, és itt kifejezetten emlékezetes verzióval találkoztam.
Ahogy telik az este, egyre inkább összeáll a kép: ez egy eldugott, brutális panorámával megáldott hely, ahol a különböző elemek - a kilátás, a tér, az ételek és az italok - nem csak külön-külön működnek, hanem szépen egymást erősítik.
Most menj még, ha igluban ülnél, utána a tavaszi-nyári szezon vár!
Május 3-a után tehát véget ér a téli szezon, és egy időre eltűnnek a bár ikonikus, kuckós iglui.
Egy rövid szünet után azonban újra kinyit majd, immár a tavaszi-nyári arculattal: nyitott tetőtérrel, friss levegővel, új étlappal és ugyanazzal a jó hangulattal, de egészen más élménnyel.
Szóval ha most az igluk miatt mennél, ne halogasd - de tavasszal és nyáron is érdemes visszatérni, amikor már a nyitott tetőről, egészen más hangulatban tárul eléd a város.
Van valami furcsa abban, ahogyan a saját városunkhoz viszonyulunk. Miközben utazáskor gondolkodás nélkül felkutatjuk a legjobb kilátásokat, tetőbárokat vagy „rejtett” helyeket, addig otthon sokszor hajlamosak vagyunk leragadni a jól ismert útvonalaknál. Pedig néha elég csak feljebb menni pár emeletet, és máris egészen más perspektívából nézhetünk rá Budapestre - a 360 Bar pedig erre a legjobb példa.
Most ráadásul van egy konkrét ok is, hogy ezt ne halogasd: a 360 Bar Igloo Garden május 3-a után bezár, így már csak néhány napig ülhetsz be ezekbe a fűtött, átlátszó buborékokba a város fölött.
Addig viszont még épp belefér, hogy végignézd a panorámát, kipróbálj néhány bistro-fine fogást, és megkóstold a koktélokat is. Mi pedig mutatjuk, milyen élményre számíthatsz!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.
2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.
Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.
Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.
Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.
A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.
Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.
A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.
A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.
Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.
Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.
A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy
a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.
Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.
Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.
Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.
Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.
Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.
A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.
A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.
Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.
A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.
A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.
A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”
Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.
A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.
Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.
Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.
„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.
Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:
• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,
• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,
• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.
A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: megnéztük, milyen lett az MTA-székház több tízezer LEGO-elemből
A látványos projektet mi is megnéztük az MTA „200 év kincsei” kiállításán, ahol a makett mellett egészen kivételes történelmi relikviák is várják a látogatókat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Közösségi élmény, amelybe a diákok is bekapcsolódtak
A makett azonban nemcsak egy látványos installáció, hanem egy valódi közösségi alkotás eredménye.
A több mint 60 ezer elemből álló építmény 195 különálló modulból áll, amelyek egy részét a Középiskolai MTA Alumni Program diákjai rakták össze.
Így a fiatalok nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lettek az építésnek, miközben játékos formában ismerkedhettek meg az Akadémia történetével és szerepével.
A 94×120 centiméter alapterületű, 60 centiméter magas makett elkészítése nagyjából egy hetet és mintegy 150 munkaórát vett igénybe, az utolsó simításokra pedig 2026. április 17-én került sor. Ekkor diákok, kutatók és önkéntesek együtt dolgoztak az utolsó részleteken, ami nemcsak az építés lezárását jelentette, hanem egy közös élményt is, amelyben minden résztvevő hozzátehette a saját „kockáját” az egészhez.
Ez a gondolat egyébként nem véletlen:
a kezdeményezés tudatosan reflektál arra, hogy az MTA székháza a 19. században közadakozásból épült fel, vagyis a társadalom széles rétegeinek összefogása hozta létre.
A LEGO-projekt ezt a történelmi példát idézi meg mai formában, ahol a közösségi munka és az együtt gondolkodás válik az alkotás legfontosabb elemévé.
Időutazás a „200 év kincsei” kiállításon
Mi pedig nemcsak a makettet néztük meg, hanem bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, ahol a LEGO-alkotás méltó környezetbe került. A tárlat igazi időutazás: egyetlen térben találkozhatunk a magyar kultúra és tudomány meghatározó relikviáival.
Látható például egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy darab Hunyadi Mátyás híres corvinái közül, de itt őrzik a Szózat eredeti kéziratát is, amely Vörösmarty Mihály munkája.
Különösen izgalmasak azok a személyesebb tárgyak és dokumentumok, amelyek közelebb hozzák az irodalmi és történelmi alakokat. Arany JánosKapcsos könyve mellett Petőfi Sándor relikviái is helyet kaptak, miközben Madách ImreAz ember tragédiája című művének eredeti kézirata is megtekinthető – ráadásul Arany megjegyzéseivel együtt. A későbbi korszakokat idézik meg Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsővagy József Attila művei, amelyek egymás mellé helyezve egészen új nézőpontból mutatják meg a köztük húzódó feszültségeket és párbeszédeket. Az egyik legerősebb pontja a kiállításnakRadnóti Miklós emlékezete: a Bori notesz – amely közel két éven át a föld alatt rejtőzött – megrendítő közelségbe hozza a költő utolsó időszakát.
A székház harmadik emeletén a portrégaléria is külön világot nyit meg. A falakon sorakoznak többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc vagy Eötvös József arcképei, amelyek nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem arról is mesélnek, hogyan alakult ki az a nemzeti emlékezet, amelyben ezek az alakok ma is meghatározó szerepet játszanak.
A kiállítás ráadásul kifejezetten nyit a fiatalok felé is: diákcsoportokat múzeumpedagógiai programok várnak, a tanárok pedig akár rendhagyó irodalom- vagy történelemórát is tarthatnak a vitrinek között – nem mindennapi élmény lehet például a Szózatról úgy beszélni, hogy közben ott van előttünk az eredeti kézirat.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat, és ritkán látható kincseket tesz elérhetővé a nagyközönség számára.
Nézd meg képgalériánkat a kiállításról:
A történet folytatódik
Ebben a közegben a LEGO-ból épült székház még inkább új jelentést kap: nemcsak egy kreatív installáció, hanem egyfajta híd múlt és jelen között. Miközben a vitrinekben évszázadok történetei sorakoznak, a makett azt mutatja meg, hogyan lehet mindezt mai eszközökkel, élményszerűen továbbadni a következő generációnak.
A közös építés ráadásul nem zárult le a makett elkészültével: 2026 őszén újabb alkalmak kapcsolódnak a kezdeményezéshez, ahol ismét középiskolások kapcsolódhatnak be az alkotás folyamatába.
Ezek a közösségi napok a Fiatal Kutatók Akadémiája MTA200-as programjainak kiemelt eseményei, amelyek egész évben igyekeznek bevonni a fiatalokat az Akadémia életébe, a bicentenáriumi rendezvénysorozat pedig 2026 decemberében zárul majd az FKA saját ünnepi hónapjával.
Az építési napok részletei a Középiskolai MTA Alumni Program honlapján lesznek elérhetők,
a már elkészült alkotást pedig bárki megnézheti: az év végéig az „MTA 200 év kincsei” kiállítás látogatói testközelből is megcsodálhatják a több tízezer LEGO-kockából összeálló székházat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
