HÍREK
A Rovatból

Legalább 50-60 ezer ember vesztette el eddig a munkáját, de újabb 100 ezer dolgozót bocsáthatnak el a járvány miatt

A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint 10 százalékos lehet a munkanélküliség komoly kormányzati segítség nélkül.
Illusztráció: PxHere - szmo.hu
2020. április 20.



A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását - derül ki egy friss felmérésből, amit a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített.

Ebben azt írják:

a munkanélküliségi ráta gyors és széleskörű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10 százalékot.

Az elemzés szerint szinte minden cég érzi a koronavírus-járvány gadzasági következményeit. A foglalkoztatott létszám és a nemzetgazdasági ágak szerint képzett csoportok esetében mindenütt 90% feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány.

Néhány területen viszont átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.

A felmérés szerint járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be.

Minden harmadik cég akalmazott kényszer-szabadságolást, és minden nyolcadik cégnél bocsátottak el dolgozókat. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt.

Míg a mezőgazdaságban a cégek mindössze 5%-a, a kereskedelemben 25%-a, az iparban 40%-a tett ilyet. Az építőipari cégek közül például minden hatodik kényszerült leépítésre.

A GKI szerint így az elmúlt hónapban összesen legalább 50-60 ezer ember veszíthette el az állását.

A közeljövőre vonatkozó kilátások sem biztatóak: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz, és 9 százaléka gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazói az átlagosnál kevésbé borúlátók.

Az elemzés szerint a következő három hónapban kényszer-szabadságolásra és elbocsátásra készülő cégek aránya 3-4 százalékponttal nagyobb, mint ahányan ezen eszközök használatát az elmúlt egy hónapra jelezték.

Kényszerszabadságolásra készül a közeljövőben a cégek 36, elbocsátásokra 14%-uk. Kényszer-szabadságolásra az ipari cégek kicsit több mint fele, az építőipariak csaknem fele készül. A szolgáltatások területén ugyanez az arány 32, a kereskedelemben 28, a mezőgazdaságban 16%. Elbocsátásra a legnagyobb arányban az építőipari cégek (30%) készülnek, míg ez az arány az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6%.

Tehát a GKI szerint

a következő időszakban várhatóan mintegy 90-100 ezer ember vesztheti el az állását. Emellett a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát. Ezért a gazdaságkutató cég szerint valós és gyors kormányzati segítségre lenne szükség ahhoz, hogy elkerüljük a 10 százalékos munkanélküliségi rátát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: az adatokból nem az látszik, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant volna a TISZA
A politológus két ma megjelent közvélemény-kutatás eredményeire reagált. Az egyik szerint éppenhogy vezet a Fidesz, a másik szerint 18 százalékkal előz a TISZA.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

A politológus azonban kiemeli, hogy „fél évvel a választás előtt még informatívabb” a teljes népességre vonatkozó adat, amely a 21 Kutatóközpontnál 33-26 a TISZA javára, míg a XXI. Század Intézet ugyanebben a kategóriában mért számai nem ismertek.

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A 150 milliárdos úszópalotára még be sem adták az engedélykérelmet, de a World Aquatics-projekt alapkövét már lerakták
Kiemelt beruházásként szinte minden szabály alól felmentették a projektet. A részleteket titkolják, a költségek 150 milliárd forintnál járnak, a háttérben Ruszlan Rahimkulov, orosz üzletember is felsejlik.


Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.

A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.

A Népszava úgy tudja, a Láng projekt módosított terveit még csak ezután tárgyalja az Országos Építészeti Tervtanács.

A fővárosi kormányhivatal közölte: a World Aquatics székházára még nem nyújtottak be építési engedélykérelmet. A lakó- és irodaépületekhez kapcsolódó kivitelezési munkák sem kezdődtek meg az eddig kiadott engedélyek alapján.

A projekt mögé már korábban beállt a kormány is. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly úgy számolt, hogy 2026 végére felépülhet az új WA-központ, és onnan irányíthatják majd a 2027-es magyarországi világbajnokságot. A befejezést most 2028 második negyedévére tolták.

A beruházás kiemelt státuszt kapott, és rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították, ami jelentős könnyítéseket jelent az engedélyezési eljárásban. Az ügyintézés például nem haladhatja meg a 8–15 napot. A vonatkozó kormányrendeletet idén augusztus 1-jén módosították. A változtatások szerint nincs szükség zöldfelületi tanúsítványra, közterület-alakítási tervre, régészeti feltárásra, vagy településkép-védelmi konzultációra sem.

Az épületek akár 65 méter magasak is lehetnek, és 180 méteres homlokzattal is épülhetnek. A beépítettség elérheti a 100 százalékot a felszín alatt, vagyis a mélygarázsok teljesen kitölthetik a telket – írja a lap. A zöldfelületeknek elegendő a 25 százalékos arány, ebbe beleszámítanak a zöldtetők is, még akkor is, ha csak 20 centis talajréteggel fedettek. A lakások akár 26 négyzetméteresek is lehetnek, és 8 négyzetmétertől már lakószobának számítanak.

A fővárosi kormányhivatal már meg is adta a telekalakítási engedélyt az új szabályoknak megfelelően.

A magyar kormány és a WA között létrejött egyezség értelmében „Magyarország, mint fogadó állam 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”. Ezen kívül adókedvezményeket és diplomáciai mentességet is kap a szervezet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ukrajnában fejlesztették a Kormányhivatalok interaktív térképét?
Pontosan ott, amelyik országgal való kapcsolatért jó ideje támadják a Tisza Pártot, az utóbbi héten turbófokozatra kapcsolva a mesterséges intelligenciával is megtolt kampányt.


Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktor megfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gábor úgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”

Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.

A Leaflet pedig egy ukrán vállalkozás – erre a jobb alsó sarokban található (már-már provokatív propagandának is felfogható) kis ukrán zászló is utal.

Ez egész pontosan így néz ki:

A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség: A fogyasztók trappista nélkül maradhatnak
Miközben a Tej Terméktanács üdvözli, hogy hasáb alakú sajt nem lehet trappista, az Országos Kereskedelmi Szövetség beleszállt a rendeletbe. Szerintük inkább a magyar állattenyésztés és tejtermelés hatékonyságát kellene javítani.


Hajdúböszörmény, 2018. június 30.

Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.

„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.

A szövetség úgy látja, hogy a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit.

Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.

„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.

A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET: