Úgy tűnik, mégsem kényszeríti be a kormány a magánorvosokat az állami ellátásba - írja a HVG. A lap szerint ugyanis az erről szóló rész már nem szerepel a pénteken megjelent törvénymódosításban.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az eredeti elképzelés szerint havi 20 órában munkára kötelezik a tisztán és főállásban a magánegészségügyben dolgozó orvosokat, akik csak így tarthatták volna meg működési engedélyüket.
Takács Péter államtitkár ennek kapcsán később azt mondta, hogy azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk
Az „egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról” szóló jogszabály pénteken meg is jelent a Magyar Közlönyben, csakhogy ez a terv már nem szerepel benne.
A HVG azonban megjegyzi: nem kizárt, hogy később megjelenik egy újabb közlöny.
Más változás viszont nincs a tervekhez képest, így szerepel a most megjelent jogszabályban a háziorvosok és fogorvosok finanszírozásának átalakítása, az ügyeleti ellátás, illetve a kórházi struktúra átszabása is.
Úgy tűnik, mégsem kényszeríti be a kormány a magánorvosokat az állami ellátásba - írja a HVG. A lap szerint ugyanis az erről szóló rész már nem szerepel a pénteken megjelent törvénymódosításban.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az eredeti elképzelés szerint havi 20 órában munkára kötelezik a tisztán és főállásban a magánegészségügyben dolgozó orvosokat, akik csak így tarthatták volna meg működési engedélyüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban élő kisfiú: miniszteri biztos járt annál a családnál, amely örökbe fogadná a gyereket
A Házon kívül mutatta be múlt vasárnap azt a családot, amely jogi segítséget kért, hogy örökbefogadhassa a pécsi kórházban rácsos ágyban élő kisfiút. Az eset nyomán petíció indult, melyet már több mint 200 ezren írtak alá.
„Fordulat a kórházban élő kisfiú ügyében” – ezzel a címmel tett közzé videót az RTL Házon kívül a Facebookon, miután Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ellátogatott ahhoz a családhoz, amely örökbe fogadná a kórházi ágyban élő kisfiút. A műsor felkarolta a történetet, Tapasztó Orsi influenszer pedig petíciót indított az örökbefogadásért, amelyet már több mint kétszázezren írtak alá.
A Házon kívül közlése szerint
a miniszteri biztos csütörtök este érkezett a családhoz, és azt mondta, a születése óta kórházban élő kisgyerek megérdemli, hogy szerető családban nőjön fel, ezért új, független szakértői véleményt kérnek az ügyben.
A műsor múlt vasárnap mutatta be a családot, amely jogi segítséget is kért, hogy örökbe fogadhassa a pécsi kórház rácsos ágyában élő kisfiút. A gyerek veleszületett rendellenességek miatt speciális ápolást igényel, szülei lemondtak róla, és nem találtak számára új szülőket. Egy kórházi ápoló és férje fél éve foglalkozik vele, örökbe is akarták fogadni, de eddig nem tudták - azt mondják, ezt a rendszer nem engedte, noha elvégezték a szükséges képzéseket.
„Fordulat a kórházban élő kisfiú ügyében” – ezzel a címmel tett közzé videót az RTL Házon kívül a Facebookon, miután Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ellátogatott ahhoz a családhoz, amely örökbe fogadná a kórházi ágyban élő kisfiút. A műsor felkarolta a történetet, Tapasztó Orsi influenszer pedig petíciót indított az örökbefogadásért, amelyet már több mint kétszázezren írtak alá.
A Házon kívül közlése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiengedték az ügyészségről Juhász Pétert, egyetlen mondatot üzent
A volt politikus azt mondja, semmivel sem gyanúsítják, mégis elvitték a mobilját is. Közben egyre több részlet derül ki a „Zsolti bácsis” hangfelvételről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.
A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”
Hozzátette, hogy nem gyanúsítják semmivel.
„Nem, dehogy gyanúsítanak, úgyhogy én azt mindenképp szeretném, hogy mindenki valahogy tegye közhírré, hogy Kocsis Máté kapja be, semmiféle rágalmazás szóba nem került itt, sem bűncselekmény elkövetésével nem vádolnak, semmi vád nincs ellenem”
– mondta.
Azt is elmondta, hogy részletesen beszámolt arról, honnan és hogyan szerezte meg a „Zsolti bácsiról” szóló hangfelvételt. „Ezt nyilván megtettem, ezen kívül pedig – és ez nagyon fontos azt hiszem –, azokban az ügyekben kértek további információkat, amik hozzám befutottak az elmúlt időszak folyamán. Úgyhogy azt szeretném is jelezni és minél hangosabban elmondani, akik jelentkeztek nálam, pláne azok, akikről már beszéltem a nyilvánosságban, ígéretet kaptak hatóságtól, hogy ennek az ügynek lesz következménye.”
Juhász azt ígérte, hogy jogi és anyagi támogatást is biztosít azoknak, akik érintettek az ügyben: „Akár a magánvagyonom kárára is.”
Arról is beszélt, hogy a kihallgatás hangulata nem volt ellenséges: „Nagyon normálisan, együttműködően viselkedtek. Emberileg és szakmailag is azt gondolom, hogy kifogástalanul zajlott maga a kihallgatás. Bízhatunk abban, hogy bár fölülről próbálják ellehetetleníteni ezeket az eljárásokat, az itt dolgozó ügyészek tényleg fel akarják tárni ezeket az ügyeket.”
A volt politikus egyébként a Facebook-oldalán mindössze egyetlen mondatot üzent (amihez hasonlót tegnap is megfogalmazott):
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.
A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orvos lesz az egészségügyi miniszter, a várólisták 2027-re rövidülnek, jönnek a szuperkórházak
Kormányváltás esetén a kisebb vidéki kórházakban is fejlesztéseket terveznek, és növelnék az orvos- és ápolóképzés kapacitását, hogy tartósan enyhüljön a munkaerőhiány.
Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.
„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”
Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.
Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.
A tervek szerint a leendő Tisza-kormány Egészségügyi Minisztériumát orvos fogja vezetni. Évente minimum 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügy költségvetését. Fejlesztik az ellátórendszert, és hét régiós szuperkórházat hoznak létre.
Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.
A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.
Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.
Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.
„Az utánam felszólaló Hegedűs Zsolt főorvos úrnak kiemelt szerepe lesz a 16 év után újra felálló Egészségügyi Minisztérium vezetésében, ezért felkérem, hogy november végére véglegesítse a minisztériumot vezető csapatot, akikkel együttműködve a következő 4 év során a nap 24 órájában, az év 365 napjában azért fognak dolgozni, hogy minél több magyar ember minél hosszabb életet tölthessen jó mentális és fizikai egészségi állapotban”
Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.
„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”
Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.
Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.
Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.
Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.
Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.
Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.
A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.
Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.
Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
