News here
hirdetés

HÍREK

Lázár János szerint 2030-ra utolérjük Ausztriát

Négy éve még kampányvideójában a bécsi utcai állapotokkal riogatott a most ismét miniszterré kinevezett politikus.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje – írja a Telex.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

a következő időszakra pedig a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa lesz 2030-ra.

Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, mondta a miniszter, aki hozzátette:

most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát.

Elmondta azt is, célja, hogy tíz év múlva már ne lehessen észrevenni, ha Hegyeshalomnál átkelünk a határon, és például ne egy romos épület fogadja az arra utazókat.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– tette hozzá Lázár János, kiemelve, hogy ez azonban nem fog a verseny rovására menni.

hirdetés

Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ő azért a vidékben látja az ország aranytartalékát.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak.

Állítása szerint jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek.

Konkrét kérdésekre válaszolva Lázár elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha egyes építkezések politikai kérdésekké válnának, mint ahogy például szerinte a főpolgármester bizonyos beruházási kérdéseket politikai síkra akar terelni.

Példaként a Városligetet említette, aminél a tiltakozók szerinte elfelejtik, hogy nem pusztán a ligetről van szó, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Biodóm jó döntés volt, érdemes fejleszteni az állatkertet, amelynek évi félmillió látogatója van. Ha rajta múlik, ez a projekt be lesz fejezve, mondta Lázár.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. A jobbikos Z. Kárpát Dániellel egyetértve fontos, végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak (Párbeszéd) a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is” – tette hozzá.

Négy éve a 2018-as választási kampányban (egyik utolsó, országos politikában tett gesztusaként) Lázár János nagy port kavart felvételt tett közzé, amin a bécsi utcán néhány, muszlim viseletet hordó embert videózva az osztrák főváros borzalmas közbiztonságáról értekezett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az oroszok át akarják kötni a Krímre Európa legnagyobb atomerőművét – állítják az ukránok
Az oroszok el is kezdték megrongálni a távvezetékeket az Energoatom szerint.

Link másolása

hirdetés

Az ukrán állami energiavállalat, az Energoatom szerint az oroszok át akarják kötni a zaporizzsjai erőművet a Krímre – írja a Guardian.

Az Energoatom elnöke, Petro Kotin elmondta, hogy ez ugyanakkor nem egy egyszerű folyamat, mert a létesítményt először le kell választani az ukrán hálózatról, majd fokozatosan rákötni a krímire.

Szerinte ennek érdekében az oroszok megrongálják az erőműnek az ukrán energiarendszerhez csatlakozó távvezetékeit. Hozzátette, augusztus 7. és 9. között az oroszok már három vezetéket megrongáltak.

Amint az utolsót is leszedik, az erőmű dízelgenerátorokra áll át, így azok folyamatos, zavartalan működése kiemelt fontosságúvá válik.

A zapporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, Ukrajna 15 reaktorából 6 itt működik, és 4 millió háztartás áramellátását képes biztosítani.

Az erőmű területét az utóbbi hetekben többször is találat érte, amiért Ukrajna és Oroszország egymást vádolta.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A fideszes Pócs János szerint azért nem lehetnek magasabbak a bérek, mert akkor elmennének a nagy cégek Magyarországról
De a politikus kiosztotta az egyetemi professzorokat is, akik szerinte nem tudnak elég komplexen gondolkozni a gazdaságról.

Link másolása

hirdetés

Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.

Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.

A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.

Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.

A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.

hirdetés

A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.

Később meg is erősíti, hogy komplexen kell gondolkozni, és erre az egyetemi professzorok többsége nem alkalmas.

A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”

A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:

szerinte ha európai bérek lennének Magyarországon, akkor az ide beruházó nagy cégek elmennének az országból, és nem lennének munkahelyek.

A teljes adást itt lehet megnézni:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Újra jön az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül
A Mol-csoport fizette ki az oroszok helyett Ukrajnának a fennálló tranzitdíjtartozást, így újraindulhatott az olajszállítás.

Link másolása

hirdetés

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

az olaj magyar idő szerint kettő óra után nem sokkal indult meg újra.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A budapestiek harmada attól tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat
A Medián kutatásából az is kiderül, hogy a rezsicsökkentés részleges megszüntetésével a fővárosiak közel 70 százaléka nem ért egyet.

Link másolása

hirdetés

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: