Lemondott posztjáról Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, hétfőn meg is szűnt a megbízatása - derült ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből
Süli 2017 óta dolgozott a külügynél, 2022 májusában nevezték ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős államtitkárnak, korábban tárca nélküli miniszter volt. A Magyar Közlönyből nem derült ki a lemondásának az oka. Főnöke, Szijjártó Péter az utóbbi napokban élesen kritizálta a munkáját, amikor az ATV-nek nyilatkozott a paksi bővítés kapcsán.
"Amikor aláírtuk Moszkvában a paksi atomerőmű építéséről a megállapodást 2014-ben, másnap született meg Patrik nevű fiam. Na most, Patrik holnap kezdi meg a második általános iskolai osztályt. Én elhiszem, hogy a Paks II. egy nagyon bonyolult dolog. De ennyire nem bonyolult, hogy egy gyerek születésétől második osztályos koráig ne történjen semmi"
- mondta a külügyminiszter.
A Telex információi szerint azonban Süli körül már korábban elfogyott a levegő. Azt írják,
az államtitkár múlt csütörtökön nyújtotta be a lemondását, a pénteki kormányülésen viszont Orbán arra kérte, maradjon. Ám a helyzete ekkor már tarthatatlanná vált.
Süli János három évtizeden át dolgozott a Paksi Atomerőműben, mielőtt a kormányban kezdett dolgozni, volt műszaki igazgató és vezérigazgató is. 2014 és 2017 között Paks polgármestere volt, 2018 óta pedig a térség országgyűlési képviselője. A 24.hu írta meg korábban, hogy az új kormányban Süli a korábbi fizetéséért negyedéért végezte ugyanazt a feladatot, mint korábban miniszterként.
Lemondott posztjáról Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, hétfőn meg is szűnt a megbízatása - derült ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből
Süli 2017 óta dolgozott a külügynél, 2022 májusában nevezték ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős államtitkárnak, korábban tárca nélküli miniszter volt. A Magyar Közlönyből nem derült ki a lemondásának az oka. Főnöke, Szijjártó Péter az utóbbi napokban élesen kritizálta a munkáját, amikor az ATV-nek nyilatkozott a paksi bővítés kapcsán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”
- mesélte a lány, aki feljelentést tett.
A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.
A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.
Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig
az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.
De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.
Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.
Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.
Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.
A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.
Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy
az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.
Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra Nagy Feró szavairól: Erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet
A fideszes politikus szerint a teljes kontextus hiányzik, és a sajtónak „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
A DK kezdeményezte, hogy vegyék el a zenész Kossuth-díját. Lázár János építési és közlekedési miniszter erre azt mondta: „Kossuth-díjat vissza nem vonunk“.
Király Nóra fideszes képviselő, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója a Parlament folyosóján a Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott, „nem jó” és „nem helyes”, ha a politikai közösségükhöz tartozó közszereplők ilyen kijelentéseket tesznek.
Szerinte a médiának is felelőssége van, mert gyakran
„rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaratukon kívül is nyilatkozzanak. Lehet hogy Nagy Ferónak ez így pont nem volt szerencsés, hogy ott megállították, erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet.”
Úgy látja, a médiának „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”, az ellenzéknek pedig „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
„A Békemenetre mi nem mint számháborúra tekintünk. Ezért az elért és látható eredményt regisztráljuk. Így elfogadjuk azok véleményét, akik 2025. október 23-án úgy érezték, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete”
- fogalmaztak a CÖF válaszában.
Az események után több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete, ez pedig a szervező Civil Összefogás Fórum Facebook-bejegyzéseiben is megjelent.
A számok viszont erősen eltérnek: Szabó Andrea szociológus és csapata 85–92 ezer főre becsülte a Békemenetet, a Nemzeti Menetet pedig 160–170 ezer főre. A kormány operatív törzse cellainformációk alapján azt állította, hogy a Kossuth téren 80 ezren, a Hősök terén pedig 45 ezren voltak.
A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
