HÍREK
A Rovatból

Beengedték az RTL-t a kísértetházként álló Bosnyák téri kormányzati irodakomplexumba, már a bútorok is a helyükön vannak

Teljesen elkészült a Bosnyák téri kormányzati irodakomplexum, de az új kormány a zuglói polgármester szerint leállította a beköltözést. Az RTL Híradó által bemutatott épületben a NAV és az Államkincstár is helyet kapott volna.


Bekapcsolt klímák hűtik az üres szobákat, a vadonatúj bútorokon még ülésnyom sincs a Bosnyák téri kormányzati szuperkomplexumban, ami június végére teljesen elkészült, mégis kísértetházként áll a XIV. kerületben. A 240 milliárd forintos beruházás sorsa teljes bizonytalanságba süllyedt, miután a kormány leállította a beköltözést – számolt be róla az RTL Híradó, amelynek stábja bejutott az üresen kongó épületekbe.

Eredetileg ide, a hét épületből álló komplexumba költözött volna a Magyar Államkincstár, a NAV, a Magyar Posta és több kormányhivatal is. A projektet még az előző, Orbán-kormány nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, majd az állam meg is vásárolta azt a kivitelező Bayer Construct Zrt.-től.

A cég közölte a vételár részleteit is: a felszín feletti épületek 223,2 milliárd forintba, a mélygarázs 22,6 milliárdba, a felszín alatti közös területek pedig 8,9 milliárd forintba kerültek. Bár minden határidőre elkészült, a költözésből egyelőre nem lesz semmi.

„Több jelentős szervezetnek szánták ezt a kormányzati komplexumot itt mögöttem, de jelenleg minden le van állítva a tudomásunk szerint. Senki nem megy sehová, senki nem tud semmit, várakozás van” – mondta a Híradónak Rózsa András, Zugló polgármestere.

Arra a kérdésre, hogy ki állította le a folyamatot, a polgármester úgy felelt: „Tudomásom szerint ez kormányzati döntés volt.”

A döntés hátterében a kormányváltás utáni politikai irányváltás áll. Míg az előző kabinet jó üzletnek tartotta a vásárlást, a jelenlegi vezetés már másképp látja a helyzetet. Gulyás Gergely még 2024-ben azzal érvelt a vétel mellett, hogy az állam jól jár az ügylettel. „Mind a négyzetméter-árat tekintve, mind pedig azt a működési struktúrát, ami a bérleményt tulajdonnal váltja fel, úgy gondolom, jól jár a magyar állam” – fogalmazott akkor.

Magyar Péter azonban már az első kormányinfóján jelezte, hogy a hasonló ügyleteket górcső alá veszik.

„Az összes Tiborcz-féle beruházást – és ez nem csak Tiborcz, hanem a Bayer Construct és az összes ilyen oligarchacég – az első betűtől kezdve felül fogjuk, és felül kell vizsgálni, hiszen teljesen szabálytalan konstrukciók voltak” – szögezte le.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette, hogy jelenleg is zajlik az előző kormány által megvalósított ingatlanvásárlások felülvizsgálata. Arról azonban, hogy a vizsgálat végén beköltözhetnek-e a hivatalok a Bosnyák téri komplexumba, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem adtak tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vízkorlátozást vezettek be két vidéki nagyvárosban a hőség és aszály miatt
Hétfőtől elsőfokú vízkorlátozást vezettek be Pécsen és Debrecenben a rendkívüli hőség és aszály miatt. Az intézkedés a zavartalan ivóvízellátás biztosítását szolgálja.


Hétfőtől Pécsen és Debrecenben is elsőfokú vízkorlátozás lépett életbe a hetek óta tartó hőség és aszály miatt, a lépés egyebek mellett a kerti locsolást, a medencék feltöltését és az autómosást is tiltja.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere azzal indokolta a döntést, hogy az ország teljes területén harmadfokú hőségriasztás van érvényben, rendkívüli aszályvédelmi készültség lépett életbe, és a felszíni vizek vízállása is kritikusan alacsony. Debrecenben az intézkedés visszavonásig érvényes.

Debrecen önkormányzata a helyi vízmű javaslatára döntött a korlátozásról a zavartalan ivóvízszolgáltatás biztosítása érdekében - közölték. A hajdúsági városban arra is figyelmeztettek, hogy a korlátozások figyelmen kívül hagyása szélsőséges helyzetben akár az alapvető vízhasználat biztonságát is veszélyeztetheti.

Mindkét városban tilos vezetékes ivóvízzel locsolni a közparkokat és a kerteket, feltölteni a medencéket, tisztítani és hűteni a beton- és aszfaltfelületeket, valamint tömlővel autót mosni.

Debrecenben azt is közölték, hogy a magán- és közületi strandok, fürdők, wellness szállodák medencéinek vízcseréjét is át kell ütemezni a víziközmű-szolgáltatóval egyeztetett időszakra.

Az egész országot sújtó, rendkívüli hőhullám miatt az országos tisztifőorvos már korábban elrendelte a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást, és számos településen korlátozták a vízhasználatot. A korlátozások korábban többek között a fővárosi agglomerációt és a Dunántúlt érintették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A vízügyi előrejelzések kissé optimistábbak lettek, az utolsó paksi turbina továbbra is termel
A kormányfő elmondta, hogy reggel óta stagnál a Duna vízszintje Paksnál és Budapestnél is, ezért az utolsó paksi turbina továbbra is üzemelhet. Azt is bejelentette, hogy valamivel kedvezőbb híreket kaptak a vízszint várható csökkenéséről, mint korábban.


A Facebookon adott helyzetjelentést Magyar Péter kormányfő a Paksi Atomerőműről és a Duna vízszintjéről. A miniszterelnök elmondta, hogy a folyó vízállása továbbra sem érte el azt a kritikus szintet, ami az erőmű azonnali leállítását szükségessé tenné.

„Reggel óta Paksnál és Budapestnél is stagnál a Duna vízszintje” - közölte, ebből kifolyólag „az utolsó paksi turbina továbbra is termel”.

A kormányfő azt is írta, hogy az időjárási modellek jelenleg valamivel pozitívabb forgatókönyvet mutatnak az erőmű hűtésében elengedhetetlen folyó várható vízállásáról, mint korábban.

„A következő napokra vonatkozó vízügyi előrejelzések kissé optimistábbak lettek” - fogalmazott.

Majd leszögezte, hogy „Mindenki a működés fenntartásán dolgozik”.

Magyar Péter tegnap még arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű leállása akár már hétfőn megtörténhet. Azonban ma már azt mondta, hogy hétfőn és kedden valószínűleg még tud működni az erőmű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A magyarok kedvelt nyaralóhelyén is fogyóban van az ivóvíz, a turistáktól is takarékosságot kérnek
A horvátországi Krk-sziget önkormányzatai víztakarékosságot kértek mindenkitől a súlyos aszály miatt. A helyi víztározó töltöttsége közel 40 éves mélyponton van, elképzelhető, hogy 1986 óta először kell majd elrendelni vízkorlátozást.


Víztakarékosságra szólította fel hétfőn a horvátországi Krk városa és a sziget hat önkormányzata a lakosságot, a vállalkozásokat és a turistákat, miután a tartós aszály miatt az elmúlt négy évtized egyik legalacsonyabb vízszintjét mérték a helyi vízbázisokon. A közös közlemény szerint a Ponikve-tározó vízszintje július 31-én mindössze 17,4 méterrel volt a tengerszint felett. A csaknem negyven éve működő tározóban ennél alacsonyabb értéket eddig mindössze kétszer, 1989-ben és 2012-ben mértek, akkor azonban a sziget vízfogyasztása jóval elmaradt a jelenlegitől.

Az önkormányzatok arra kérik a fogyasztókat, hogy a nyár végéig fogják vissza a mezőgazdasági területek, kertek és pázsitok öntözését, korlátozzák a medencék feltöltését, és mellőzzék az ivóvíz minden indokolatlan felhasználását. Krk városa, valamint Omišalj, Malinska-Dubašnica, Punat, Baška, Vrbnik és Dobrinj község legalább 30 százalékkal csökkenti a közterületi zöldfelületek öntözésére fordított vízmennyiséget, és további takarékossági intézkedéseket vezet be a kommunális szolgáltatásokban is.

Bár a sziget vízellátó rendszere kapcsolódik a rijekai hálózathoz, ahonnan a hiányzó mennyiség egy része pótolható, de az átvételi és elosztási kapacitás korlátozott, a rendelkezésre álló teljesítménynek már most a 90 százalékát kihasználják az MTI híre szerint.

A felhívás időzítése különösen kritikus, mivel a Krk szigetén éppen most kezdődik az idegenforgalmi főszezon legforgalmasabb időszaka, amikor a vízfogyasztás rendszerint eléri az éves csúcsát.

A helyi vezetők hangsúlyozták: a Ponikve-gát 1986-os átadása óta nem kellett vízkorlátozást elrendelni a szigeten, és bíznak abban, hogy ez idén is elkerülhető a lakosság és a turisták együttműködésével.

A probléma nem egyedi, vasárnap Zadarban és környékén is víztakarékossági intézkedéseket vezettek be a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt, de hatósági vízkorlátozást egyelőre egyik térségben sem rendeltek el.

A mostani vízhiányt elsősorban a téli és tavaszi csapadék elmaradása okozza. Az idén mintegy 30 százalékkal kevesebb eső esett a szokásosnál: március és július között négyzetméterenként 223 liter csapadék hullott, szemben az ilyenkor megszokott mintegy 450 literrel.

A krki helyzet emlékeztet a közelmúlt magyarországi eseményeire, ahol szintén a rendkívüli aszály miatt alakult ki súlyos vízhiány több Duna-kanyari településen, és a kormány is rendkívüli intézkedésekre, többek között az energiatakarékosság fokozására szólította fel a lakosságot.

Szakértők szerint a hasonló esetek egyre gyakoribbak lesznek a klímaváltozás következtében, ami a vízkészletekkel való tudatosabb gazdálkodást teszi szükségessé. A krki önkormányzatok most abban bíznak, hogy a lakosság és a turisták önkéntes jogkövetésével elkerülhető lesz a szigorúbb korlátozások bevezetése, ami a sziget 1986 óta tartó vízbiztonsági sikertörténetének végét jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-KDNP szerint telefonleadással és sértegetéssel zajlott a válságegyeztetés a Sándor-palotában
Bóka János és Rétvári Bence számolt be a Forsthoffer Ágnes által összehívott rendkívüli megbeszélés szerintük feszült légköréről. Az energiaválság miatt tartott egyeztetésen az ellenzéki politikusok szerint nem hangzott el érdemi, határidős intézkedési javaslat.


Telefonleadással indult, sértegetéssel folytatódott, de konkrét, határidős intézkedések bejelentése nélkül ért véget a Sándor-palotában tartott rendkívüli egyeztetés az országot sújtó energiaválságról – erről Bóka János Fidesz- és Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető számolt be hétfőn, a megbeszélést követően.

Az egyeztetést Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő hívta össze Magyar Péter miniszterelnök és a frakcióvezetők részvételével.

Rétvári Bence szerint a találkozó rögtön azzal kezdődött, hogy a résztvevőknek le kellett adniuk a telefonjaikat, ami szerinte a bizalom teljes hiányát jelezte.

A KDNP frakcióvezetője arról is beszélt, hogy a „nemzeti összefogás” jegyében összehívott kétórás megbeszélésen a miniszterelnök végig személyeskedő, bántó stílusban beszélt velük, és olyan kifejezésekkel illette őket, mint a propagandistázás, az utcai harcosozás, a pártkatonázás vagy a hazaárulás. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányfő semmilyen új, konkrét intézkedést nem javasolt, és határidőket sem jelölt meg, ezért úgy látja, az eddigi „vezetlenség állapota” fog folytatódni a következő napokban.

„Az én aggodalmaim a tekintetben, hogy a kormány mennyire tudja ezt a válságot kezelni, mennyire tudja menedzselni, a mai megbeszélés nyomán csak nőttek” – fogalmazott Bóka, aki szerint a válság okozta kár akár a százmilliárdos nagyságrendet is elérheti.

Mindkét politikus visszautasította, hogy a kormány a saját mulasztásainak következményeit a magyar emberekre hárítsa. Rétvári szerint a lakosságot nem lehet bűnbakká tenni: „Visszautasítom azt, hogy az emberekben azt az érzetet keltik, minthogy ők felelősek lennének bármennyire is ennek a helyzetnek az okozásáért.”

Magyar Péter korábban azt mondta az ellenzékkel folytatott beszélgetéséről, hogy konstruktív volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk