HÍREK
A Rovatból

Lengyelország nem fogadja el a kínai és orosz vakcinával oltottak igazolását

Azok, akiket olyan vakcinával oltottak be, amit az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem hagyott jóvá, oltatlan személynek minősülnek.


Szombattól új kormányrendelet alapján lehet belépni Lengyelország területére. - írja az Átlátszó.

Hogyha valaki külföldről érkezik és be van oltva, vagy van negatív PCR tesztje, az szabadon közlekedhet az országban. Akinek ilyen nincs, arra 14 napos karantén vár.

Az azonban nem mindegy, hogy milyen oltással rendelkezik a beutazó, ha kapott már vakcinát.

A cseh-lengyel, illetve a cseh-szlovák határ átlépését szombattól kötelezően tíznapos karantén követi, ez alól csak a negatív (antigén vagy PCR) vírusteszt vagy

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinák mindkét dózisával törltént beoltásról szóló igazolás mentesít.

Ez azt jelenti, hogy a "keleti vakcinák" - amelyek több típusát is engedélyezték Magyarországon (az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm) - alapján kiállított oltásigazolások nem lesznek érvényesek Lengyelországban.

A lap megemlíti, hogy a lengyelországi rendelet azért is érdekes, mert Európában elsőként kimondja, hogy csak az EU által igazolt vakcinákat ismerik el hivatalosan.

A közel 38 millió lakosú Lengyelországban szerdai adatok szerint 12 146 új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt. Múlt szerdán 8700 új fertőzöttet mutattak ki. Kifejezetten a Covid-19 miatt 67, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 305 ember hunyt el. A halálos áldozatok száma 93-mal több, mint egy héttel ezelőtt.

A lengyel kormányfői hivatal szerdán a Twitteren közölte: a Varmia-Mazúriai vajdaság kivételével március 14-ig országszerte meghosszabbítják a jelenlegi járványügyi korlátozásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elsírta magát a Szőlő utcai javítóintézet volt dolgozója, amikor Juhász Péter Pál hatalmáról beszélt
A férfi szerint többször pofonokat kaptak a gyerekek. A Dobrev Klárának adott interjújában anonimitást kért, mert szerint még mindig nagyon nagy hatalommal rendelkezik az intézet korábbi igazgatója.


Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.

A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint

aki eddig megpróbált fellépni ellene, mindig a másik szorult ki a szakmából. A férfi azért kért anonimitást, mert szerinte Juhásznak akkora hatalma volt és van, hogy „még most is félelmet tud tenni az emberre, hogy mit kockáztat, ha beszél”.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.

A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.

„Ha a magyar kormány nem hajlandó megvédeni a gyermekvédelemben élő gyerekeket, akkor az Európai Uniónak kell minden eszközt bevetnie”

– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Karácsony Gergely súlyosan megsértette a titoktartási szabályokat
Vitézy szerint a főpolgármester törvényt sértett, amikor megosztotta a nyilvánossággal a Bubi-tender részleteit.


Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője vasárnapi posztjában azt írta, szerint Karácsony Gergely főpolgármester súlyosan megszegte a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat, és kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé.

A frakcióvezető szerint a főpolgármester arról beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában, hogy a Közgyűlésen vita alakult ki az egyik ajánlattevő Helsinkiből hozott referenciájának érvényességéről, mivel a finn rendszer télen nem működik, miközben Budapestre a folyamatos üzem volt az előírás. Vitézy szerint ezzel Karácsony törvényt sértett, és megszegte az általa is aláírt titoktartási nyilatkozatot.

„Lenne mit reagálnom tartalmilag is, de ha megtenném, ugyanolyan törvényszegést követnék el, mint Karácsony – ugyanis egy még le nem zárt közbeszerzésben egyes ajánlattevők referenciájának érvényességéről nem beszélhetek nyilvánosan, erre szigorú eljárási szabályok vonatkoznak”

– magyarázta.

Vitézy azt is kifogásolta, hogy a főpolgármester azért bírálta a közgyűlést, mert az politikai testületként akar dönteni egy közbeszerzésről. Szerinte a döntés ma is a szakembereké, a tender lezárása a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának hatásköre lenne. A cég azonban – Vitézy szerint érezve, hogy „necces az ügy” – nem élt a jogkörével, hanem az alapító döntését kérte, ezzel feltolta a politikai felelősséget a Közgyűlésre.

„Innentől viszont a Közgyűlés politikai felelőssége, hogy alkalmas szállítót választunk-e a következő Bubi-generációra. Erről pedig lehet és kell legitim vitát folytatni – a jogszabályok szerint azonban az eljárás lezárásáig ezt tilos a nyilvánosságban megtenni”

– írta Vitézy.

A közbeszerzés körüli bizonytalanság a felhasználók számára is egyre kézzelfoghatóbb. A jelenlegi szolgáltatói szerződés december 23-án lejár. A Budapesti Közlekedési Központ a napokban bejelentette, hogy az átmeneti időszak megkönnyítésére egy 500 forintos „téli MOL Bubi-bérletet” vezet be, amely a vásárlás napjától függetlenül december 23-ig érvényes.

A cég korábban azt közölte: „van nyertese a pályázatnak, csak még folyik az ellenőrzése”, és azon dolgoznak, hogy az esetleges üzemszünet a lehető legrövidebb legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: