Legalább 50-60 ezer ember vesztette el eddig a munkáját, de újabb 100 ezer dolgozót bocsáthatnak el a járvány miatt

Meglepő adatok derültek ki a Déli Körvasút beruházásáról: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint összesen bruttó 537 millió forintba kerül a projekt „látogatóközpontja”, amelynek kivitelezését Mészáros Lőrinc cége végzi.

A politikus azt írja: „217 milliót ki is fizettek a konténerért. A maradékot pedig az új »interaktív látogatóközpont« üzemeltetéséért adják a Gázosnak.” A látogatók fogadását egy diákmunkás végzi heti három napon keresztül, néhány órában.

Hadházy szerint a kormány korábban nem akarta elárulni, mennyibe került ez az ideiglenes megoldás, arra hivatkozva, hogy időközben új, interaktív bemutatótermet terveznek, így az ár „előkészítő adatnak” számít. A Transparency International segítségével pert indítottak, de a tárgyalás előtt végül nyilvánosságra hozták az adatokat.

A politikus megnézte az új bemutatótermet is, amit a Szerémi úton, egy régi irodaházban alakítottak ki. Itt három interaktív elem található:

A terem maga körülbelül 30 négyzetméteres, és hetente három napon át van nyitva: hétfőn 7 és 14 óra között, kedden és csütörtökön pedig 13 és 20 óra között. Ilyenkor szintén egy diákmunkás van jelen. Hadházy ironikusan megjegyzi: „úgy látszik, több nem fért bele a félmilliárdba, Lőrinc takarékoskodott…”

A képviselő szerint az ügy túlmutat önmagán: a teljes vasútfejlesztési projekt ugyanis nettó 337 milliárd forintba kerül. Ebből 6 kilométer új vasútvonalat építenek, 8 kilométert pedig felújítanak.

„Persze lehet mondani, hogy több kis megálló is épül, liftekkel, meg hangszigetelő falakkal. De a »lakosság tájékoztatása« ürügyén kilopott félmilliárdból sejteni lehet, hogy mennyire árazhatják túl magát az építkezést is” – írja Hadházy.

A beruházás uniós pénzből is valósul meg: a sajtó szerint legalább 130 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik hozzá. A képviselő emiatt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul, és feljelentést is tesz – bár szerinte annak itthon nem lesz következménye.

Magyar Péter a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésének számaira, amelyek alapján szerinte egyértelmű, miért is „kapcsoltak totális pániküzemmódba Orbánék”.

A pártelnök a TISZA felé mutatott bizalomról és a tervekről azt írja, „a magyarok döntő többsége nem hisz Orbán Viktornak és látja, hogy a TISZA az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz, amely valódi békét hoz és a működő, emberséges országért fog dolgozni”.

A poszt zárásaként az eredmények megosztását és azt kérte támogatóitól, hogy vegyenek részt az október 23-ai Nemzeti Meneten.

A 21 Kutatóközpont a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó szavazók között mérte a 18 százalékos (53-35-ös) előnyt, ami ebben a csoportban a Fidesz-KDNP egyszázalékos gyengülését és a TISZA egyszázalékos növekedését jelenti az augusztusi eredményekhez képest.

A 24.hu az adatok alapján azt írja, hogy a 21 Kutatóközpont augusztusi méréséhez képest mindegyik szám csak hibahatáron belüli mértékben változott (ha változott egyáltalán), ugyanakkor a kormánypártiak részvételi hajlandósága az elmúlt hónapban enyhén visszaesett.

A kispártok közül egyedül a Mi Hazánk éri el a parlamenti küszöböt - a teljes népességben öt, a pártválasztók között nyolc, a pártválasztó biztos szavazók között hat százaléka van -, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt a bejutási határ alatt állandósította a helyét az utóbbi mérésekben.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Gödöllői Királyi Kastély felújításához kapcsolódó támogatási együttműködés aláírásán beszélt a beruházásról. Elmondta: ha jól csinálják, akkor a nemzeti értékmentésre szánt források „nem luxus, nem kiadás, nem kidobott pénzek lesznek, hanem üzletileg is értelmes és helyénvaló befektetések”.

A miniszterelnök szerint bár akadnak sürgetőbb napi kiadások, nem szabad megijedni attól, hogy 40 milliárd forintot fordítanak egy ilyen célra.

Felidézte: a Gödöllői Királyi Kastély egyes részei már 2011-ben megújultak a magyar EU-elnökség idején. Akkor a cél az volt, hogy méltó módon mutathassuk meg magunkat Európában. Most viszont – mondta – az ambíció ennél nagyobb: el akarják foglalni azt a helyet, amely szerinte Magyarországot megilleti.

Orbán Viktor szerint nemcsak Magyarország helyzete változott meg 2011 óta, hanem maga Európa is. Azt mondta: ma béke helyett háború, növekedés helyett gazdasági leállás van, és szerinte az európai politikai helyzet is sokkal rosszabb, mint akkor volt.

Úgy fogalmazott: a magyarok érdeke az, hogy megőrizzük a békét, és „a magyarok pénzét ne Ukrajnába küldjük, hanem költsük a magyarokra”.

Lázár János elmondta: a Grassalkovich-kastély felújítására az OTP 20 milliárd forintot (50 millió eurót) ajánlott fel, és a kormány ugyanennyi pénzzel szállt be.

„A kastélyegyüttes 17 ezer négyzetméteren terül el, ebből egy 6000 négyzetméteres részt évtizedekig elhanyagoltak, ami most teljesen megújul. De a korábban felújított szárnyat is restaurálják. Emellett új vendéglátóegységet alakítanak ki. Új kutatótermeket, a műtárgyak elhelyezéséhez szolgáló épületeket is létrehoznak” – mondta el a bejelentésen Csányi Sándor, az OTP volt elnöke.

Bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője – állítja Facebook-posztjában Karácsony Gergely.

A főpolgármester azt írja:

„Budapestnek nem egy magáncég üzleti kérdéseivel van dolga, de dolga kell legyen a Sziget Fesztivál hosszú távú fennmaradásával” – tette hozzá.

Karácsony szerint „a Sziget érték, bizonyítéka annak, hogy Budapest szabad, nyitott és sokszínű város, ezért Budapestnek, a lehetőségeihez mérten ki kell állni a Sziget Fesztivál jövőjéért.” Hozzáteszi: „Bízom abban, hogy a felmondás nem egy korszak végét, hanem egy új kezdet reményét jelenti. És ha a Sziget jövője üzletileg biztosítható úgy, hogy a fesztivál értékei fennmaradnak, akkor Budapestnek is nyitottnak kell lennie erre az új kezdetre.”