SZEMPONT
A Rovatból

Lázár János Pátyon: Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel?

Megnéztük, hogyan kezdődött a Fidesz országjárása Pátyon, ahol 150-200 ember gyűlt össze. Lázár János és Menczer Tamás fórumára nem csak fideszesek mentek el. A luxizás, Mészáros Lőrinc, Magyar Péter és még Szájer József is szóba került. Riport.


A kellemes koratavaszi napsütés csalóka: amíg érnek a napsugarak, kifejezetten langyos, de amint árnyékba lép az ember, jólesik az elhozott pulóver. Ákos szól a hangszórókból, még jó húsz perc van a kezdésig. Egyelőre nincsenek sokan, a terecske padjain nyugdíjasok. Az emlékművel szemben szorosan kamerák várakoznak, a tér szélén kisebb csoportokban a sajtó munkatársai lézengenek, illetve Bohár Dániel. Öltönyben csak néhány helyi fontos ember van.

Amíg várakozunk, megszólítok egy házaspárt, akik egy padon ülnek. Sebészorvos a férj, felesége tanár. Mindketten nyugdíjasok, nem messziről, Herceghalomról jöttek. A feleség, Dr. Vörös Attiláné szívesen beszél, azonban fotósunk bánatára nem szeretné, hogy kép is készüljön róla. Kiderül, hogy Menczer Tamás minden rendezvényére eljárnak, és most kaptak az alkalmon, hogy Lázár Jánost is meghallgathassák, aki várakozásaik szerint „olyanokat mond majd, amivel egyet tudunk érteni”. Amikor Lázár közelmúltbeli „luxizós” beszédéről kérdezem, értetlenül néz, nem hallott róla.

„Nem egészen értem, hogy miből van elege, tehát a gazdag emberek magatartásából? Mert nyilvánvalóan a pénzes emberekről van szó, nem?”

Végül még hozzáteszi, hogy bizonyos mértékig igaza van. Megkérdem, szerinte kire gondolhatott a miniszter, kik lehetnek azok a gazdag emberek. Gyurcsány Ferenc jut eszébe. Amikor azonban kiderül, hogy Lázár egyértelműen a NER-közeli gazdag emberekről beszélt, akkor kis zavar támad:

„Megmondom őszintén, én nem foglalkozom ezzel, minden kormány mögött, bármelyik országot nézzük, valamilyen tőkét képviselő emberek állnak, tehát valamilyen pénz minden kormány mögött van.”

Amikor szóba hozom, hogy mostanában naponta érik tettleges támadások a Tisza kitelepült aktivistáit, az erőszakot elítélő mondatai után, azt mondja, szerinte Magyar Péter nem komoly politikus. Majd hozzáteszi: „Nem is tudok róla igazság szerint semmit, hogy mit akar? Milyen kérdésekben mi a véleménye, mit akar Magyarországból. Új utat, na de mit? Csak a kritika van, de a mást, a jobbat vagy az általa gondolt jobbat azt nem mondja el, nem lehet azt látni, hol van, nem lehet látni a tagságot.”

Amikor elbúcsúzunk, és kiderül, hogy tanárnő a foglalkozása, a mellette ülő férje hozzáteszi, felesége tanít. Nem „tanítanék, hanem tanít is” - fricskázza a kormánykritikus csoportot.

Lassan érkeznek az emberek, szerencsémre én meg találok egy olyan nyilatkozót, aki készséggel engedi, hogy fotó is készüljön róla. Gillyén Elemér Zsámbékról érkezett, szimpatikus neki mind Lázár, mind Menczer. De a jachtozós, repülős beszédről ő sem hallott. Fogalma sincs róla, kikre gondolhatott a miniszter,

ő nem szokott repülőzni, csak lovagolni.

Gillyén Elemér

Az ellenzéki aktivistákat érő atrocitásokról csak annyit mond, szerinte hülyékből sok van Magyarországon.

Közben el is kezdődik a rendezvény, lehetünk vagy százötvenen a téren. Lázár most nem padon áll, ahogy megszoktuk, hanem az emlékmű lépcsőjén, szokásos bevezetőjét nem húzza hosszasan. Mindenekelőtt egy útfelújítás bejelentésével kezdi, amit szerinte

a pátyiak „megérdemeltek”, mivel a legutóbbi választásokon is 51 százalék felett szavaztak a Fideszre.

Majd jönnek a szokásos panelek: a világ helyzetének értékeléséből természetesen nem maradhat ki a háború sem. „Ha megkérdeznek egy felelősen gondolkodó politikust, mi az esélye annak, hogy a következő évtizedben háborús vagy békés korszakban élünk, ez fifty-fifty. Tehát 50% az esélye annak, hogy a béke uralja Európát, és 50% az esélye annak, hogy egy háborús világ folytatódik úgy, ahogy most is van.”

Majd ráfordul arra a gondolati ívre, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, mely szerinte a Coviddal kezdődött, majd a háborúval folytatódott. A háború lázári értelmezése szerint

„az ukrán népet senki nem kérdezi meg arról, hogy valójában akarnak-e háborúzni, hanem a franciák és a németek az Európai Unió vezetőjeként harcoltatják az ottani elnököt.”

„Nincs is elnökválasztás, nincs szabad választás Ukrajnában, folyik a harc, meghalt már 200-250 ezer huszonéves fiatal mind a két oldalról összesen, ez senkit nem érdekel nyugaton”. Arról, hogy van valami Oroszország is arrafelé, amely megtámadta Ukrajnát, és ott esetleg honvédő háború folyna, Lázár nem ejt szót.

A „normalitásról” viszont hosszasan beszél: szerinte a Pride „baromság”, és mindent megtesznek majd, hogy ne valósulhasson meg sem 2025-ben, sem azután. Hozzáteszi, hogy a szerelem szabad, este mindenki azzal fekszik össze, akivel akar, de ne reklámozza, ahogy a dohányzás is szabad, csak a reklámozását tiltották be egy jó ideje.

Lázár fórumainak második részében szokás szerint jönnek a kérdések. Azt azért elmondja a miniszter, hogy nála bárki bármit kérdezhet, bezzeg Magyar Péter fórumain erre nincs lehetőség, ott csak beszédek vannak, kérdések nincsenek. Jön is az első kérdés. A kérdező nem nevezi meg Mészáros Lőrincet, de körülírja.

„Van egy olyan vállalkozó, aki nap mint nap elnyer egy tendert, és már az 1015. leggazdagabb a világon úgy, hogy semmi mást nem csinált, csak tendert nyer. Ez az ember egyébként 20 évvel ezelőtt az én házam mellett építette a gáz- és vízvezetéket. Olyan szerencsésen csinálta, hogy összecserélte a hideget a meleggel. Róla miért nem beszélünk?”

Hosszú válasz következik, melyben szóba kerül a nemzeti nagytőke fontossága, és az is, hogy Lázár szerint akinek kiemelkedően magas vagyona van, az jachtozás helyett juttasson abból vissza, úgy, ahogy „nyugaton” szokás, építsen iskolát, tegyen alapítványt. Az azonban nem kerül szóba, hogy hogyan lehet valaki úgy nagytőkés, hogy csak tendereket nyer, igaz, a kérdező sem volt elég bátor, hogy határozottan ezt kérdezze meg.

Megkeresem a kérdést feltevő Lászlót, akiből ömlik a szó. Fidesz-szavazó volt, de azt mondja, már elege van az egészből. A képmutatásból, a pedofil ügyekből, Bese atyából, Szájer Józsefből, és persze Mészárosból, aki „kis uzsonnás zacskóval, kék overallban járt még húsz éve dolgozni”. Megemlíti a korrupciót, hogy

„építenek egy 50 km-es útszakaszt Szegednél, és az az egy szakasz többe kerül, mint Olaszországban 24 viadukt. Vagy a Népstadion, ami a Real Madrid stadionjának négyszeresébe került.”

László nem akarja a nevét elárulni, mert tart attól, hogy NAV-vizsgálatot kaphat a nyakába.

Közben a fórumon Magyar Péterre terelődik a szó, valaki a bennfentes kereskedelemről kérdezi Lázárt. A miniszter azzal kezdi, hogy amikor Varga Judit 2018-ban a kormány tagja lett, közbenjárt férje érdekében magánvállalatoknál, például egy banknál, ahol Magyar Péter bekerült a vezető testületbe. 2022-ben szintén Varga Judit közbenjárására kapott állást a Magyar Közútnál. „Ezért nálam járt közbe, egyébként én elégedett voltam a munkájával” - mondja Lázár.

A bankban „az a hír, hogy információkhoz jutott, mint döntéshozó, és ezeket az információkat saját javára használta fel a tőzsdén. Amikor az értékpapírok árnövekedéséről értesült, akkor tranzakciókat hajtott végre, és ezzel a saját dicsekvése szerint 80-100 millió forintos előnyt realizált.” Lázár szerint ez az, amit senki nem ért.

„Elmondom, ahogy felénk mondják. A bennfentes kereskedelem azt jelenti, hogy nem olyan régen még Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a 10 fillért.”

A Tisza vezetője egyébként már korábban is szóba került, Lázár szerint nagyot hibázott a volt köztársasági elnök és „Magyar Péter felesége”, amikor kegyelmet adott a pedofília egy támogatójának.

Szintén elég félénken teszi fel a kérdést egy fiatal férfi arról, hogy 15 év kétharmados kormányzás után miért nem az eredményekkel kampányol a kormánypárt, miért folytat lejárató kampányokat. Lázár ezt a kérdést rutinosan teszi nevetségessé: visszakérdez, zavarba hozza a kérdezőt, majd nagy tapsot aratva mondja el, hogy nem ők, hanem az ellenfél folytat személyeskedő lejárató kampányt ellene: azt híresztelik, hogy ő Afrikában szokott vadászni, holott ki sem tette a lábát Európából 22 éve. És hogy iszik.

„Mi ez, ha nem uszítás? Ez az igazi uszítás és hangulatkeltés, ami az alkoholfogyasztást illeti.”

„Kár, hogy nem olyan országban élünk, ahol most azt mondhatnám, hogy amikor jövőre Magyar Péter elveszíti a választást, én szívesen leülök vele poharazgatni, és vigasztalom majd, és biztos lehetnek benne, hogy asztal alá tudom inni.”

Zajos siker, taps. A sikeres pillanatból Menczer is kiveszi a részét, gyorsan közbeszól:

„Ráadásul a miniszter úrnak fantasztikus pálinkája van.”

A fórum után először Menczer körül tülekedik a sajtó. Külön interjú nincs, az kérdez, aki hangosabb. Nem marad el a Brüsszel Péterezés, a kicsizés. Menczer saját harcát Magyarral úgy jellemzi, hogy azt ő a gyógypedagógusokra jellemző türelemmel végzi.

A Tiszát ért utcai támadásokat Menczer „nem látta”, de minden erőszakot elítél természetesen, azonban hozzáteszi:

„azt a fajta politikai agressziót, és egyébként a politikán túlmutató családi és minden egyéb agressziót, amit most látnak, azt Magyar Péter hozta be a magyar politikába.”

Még kérdeznének, de szólnak, hogy a minisztertől lehet kérdezni, az újságírók faképnél hagyják a képviselőt, rohannak át a felállított mikrofonállványokhoz.

Lázár a legtöbb kérdést a jachtozásról, „luxizásról” és a Pride betiltásáról kapja. Az előbbiekről, bármit is kérdeznek, elmondja a szokásos paneleket, sehogy sem derül ki, ő kikre is gondolhatott, egy biztos: Mészáros Lőrincre nem. Tőle ő sokat kapott, nem pénzt, de más segítséget, „hálás is vagyok neki személyesen”. Barátjának nevezi a nagyvállalkozót.

A Pride kapcsán megpróbálják megtudni tőle, miért árthat a gyerekeknek egy felvonulás. Egy kérdező felveti, Szájer József sem attól lett meleg, hogy meglátta a Pride-ot, Lázár kizökken a joviális szerepéből, letegezve a kérdezőt:

– Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel.

– Mit szemétkedtem?

– Mert a Szájer Józseffel kapcsolatos kérdés az ilyen volt.

– Amit a kormány csinál a melegekkel, az nem szemétkedés?

– De ez téged felhatalmaz arra, hogy Szájer Józseffel ezt csináld?

Végül sikerül megkérdeznem Lázártól, hogy szerinte egy gyermeknek a szerető család a megfelelőbb hely a felnövekedéshez, vagy a gyermekotthon. Nem meglepő, hogy Lázár a szerető családot válaszolja. De amikor úgy folytatom, hogy a magyar állam azzal, hogy a meleg párokat kizárja az örökbefogadásból, gyermekeket foszt meg pont a szerető családtól – ráadásul a világ más részein sokan nőttek fel ilyen körülmények között, kiváló emberek lettek, nem egy közülük ismert is –, Lázár kategorikusan zárja le a témát:

„Én azt tudom erre mondani, hogy mi azokat az embereket képviseljük, akik erről a kérdésről egészen másképpen gondolkodnak, és az általunk képviselt emberek szempontjait és érdekeit jelenítjük meg a kormányzásunkban, és amikor jön a választás, majd ezt is mérlegre lehet tenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk