SZEMPONT
A Rovatból

Lázár János Pátyon: Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel?

Megnéztük, hogyan kezdődött a Fidesz országjárása Pátyon, ahol 150-200 ember gyűlt össze. Lázár János és Menczer Tamás fórumára nem csak fideszesek mentek el. A luxizás, Mészáros Lőrinc, Magyar Péter és még Szájer József is szóba került. Riport.


A kellemes koratavaszi napsütés csalóka: amíg érnek a napsugarak, kifejezetten langyos, de amint árnyékba lép az ember, jólesik az elhozott pulóver. Ákos szól a hangszórókból, még jó húsz perc van a kezdésig. Egyelőre nincsenek sokan, a terecske padjain nyugdíjasok. Az emlékművel szemben szorosan kamerák várakoznak, a tér szélén kisebb csoportokban a sajtó munkatársai lézengenek, illetve Bohár Dániel. Öltönyben csak néhány helyi fontos ember van.

Amíg várakozunk, megszólítok egy házaspárt, akik egy padon ülnek. Sebészorvos a férj, felesége tanár. Mindketten nyugdíjasok, nem messziről, Herceghalomról jöttek. A feleség, Dr. Vörös Attiláné szívesen beszél, azonban fotósunk bánatára nem szeretné, hogy kép is készüljön róla. Kiderül, hogy Menczer Tamás minden rendezvényére eljárnak, és most kaptak az alkalmon, hogy Lázár Jánost is meghallgathassák, aki várakozásaik szerint „olyanokat mond majd, amivel egyet tudunk érteni”. Amikor Lázár közelmúltbeli „luxizós” beszédéről kérdezem, értetlenül néz, nem hallott róla.

„Nem egészen értem, hogy miből van elege, tehát a gazdag emberek magatartásából? Mert nyilvánvalóan a pénzes emberekről van szó, nem?”

Végül még hozzáteszi, hogy bizonyos mértékig igaza van. Megkérdem, szerinte kire gondolhatott a miniszter, kik lehetnek azok a gazdag emberek. Gyurcsány Ferenc jut eszébe. Amikor azonban kiderül, hogy Lázár egyértelműen a NER-közeli gazdag emberekről beszélt, akkor kis zavar támad:

„Megmondom őszintén, én nem foglalkozom ezzel, minden kormány mögött, bármelyik országot nézzük, valamilyen tőkét képviselő emberek állnak, tehát valamilyen pénz minden kormány mögött van.”

Amikor szóba hozom, hogy mostanában naponta érik tettleges támadások a Tisza kitelepült aktivistáit, az erőszakot elítélő mondatai után, azt mondja, szerinte Magyar Péter nem komoly politikus. Majd hozzáteszi: „Nem is tudok róla igazság szerint semmit, hogy mit akar? Milyen kérdésekben mi a véleménye, mit akar Magyarországból. Új utat, na de mit? Csak a kritika van, de a mást, a jobbat vagy az általa gondolt jobbat azt nem mondja el, nem lehet azt látni, hol van, nem lehet látni a tagságot.”

Amikor elbúcsúzunk, és kiderül, hogy tanárnő a foglalkozása, a mellette ülő férje hozzáteszi, felesége tanít. Nem „tanítanék, hanem tanít is” - fricskázza a kormánykritikus csoportot.

Lassan érkeznek az emberek, szerencsémre én meg találok egy olyan nyilatkozót, aki készséggel engedi, hogy fotó is készüljön róla. Gillyén Elemér Zsámbékról érkezett, szimpatikus neki mind Lázár, mind Menczer. De a jachtozós, repülős beszédről ő sem hallott. Fogalma sincs róla, kikre gondolhatott a miniszter,

ő nem szokott repülőzni, csak lovagolni.

Gillyén Elemér

Az ellenzéki aktivistákat érő atrocitásokról csak annyit mond, szerinte hülyékből sok van Magyarországon.

Közben el is kezdődik a rendezvény, lehetünk vagy százötvenen a téren. Lázár most nem padon áll, ahogy megszoktuk, hanem az emlékmű lépcsőjén, szokásos bevezetőjét nem húzza hosszasan. Mindenekelőtt egy útfelújítás bejelentésével kezdi, amit szerinte

a pátyiak „megérdemeltek”, mivel a legutóbbi választásokon is 51 százalék felett szavaztak a Fideszre.

Majd jönnek a szokásos panelek: a világ helyzetének értékeléséből természetesen nem maradhat ki a háború sem. „Ha megkérdeznek egy felelősen gondolkodó politikust, mi az esélye annak, hogy a következő évtizedben háborús vagy békés korszakban élünk, ez fifty-fifty. Tehát 50% az esélye annak, hogy a béke uralja Európát, és 50% az esélye annak, hogy egy háborús világ folytatódik úgy, ahogy most is van.”

Majd ráfordul arra a gondolati ívre, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, mely szerinte a Coviddal kezdődött, majd a háborúval folytatódott. A háború lázári értelmezése szerint

„az ukrán népet senki nem kérdezi meg arról, hogy valójában akarnak-e háborúzni, hanem a franciák és a németek az Európai Unió vezetőjeként harcoltatják az ottani elnököt.”

„Nincs is elnökválasztás, nincs szabad választás Ukrajnában, folyik a harc, meghalt már 200-250 ezer huszonéves fiatal mind a két oldalról összesen, ez senkit nem érdekel nyugaton”. Arról, hogy van valami Oroszország is arrafelé, amely megtámadta Ukrajnát, és ott esetleg honvédő háború folyna, Lázár nem ejt szót.

A „normalitásról” viszont hosszasan beszél: szerinte a Pride „baromság”, és mindent megtesznek majd, hogy ne valósulhasson meg sem 2025-ben, sem azután. Hozzáteszi, hogy a szerelem szabad, este mindenki azzal fekszik össze, akivel akar, de ne reklámozza, ahogy a dohányzás is szabad, csak a reklámozását tiltották be egy jó ideje.

Lázár fórumainak második részében szokás szerint jönnek a kérdések. Azt azért elmondja a miniszter, hogy nála bárki bármit kérdezhet, bezzeg Magyar Péter fórumain erre nincs lehetőség, ott csak beszédek vannak, kérdések nincsenek. Jön is az első kérdés. A kérdező nem nevezi meg Mészáros Lőrincet, de körülírja.

„Van egy olyan vállalkozó, aki nap mint nap elnyer egy tendert, és már az 1015. leggazdagabb a világon úgy, hogy semmi mást nem csinált, csak tendert nyer. Ez az ember egyébként 20 évvel ezelőtt az én házam mellett építette a gáz- és vízvezetéket. Olyan szerencsésen csinálta, hogy összecserélte a hideget a meleggel. Róla miért nem beszélünk?”

Hosszú válasz következik, melyben szóba kerül a nemzeti nagytőke fontossága, és az is, hogy Lázár szerint akinek kiemelkedően magas vagyona van, az jachtozás helyett juttasson abból vissza, úgy, ahogy „nyugaton” szokás, építsen iskolát, tegyen alapítványt. Az azonban nem kerül szóba, hogy hogyan lehet valaki úgy nagytőkés, hogy csak tendereket nyer, igaz, a kérdező sem volt elég bátor, hogy határozottan ezt kérdezze meg.

Megkeresem a kérdést feltevő Lászlót, akiből ömlik a szó. Fidesz-szavazó volt, de azt mondja, már elege van az egészből. A képmutatásból, a pedofil ügyekből, Bese atyából, Szájer Józsefből, és persze Mészárosból, aki „kis uzsonnás zacskóval, kék overallban járt még húsz éve dolgozni”. Megemlíti a korrupciót, hogy

„építenek egy 50 km-es útszakaszt Szegednél, és az az egy szakasz többe kerül, mint Olaszországban 24 viadukt. Vagy a Népstadion, ami a Real Madrid stadionjának négyszeresébe került.”

László nem akarja a nevét elárulni, mert tart attól, hogy NAV-vizsgálatot kaphat a nyakába.

Közben a fórumon Magyar Péterre terelődik a szó, valaki a bennfentes kereskedelemről kérdezi Lázárt. A miniszter azzal kezdi, hogy amikor Varga Judit 2018-ban a kormány tagja lett, közbenjárt férje érdekében magánvállalatoknál, például egy banknál, ahol Magyar Péter bekerült a vezető testületbe. 2022-ben szintén Varga Judit közbenjárására kapott állást a Magyar Közútnál. „Ezért nálam járt közbe, egyébként én elégedett voltam a munkájával” - mondja Lázár.

A bankban „az a hír, hogy információkhoz jutott, mint döntéshozó, és ezeket az információkat saját javára használta fel a tőzsdén. Amikor az értékpapírok árnövekedéséről értesült, akkor tranzakciókat hajtott végre, és ezzel a saját dicsekvése szerint 80-100 millió forintos előnyt realizált.” Lázár szerint ez az, amit senki nem ért.

„Elmondom, ahogy felénk mondják. A bennfentes kereskedelem azt jelenti, hogy nem olyan régen még Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a 10 fillért.”

A Tisza vezetője egyébként már korábban is szóba került, Lázár szerint nagyot hibázott a volt köztársasági elnök és „Magyar Péter felesége”, amikor kegyelmet adott a pedofília egy támogatójának.

Szintén elég félénken teszi fel a kérdést egy fiatal férfi arról, hogy 15 év kétharmados kormányzás után miért nem az eredményekkel kampányol a kormánypárt, miért folytat lejárató kampányokat. Lázár ezt a kérdést rutinosan teszi nevetségessé: visszakérdez, zavarba hozza a kérdezőt, majd nagy tapsot aratva mondja el, hogy nem ők, hanem az ellenfél folytat személyeskedő lejárató kampányt ellene: azt híresztelik, hogy ő Afrikában szokott vadászni, holott ki sem tette a lábát Európából 22 éve. És hogy iszik.

„Mi ez, ha nem uszítás? Ez az igazi uszítás és hangulatkeltés, ami az alkoholfogyasztást illeti.”

„Kár, hogy nem olyan országban élünk, ahol most azt mondhatnám, hogy amikor jövőre Magyar Péter elveszíti a választást, én szívesen leülök vele poharazgatni, és vigasztalom majd, és biztos lehetnek benne, hogy asztal alá tudom inni.”

Zajos siker, taps. A sikeres pillanatból Menczer is kiveszi a részét, gyorsan közbeszól:

„Ráadásul a miniszter úrnak fantasztikus pálinkája van.”

A fórum után először Menczer körül tülekedik a sajtó. Külön interjú nincs, az kérdez, aki hangosabb. Nem marad el a Brüsszel Péterezés, a kicsizés. Menczer saját harcát Magyarral úgy jellemzi, hogy azt ő a gyógypedagógusokra jellemző türelemmel végzi.

A Tiszát ért utcai támadásokat Menczer „nem látta”, de minden erőszakot elítél természetesen, azonban hozzáteszi:

„azt a fajta politikai agressziót, és egyébként a politikán túlmutató családi és minden egyéb agressziót, amit most látnak, azt Magyar Péter hozta be a magyar politikába.”

Még kérdeznének, de szólnak, hogy a minisztertől lehet kérdezni, az újságírók faképnél hagyják a képviselőt, rohannak át a felállított mikrofonállványokhoz.

Lázár a legtöbb kérdést a jachtozásról, „luxizásról” és a Pride betiltásáról kapja. Az előbbiekről, bármit is kérdeznek, elmondja a szokásos paneleket, sehogy sem derül ki, ő kikre is gondolhatott, egy biztos: Mészáros Lőrincre nem. Tőle ő sokat kapott, nem pénzt, de más segítséget, „hálás is vagyok neki személyesen”. Barátjának nevezi a nagyvállalkozót.

A Pride kapcsán megpróbálják megtudni tőle, miért árthat a gyerekeknek egy felvonulás. Egy kérdező felveti, Szájer József sem attól lett meleg, hogy meglátta a Pride-ot, Lázár kizökken a joviális szerepéből, letegezve a kérdezőt:

– Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel.

– Mit szemétkedtem?

– Mert a Szájer Józseffel kapcsolatos kérdés az ilyen volt.

– Amit a kormány csinál a melegekkel, az nem szemétkedés?

– De ez téged felhatalmaz arra, hogy Szájer Józseffel ezt csináld?

Végül sikerül megkérdeznem Lázártól, hogy szerinte egy gyermeknek a szerető család a megfelelőbb hely a felnövekedéshez, vagy a gyermekotthon. Nem meglepő, hogy Lázár a szerető családot válaszolja. De amikor úgy folytatom, hogy a magyar állam azzal, hogy a meleg párokat kizárja az örökbefogadásból, gyermekeket foszt meg pont a szerető családtól – ráadásul a világ más részein sokan nőttek fel ilyen körülmények között, kiváló emberek lettek, nem egy közülük ismert is –, Lázár kategorikusan zárja le a témát:

„Én azt tudom erre mondani, hogy mi azokat az embereket képviseljük, akik erről a kérdésről egészen másképpen gondolkodnak, és az általunk képviselt emberek szempontjait és érdekeit jelenítjük meg a kormányzásunkban, és amikor jön a választás, majd ezt is mérlegre lehet tenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk