A negyedik hullám erősödésével kapcsolatban beszélgettek pénteken az állami hírcsatorna műsorában Merkely Bélával. Azt is megkérdezték tőle, idáig összesen hány oltást adott be. A Semmelweis Egyetem rektora nem tudott pontos számot mondani, de azt mondta, 21 ezer felett jár a szám.
A 444.hu utánaszámolt, hogy pontosan mit is jelent ez napokra vagy órákra bontva. Kiderült, a rektor oltási tempója szinte emberfeletti.
Merkely december 26-án adta be az első oltást,
21 ezerrel számolva átlagosan 21 percenként szúrt egyet,
miközben irányítja a Semmelweis Egyetemet, műtéteket végez, és rendszeresen nyilatkozik a médiában is – emlékeztet a portál. Hozzáteszik, hogy az orvos nem is dolgozhatott minden nap, hisz az olimpia ideje alatt például köztudottan Tokióban tartózkodott.
A lap megkereste az egyetemet is, hogy reális-e a rektor által említett szám, és onnan is megerősítő választ kaptak:
„Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikus rektora december 26. óta naponta, átlagosan 70 oltást adott be. Jelenleg is szinte minden nap olt és a hét minden napján, átlagosan 14 - 18 órát dolgozik. Volt olyan hétvége, amikor több mint ezer oltást adott be”
– közölte a SOTE.
Azon az ominózus hétvégén 48 órával számolva Merkely Béla átlagosan három percenként adott be egy oltást. Május 14-én elmondása szerint 15 ezernél, augusztus 21-én pedig 20 ezernél tartott. Vagyis kezdetben még 13 perces, később pedig 17 perces átlagot hozott, ami az oltakozási kedv lassulását is mutatja.
A negyedik hullám erősödésével kapcsolatban beszélgettek pénteken az állami hírcsatorna műsorában Merkely Bélával. Azt is megkérdezték tőle, idáig összesen hány oltást adott be. A Semmelweis Egyetem rektora nem tudott pontos számot mondani, de azt mondta, 21 ezer felett jár a szám.
A 444.hu utánaszámolt, hogy pontosan mit is jelent ez napokra vagy órákra bontva. Kiderült, a rektor oltási tempója szinte emberfeletti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.
Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.
Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.
A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.
A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.
A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy
a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.
Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.
A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.
Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.
Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem
a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.
Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.
Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.
A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.
Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.
Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.
Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.
Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.
Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.
„ma kora reggel rendőrök jelentek meg Ruszin-Szendi Romulusz otthonában”.
A Tisza Párt elnöke részleteket egyelőre nem osztott meg a történtekről, azt ígérte, hogy Ruszin-Szendi oldalán tájékoztatnak hamarosan.
A poszt alatt Magyar kommentben csak annyit fűzött hozzá: „Retteg a hatalom.”
Mint azt korábban mi is megírtuk: kormányhoz közeli sajtó hétfő este szúrta ki, hogy Ruszin-Szendi Romulusz egy pisztolynak látszó tárggyal az övén jelent meg a Tisza Párt egyik fórumán. Az eset miatt a volt vezérkari főnököt fel is jelentették.
Orbán Viktor Balatonfüreden mondott beszédet a Fidesz-KDNP frakcióülésén. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormányfő felszólalásában a kormány és a képviselők előtt álló feladatokat, valamint azokat a veszélyeket emelte ki, amelyek szerinte Brüsszel felől fenyegetik Magyarországot.
A miniszterelnök értékelése azzal indult, hogy a nyarat a Fidesz nyerte meg, amit közvélemény-kutatások és elemzések is alátámasztanak.
Hozzátette, ennek ellenére nincs lehetőség hátradőlni.
Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően az átlagbér és a minimálbér a többszörösére nőtt, a reálbérek folyamatosan emelkednek, így a családok egyre több pénzből gazdálkodhatnak. Kitért az otthonteremtési támogatásra és az adókedvezményekre is.
Ezt követően arról beszélt, mely tényezők fenyegetik most Magyarországot és a magyar embereket.
A Tisza-adót Orbán egy brüsszeli terv részének nevezte, amelynek célja szerinte az, hogy a tagállamok finanszírozzák Ukrajna támogatását és a háborús készülődést.
Zárásként a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Brüsszel követeléseinek továbbra is ellen fogunk állni. Ők pedig kormányváltást akarnak elérni Magyarországon annak érdekében, hogy hazánkat is a háború finanszírozójává tegyék, és Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amiket a magyar kormány blokkol, újraindítsák. Ennek megakadályozásához minden, a teremben ülő képviselő munkájára szükség lesz az elkövetkezendő hónapokban is.”
Orbán Viktor Balatonfüreden mondott beszédet a Fidesz-KDNP frakcióülésén. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormányfő felszólalásában a kormány és a képviselők előtt álló feladatokat, valamint azokat a veszélyeket emelte ki, amelyek szerinte Brüsszel felől fenyegetik Magyarországot.
A miniszterelnök értékelése azzal indult, hogy a nyarat a Fidesz nyerte meg, amit közvélemény-kutatások és elemzések is alátámasztanak.
Hozzátette, ennek ellenére nincs lehetőség hátradőlni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
