Lehet, hogy elég lesz a koronavírus-oltásokat normál hűtőszekrényben tartani
Elképzelhető, hogy a Pfizer és a BioNTech, valamint két további gyógyszercég által kikísérletezett covid-19 vakcinát nem kell mínusz 70 fokon tárolni, és ez nagyban megkönnyítené szállításukat és forgalmazásukat világszerte. Mindegyik ugyanis a hírvívő RNS alapú technológiát alkalmazta és megállapították, hogy az oltóanyagok akár három hónapig is biztonságosan eltarthatók egy közönséges hűtőszekrényben .
Nagy érdeklődést váltott ki a hét elején az a bejelentés, mely szerint a Pfizer és a BioNTech vaknica-jelöltje az első eredmények alapján 90%-os hatékonyságot mutat. Azonban aggodalmat keltett az a tény, hogy az oltóanyagot mínusz 70-80 fok között kell tárolni. Ez ugyanis jóval hidegebb, mint amelyre az átlagos fagyasztók képesek és nehezíti raktározását és forgalmazását egyaránt.
Ugyanakkor két van másik vakcina-jelölt, amely ugyanazt a hírvivő RNS alapú technológiát alkalmazza az előállításhoz, mint a Pfizer és a BioNTech anyaga. Anna Blakney, a londoni Imperial College kutatója elmondta New Scientist-nek, hogy a csapata által kifejlesztett oltóanyag hónapokon át képes megőrizni szavatosságát 4 Celsius-fokon, ezt pedig bármilyen fridzsider képes biztosítani. Hasonló eredményről számolt be a napokban a tübingeni CureVac, ők három hónapban jelölték meg vakcinájuk eltarthatóságát.
Blakney úgy véli, hogy azonos módszernek köszönhetően a Pfizer és a BioNTech készítményének sem lesz szüksége a rendkívüli fagyasztásra.
A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik – olvasható a Szegedi Tudományegyetem honlapján.
Az mRNS alapú oltóanyagokban benne vannak az RNS azon fonatai, amelyek kódolják a koronavírus tüske proteinjét. E vírusnak ez a fő eleme az emberek megfertőzésében. Amikor az oltás RNS-ei behatolnak az emberi sejtekbe, a sejtek tüske proteint kezdenek termelni, és fertőzés nélkül kiváltják az immunrendszer válaszát. A csupasz RNS-eket, amelyeket semmi sem véd, gyorsan felfalják a vér enzimjei. Az oltásokban parányi zsírcseppekbe, lipid alapú nanorészecskékbe (LNP) csomagolják őket, amelyek segítik behatolásukat a sejtekbe.
Mindhárom kutatócsoport a vancouveri Acuitas Therapeutics által gyártott LNP-et használja. Thomas Madden, a cég vezérigazgatója szerint az oltások mínusz 70-80 Celsius-fokon tárolásáról „túlzott óvatosságból” döntöttek, de olyan gyorsan fejlesztették ki őket, hogy nem volt idő elegendő tesztet végezni ahhoz, hogy megállapítsák: mennyire eltarthatóak magasabb hőmérsékleten.
Ha viszont a vakcina-gyártók rendelkeznek majd erre vonatkozó megbízható adatokkal, akkor kérni lehet a jóváhagyási feltételek megváltoztatását.
A bizonyításhoz valószínűleg szükség lesz állati teszteléshez, de emberi tesztelésre nem feltétlenül. Viszont ezeket az eredményeket mindegyik gyártónak külön-külön kell produkálnia – mondta Madden.
