Lázár János szerint óriási jelentősége volt a közte és Márki-Zay Péter közötti küzdelemnek április 3-án - erről beszélt a képviselő Bayer Show-ban a 24.hu összefoglalója szerint. A show-ban Lázár rögtön tisztázta: nem Zelenszkijnek öltözött, "ebben a dzsekiben kampányolt, ebben csinálta végig a választást".
A fideszes képviselő arról is beszélt, ellenfele az elmúlt években egy amerikai típusú, liberális gyűlöletkampányt honosított meg, állandó volt az orbánozás, lázározás, fideszezés. Valami ellen politizált, nem azért, hogy újjáépítse Hódmezővásárhelyt.
Lázár szerint nagyon éles volt a küzdelem, amikor pedig Márki-Zay az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett, szimbolikussá vált a tét.
A képviselő úgy látta, a városnak most már békére van szüksége, ugyanis "mostanra drámai lett a megosztottság", a hódmezővásárhelyi polgármester szerinte nem a várost építette, hanem a közösséget rombolta.
Ennek véget kell vetni - jelentette ki Lázár, aki a közelmúltban egy egyeztetésre is meghívta a hódmezővásárhelyi polgármestert, aki el is fogadta ezt. A képviselő szerint Márki-Zay jobban tenné, ha "polgármesterként dolgozna és bukott miniszterelnök-jelöltként nem nemzeti ellenállást szervezne".
Lázár szerint azonban nem csak a városban, hanem
az egész országban véget kellene vetni a polgárháborús helyzetnek, nemzeti összefogásra lenne szükség.
Ez mindig a győztes felelőssége, de az elmúlt 12 évben az ellenzék ebben nem volt partner – mondta. Bár szerinte a magyar politika élet-halál harc, mégis azt gondolja, a következő éveket nem lehet megnyerni, ha nem lesz néhány kérdésben együttműködés, amihez jelenleg szerinte hiányzik az intelligencia.
Lázár János szerint óriási jelentősége volt a közte és Márki-Zay Péter közötti küzdelemnek április 3-án - erről beszélt a képviselő Bayer Show-ban a 24.hu összefoglalója szerint. A show-ban Lázár rögtön tisztázta: nem Zelenszkijnek öltözött, "ebben a dzsekiben kampányolt, ebben csinálta végig a választást".
A fideszes képviselő arról is beszélt, ellenfele az elmúlt években egy amerikai típusú, liberális gyűlöletkampányt honosított meg, állandó volt az orbánozás, lázározás, fideszezés. Valami ellen politizált, nem azért, hogy újjáépítse Hódmezővásárhelyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a kormány: már többen jogosultak az ingyenpénzre
A kabinet újabb rendeletével az önkormányzati tűzoltók és a hitoktatók is jogosulttá váltak az évi nettó 1 millió forintos támogatásra. Az igénylést február 15-ig lehet benyújtani.
Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.
Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.
Bővült a jogosultak köre is: mostantól az önkormányzati tűzoltóságoknál dolgozók, a parlamenti képviselők és nemzetiségi szószólók alkalmazottai, valamint a bevett egyházaknál dolgozó hitoktatók is igényelhetik a támogatást.
A programot a munkáltatói kölcsönökre is kiterjesztették, feltéve, hogy a munkáltatóval az írásbeli megállapodás január 26-ig létrejött, és a kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ilyen célú hitel kiváltása.
A munkáltatóknak az igénybejelentéseket február 25-ig kell benyújtaniuk. Ezek alapján a Magyar Államkincstár március 15-ig folyósítja a fedezetet, a munkáltató pedig március 30-ig utalja a 2026. évi teljes keretösszeget a jogosultaknak. Ha valakinek a hátralévő teljes törlesztőrészlete ennél kevesebb, akkor azt az összeget kapja meg. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vezénylésben dolgozók a fogadó szervnél is benyújthatják az igénylésüket.
A rendelet mellett kormányhatározat is született a program finanszírozásáról. Míg korábban évi 100 milliárd forint körüli összegről volt szó, a kormány most 180 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról döntött a Gazdaságfejlesztési Keretből. Ez alapján úgy számolnak, hogy 180 ezren élhetnek a támogatás lehetőségével.
A program védelmében a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is felülírta.
A módosítás szerint mától az otthontámogatás teljes összege mentes a végrehajtás alól.
„Az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár” – áll a jogszabályban. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a végrehajtás a támogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettséget biztosítja
Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.
Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a MÁV-vécéket takarító cég Lázár János cigányokról tett kijelentése után
A miniszter nagy felháborodást kiváltó mondatai után a MÁV-vécék takarítását végző B+N Csoport elismerte a munkaerőhiányt, a bérekről azonban nem nyilatkoztak. Inkább a ROBIN takarítórobotot emelték ki.
Nem kívánta kommentálni a MÁV vonatainak tisztítását végző B+N-csoport Lázár János kijelentését, amelyben arról beszélt, hogy a vonatvécék takarítására a cigányság köréből kellene munkaerőt toborozni. A kijelentést számos roma szervezet és közszereplő elítélte, és bár a miniszter először kiállt a szavai mellett, 41 órával később, a szombati DPK-gyűlésen már bocsánatot kért.
A Telexnek adott válaszában a vonatvécék takarítását végző B+N Csoport ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2020-ban indított „Vedd észre!” kampányukra, amely a mindennapi tisztaságért dolgozók szakmai és társadalmi megbecsülését hivatott erősíteni.
Válaszában a cég kifejtette, hogy
a létesítményüzemeltetéshez kapcsolódó fizikai munkakörökben általános munkaerőpiaci kihívásokat tapasztalnak nemcsak Magyarországon, de a cégcsoport több országban működő leányvállalatainál is.
Érdekes kivételként Olaszországot említették, ahol a tapasztalataik szerint a szakmában dolgozók megbecsültsége magas, ezért alacsony a fluktuáció és könnyebb a toborzás. A munkaerőhiány enyhítésére és a munkakörülmények javítására fejlesztették ki a ROBIN nevű takarítórobotot, ami szerintük „jelentősen javítja a munkavégzés körülményeit és hatékonyságát is”.
A cég arról már nem nyilatkozott, mekkora átlagfizetést biztosítanak a vonatok vécéit takarító személyzetnek,
és a munkatársak reakcióiról is csak annyit közöltek: „Minden kollégánknak joga van a saját véleményhez, de elsődleges célunk, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítsunk, ahol a fókusz a feladatok magas színvonalú ellátásán van és nem a közéleti témákon.”
A 9 országban jelen lévő, magyar tulajdonú cégcsoport hazai leányvállalata, a B+N Magyarország Kft. közel 16 ezer embert foglalkoztat, akik közül mindössze 165-en nem magyar állampolgárok; közülük több mint 70 fő a környező országokból érkezett.
A 2011-ben alapított B+N Referencia Zrt. az elmúlt években több százmilliárd forintnyi takarítási közbeszerzést nyert el. A cég takarít számos magyarországi kórházban, közintézményben, a Volánbusznál, kártevő-mentesítést végez a készenléti rendőrségnél, és tavaly óta az ő feladatuk a MÁV InterCity vonatainak tisztán tartása is.
Nem kívánta kommentálni a MÁV vonatainak tisztítását végző B+N-csoport Lázár János kijelentését, amelyben arról beszélt, hogy a vonatvécék takarítására a cigányság köréből kellene munkaerőt toborozni. A kijelentést számos roma szervezet és közszereplő elítélte, és bár a miniszter először kiállt a szavai mellett, 41 órával később, a szombati DPK-gyűlésen már bocsánatot kért.
A Telexnek adott válaszában a vonatvécék takarítását végző B+N Csoport ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2020-ban indított „Vedd észre!” kampányukra, amely a mindennapi tisztaságért dolgozók szakmai és társadalmi megbecsülését hivatott erősíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.
„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.
Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.
Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.
2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.
Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.
A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”
A posztjában azt írja,
a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.
„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.
Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.
A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
