HÍREK
A Rovatból

Lesz európai minimálbér – Megszületett a megállapodás

Ez azonban nem azt jelenti, hogy miden országban ugyanannyi lesz a legalacsonyabb jövedelem.


Az idén január 1-jei állapotok szerint Luxemburgban volt a legmagasabb a minimálbér az EU-ban (2257 euró), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában (332 euró). A magyar minimálbér 552 eurónak felel meg, amely ugyan sokat nőtt, de még mindig a negyedik legkevesebb az EU-ban, elmaradva valamennyi visegrádi ország adataitól - írja keddi összefoglalójában az Eurológus az Eurostat alapján.

A lap szerint hétfőn este megszületett a megállapodás az uniós intézmények között a tisztességes európai minimálbérről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden országban ugyanannyi lesz a minimálbér, de a kiszámítása átláthatóbb, mértéke sok országban pedig magasabb lesz.

A jogszabály célja, hogy a minimálbérek minden uniós országban tisztességes életszínvonalat garantáljanak a munkavállalók számára.

Annak megállapítására, hogy mi minősül „megfelelő” minimálbérnek,

  • „a tagállamok létrehozhatnak egy valós árú fogyasztói kosarat az árukból és szolgáltatásokból”,
  • „vagy alkalmazhatnak nemzetközileg általánosan használt indikatív referenciaértékeket is, például a bruttó mediánbér 60 százalékát és a bruttó átlagbér 50 százalékát”.

    A törvényes minimálbérrel rendelkező tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre eljárási keretet a minimálbérek egyértelmű kritériumok alapján történő megállapítására és aktualizálására. Ezek frissítésére legalább kétévente kerül sor (az automatikus indexálási mechanizmust alkalmazó országok esetében legfeljebb négyévente), és ezekbe az eljárásokba a szociális partnereket is be kell vonni.

    A Tanács és az Európai Parlament közötti ideiglenes megállapodás azt is előírja, hogy

    amennyiben a kollektív tárgyalási lefedettség aránya nem éri el a 80 százalékot, akkor a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk ezek előmozdítására.

    Az Eurológus azt is megjegyzi: vannak országok ahol a dolgozók több mint 90 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek, Magyarországon ez az arány húsz százalék körül van.

    Mint írják, a hétfői megállapodás azt jelenti, hogy bár formai döntések még hátra vannak az Európai Parlament és a tagállamok részéről is, de a jogszabály tartalma már nem fog változni. A hivatalos elfogadást és a jogszabály hatályba lépését követően a tagállamoknak két évük van, hogy ezt a rendszert saját nemzeti jogukba átültessék.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Zavarba jöttek az ukrán zászlót kifeszítő, majd a tömegből kirohanó ismeretlenek a Tisza menetén, a propaganda pont ott volt lefotózni az akciót
    Egy 8-9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren, majd egy szemtanú szerint „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki az ukrán zászlót. A mindössze kétperces eseményről készült fotókat percek alatt átvette a kormánysajtó és több fideszes politikus is.
    DKA - szmo.hu
    2026. március 16.



    Percekig tartott csupán a Deák téri akció, órákon belül mégis ellepte a kormányközeli médiát: egy 4–5 méteres ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetének kezdetén.

    A helyszíni beszámolók szerint azonban nem szimpatizánsok, hanem egy szervezett csapat tűnt fel, majd villámgyorsan el is tűnt.

    Az események akkor kezdődtek, amikor egy 8–9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren. Egy szemtanú beszámolója szerint a csoport jól szervezetten, vezényszóra feszítette ki a hatalmas ukrán zászlót.

    „Ezzel egyidőben fotósok jelentek meg, akik dokumentálták a kifeszített zászlót a tömegben is, illetve a környező erkélyekről is”

    – számolt be a Telexnek az eset szemtanúja. Az akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk, ami egy több mint százezres ünnepi felvonuláson legalábbis szokatlan.

    „A pop-up akció résztvevőit kérdezgettem, miért csinálják ezt, akik fenyegetéssel reagáltak, hogy ne videózzak, mert megvernek/feljelentenek. Az akcióban résztvevők nem voltak túl jólszituáltak, elég könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy anyagi ellenszolgáltatás cserébe szervezték őket oda” – írta a szemtanú.

    Egy rövid párbeszéd során a „Miért tartjátok ezt a zászlót, elmondod?” kérdésre először egy „nem” volt a válasz, majd az egyik fiatal annyit mondott: „Ukrajnával vállalunk szolidaritást”. A jelenet mindössze egy-két percig tartott.

    „Amikor már sok ember próbálta rángatni le a provokálók zászlóját, és küldte őket melegebb éghajlatra, akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből.”

    A történet szinte percek alatt körbe is futott az Origón, a Hír TV-n, a Riposton, a Magyar Nemzetben, a Borsban és a Mandineren, azzal a felütéssel, hogy nem is igen lehet mást várni egy tiszás rendezvénytől, szembeállítva azt a Fidesz nemzeti színben pompázó felvonulásával.

    Deák Dániel fideszes influenszer is megosztott egy ilyen képet ezzel a szöveggel: „Nem meglepő: miután Magyar Péter paktumot kötött Zelenszkijjel, a Tisza ma már ukrán zászlóval vonul”.

    A képeket és a narratívát több fideszes politikus is megosztotta, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Takács Péter egészségügyi államtitkár és Gál Kinga európai parlamenti képviselő.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Jámbor András: Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak
    Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt a különbség, és ez az áprilisi választáson is meg fog látszani.


    Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.

    „Csak van ezzel a kamuval pár gond”

    – írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.

    A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”

    Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:

    „Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”

    Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.

    Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Kocsis Máté szerint több ezer ukrán bértapsoló vette körbe Magyar Pétert, mindezt a gyanús körülmények között készülő ukrán zászlós képpel illusztrálta
    A Fidesz frakcióvezetője kemény szavakkal bírálta a Tisza Párt elnökét. Szerinte Magyar vádaskodik, hergel, uszít és retteg a vereségtől.


    „Ezek már az utolsó, kétségbeesett csapkodások. A vereségtől rettegő, a mentelmi joga mögé bújó, Zelenszkijjel lepaktáló, oroszokról fantáziáló Magyar Péter áll a több ezer ukrán bértapsoló és régi MSZP és Momentum szavazók gyűrűjében” – írta Kocsis Máté a Facebook-oldalán a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetéről.

    A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyar Péter vádaskodik, hergeli és uszítja a hallgatóit, de már csak „a legszűkebb szektája” hisz neki. „Mindenki tudja ott is, hogy megint ordenáré nagy vereség lesz ebből számukra” – tette hozzá.

    Úgy látja, a Tisza Párt elnöke még próbálja életben tartani a tüzet, de szerinte már épülnek a B tervek, például, hogy azzal vádolják majd a Fideszt, hogy csalással vagy beavatkozással nyert.

    „Magyar megint azzal vádolja ellenfeleit, amit saját maga követ el” – véli Kocsis, aki ezt a „kommunista felmenők örökségének” nevezi. Posztját azzal zárta: „Az ukrán árulás nem jött be. A magyarok nem kérnek ebből!”

    A bejegyzéshez azt a gyanús körülmények között készült képet csatolta, amelyen egy ukrán zászló látható a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetén. Ahogy megírtuk, egy szemtanú szerint egy 8-9 fős csoport jelent meg a sárga-kék lobogóval a Deák téren, és „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki a zászlót. Miután sokan próbálták lerángatni a zászlót, „akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből” – mondta a szemtanú a Telexnek.

    A mindössze egy-két perc alatt lezajlott akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk. Így is kikerült róluk néhány kép a netre, amit hamar átvett a kormánysajtó és több fideszes politikus is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Búcsú a tavasztól: viharos széllel záporok és fagyos reggelek jönnek
    Hétfőn hidegfront érkezik Magyarországra, amely véget vet a napos időnek. A következő napokban jelentős lehűlés, erős szél és többfelé eső, sőt akár hó is várható.
    Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
    2026. március 15.



    Vége a napfürdőnek, hétfőn egy hidegfront vet véget a tavaszias időnek, és többnapos szeles, csapadékos időszakot hoz magával. Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és egy hidegfront hatására elszórtan záporok is kialakulhatnak – írja az Időkép.

    Hétfőn nyugat felől növekszik a felhőzet, de a középső és keleti tájak még napos időre ébredhetnek. Eső, zápor főként a Dunántúl északi felén és a főváros térségében valószínű. A front mentén feltámad az északnyugatira forduló szél, amelyet erős lökések kísérnek. Délután 14-18 fokos maximumok várhatók, de északnyugaton már hűvösebb lesz, a front érkezésekor pedig hirtelen több fokot hűl a levegő.

    Jelentősebb, nagyobb területet érintő csapadék inkább kedden érkezik. Eleinte az északi, keleti és középső tájakon többfelé elered az eső, majd nyugaton is számítani lehet elszórt záporokra, néhol zivatar sem kizárt. A legmagasabb hegycsúcsokon átmenetileg havas eső, kisebb havazás is előfordulhat. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 7 és 15 fok között alakul, de északon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.

    Szerdán északon és nyugaton már hosszabb időszakokra kisüt a nap, máshol viszont borongós időre van kilátás. Kisebb eső, zápor elsősorban a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli tájain alakulhat ki. Az északkeleti, keleti szél élénk, erős lesz, a csúcshőmérséklet 12 és 18 fok között alakul.

    Csütörtökre visszatér a szárazabb, naposabb idő. Nyugaton és északnyugaton szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, máshol időnként zavarhatják felhők a napot, de csapadék sehol sem várható. A legalacsonyabb hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, napközben pedig 12 és 17 fok közé melegszik a levegő.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk