Legfeljebb az eső eshet szenteste, havazni biztos nem fog

Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:

A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.

Via hvg.hu

Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.

A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.

2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.

A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.

A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.

A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.

Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.

A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.

Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:

A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.

Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.

Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”

Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:

Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.

Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.

Elutasította a Bicskei Járási Ügyészség Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.

Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.

A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.

A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint

Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.

„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.