Lázár János: Magyarországon mindig szerettek az emberek egymás zsebében turkálni – ez jutott eszébe a miniszternek a Direkt36 A dinasztia című filmjéről
„A Fidesz visszatérőben van a valóságba” - Lázár szerint alulról kell megnyernie a következő választást a Fidesznek. Úgy látja, még egyetlen kormányközeli ember sem csatlakozott a TISZA Párthoz.
Lázár Jánost egy lakossági fórum után kérdezte a 444.hu, az interjúban pedig szóba került a Direkt36 A dinasztia című filmje is, melyet mostanra közel 3 milliószor játszottak le. A miniszter azonban állítása szerint nincsen közöttük, mivel – mint mondta – „még soha nem érdeklődött senkinek az anyagi ügyei iránt”. Arról, hogy miért nézték meg ennyien a miniszterelnök családjának meggazdagodásáról szóló dokumentumfilmet, Lázár azt mondta:
„Magyarországon mindig szerettek az emberek egymás zsebében turkálni”.
A miniszter kitért a Fidesz politikai stratégiájára is. Szerinte a pártnak „alulról”, az „utcáról” kell megnyernie a 2026-os választást. A miniszter a saját korábbi kijelentéséről, miszerint a Fidesznek „vissza kell térnie a valóságba”, azt mondta:
„A Fidesz visszatérőben van a valóságba”.
Lázárt kérdezték arról is, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalt a TISZA Párt hétvégi rendezvényén.
„Szerintem ez katonatiszt részéről nem helyes”
– jelentette ki. Hozzátette, szerinte egy honvédtiszt nem tekinthető kormányközeli embernek, és még egyetlen kormányközeli ember sem csatlakozott a TISZA Párthoz.
Lázár Jánost egy lakossági fórum után kérdezte a 444.hu, az interjúban pedig szóba került a Direkt36 A dinasztia című filmje is, melyet mostanra közel 3 milliószor játszottak le. A miniszter azonban állítása szerint nincsen közöttük, mivel – mint mondta – „még soha nem érdeklődött senkinek az anyagi ügyei iránt”. Arról, hogy miért nézték meg ennyien a miniszterelnök családjának meggazdagodásáról szóló dokumentumfilmet, Lázár azt mondta:
„Magyarországon mindig szerettek az emberek egymás zsebében turkálni”.
A miniszter kitért a Fidesz politikai stratégiájára is. Szerinte a pártnak „alulról”, az „utcáról” kell megnyernie a 2026-os választást. A miniszter a saját korábbi kijelentéséről, miszerint a Fidesznek „vissza kell térnie a valóságba”, azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Kína ezzel párhuzamosan tovább növeli védelmi kiadásait is. Li Csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a katonai költségvetést idén is 7,2%-kal emelik, akárcsak az előző évben. A pekingi vezetés szerint „évszázados léptékű változások zajlanak a világban.” Az ország katonai költségvetése jelenleg 89 000 milliárd forint, ami a világ második legnagyobb hadikiadása,
bár a GDP arányában ez még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban.
A kínai külügyminisztérium is élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután az USA az opioidválságra hivatkozva növelte a kínai importvámokat. „A fentanyl-ügy csak egy gyenge ürügy arra, hogy az Egyesült Államok megemelje a kínai importvámokat” – mondta a külügyi szóvivő.
„A megfélemlítés nem hat ránk. A zsarolás nem működik velünk szemben. A nyomásgyakorlás, a kényszerítés vagy a fenyegetés nem a megfelelő módja annak, hogy Kínával tárgyaljanak.”
Kína nemcsak a kereskedelmi feszültségekkel küzd, hanem belső gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. Az alacsony fogyasztás, az ingatlanválság és a növekvő munkanélküliség továbbra is kihívást jelent az ország számára. A kínai vezetés több ezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagokat tervez, amelyeket a Nemzeti Népi Kongresszus során ismertetett. A kormány emellett igyekszik stabil és megbízható partnerként megjelenni a nemzetközi színtéren, miközben az Egyesült Államokat háborús konfliktusokba keveredett, instabil hatalomként ábrázolja.
Peking többször hangsúlyozta, hogy nyitott marad a külföldi befektetésekre, és reméli, hogy vonzóbbá teheti gazdaságát a nemzetközi partnerek számára. Kína emellett előszeretettel mutatja magát békés, stabil országként, szemben az Egyesült Államokkal, amelyet az ukrajnai és közel-keleti háborúkban való részvételével vádol.
A kínai vezetés már korábban is beszélt háborús készültségről. Tavaly októberben Hszi Csin-ping arra szólította fel a hadsereget, hogy növelje felkészültségét, miközben Kína katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén. Azonban katonai készültség és háborús hajlandóság között jelentős különbség van, amit Kína is igyekszik hangsúlyozni.
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
„Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"
Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.
Ratcliffe szerint
a korlátozás nem lesz hosszú távú.
Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. „Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.
A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.
A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.
Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Macron újra Washingtonba vinné Zelenszkijt – Most a brit kormányfő is csatlakozik hozzájuk
A francia és a brit vezető saját béketervet rakott össze, amit az USA-nak mutatnának be. Trump és Zelenszkij legutóbbi találkozója botrányba fulladt, az ukrán elnök sietve távozott a Fehér Házból.
Emmanuel Macron francia elnök ismét Washingtonba készül, hogy találkozzon Donald Trumppal, Volodimir Zelenszkijjel és Sir Keir Starmerrel – erről a francia kormány szóvivője számolt be a Sky News szerint.
A találkozó pontos témáját nem hozták nyilvánosságra, de Macron és Starmer vasárnap bejelentették, hogy egy közös béketervet dolgoztak ki, amelyet az Egyesült Államoknak szeretnének bemutatni.
A múlt héten mindkét európai vezető külön-külön látogatott el Washingtonba. Macron a hét elején tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, néhány nappal később pedig Starmer is találkozott az amerikai elnökkel. A megbeszélések sikeresek voltak, Volodimir Zelenszkij látogatása viszont feszültséget okozott. Az ukrán elnök múlt pénteken elhagyta a Fehér Házat, miután éles szóváltás alakult ki közte, Trump és az amerikai alelnök, J. D. Vance között. A nyilvános találkozón Trump azt mondta, hogy Zelenszkij „a harmadik világháborúval játszik”, majd később a közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán elnök tiszteletlenül viselkedett az Egyesült Államokkal szemben.
Ahogy már beszámoltunk róla, kedden egy fehér házi forrás közölte, hogy Trump felfüggesztette az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányokat. Ugyanezen a napon délután Zelenszkij levélben jelezte, hogy Ukrajna kész a fegyverszünetre és a békekötésre is.
Vasárnap Londonban tartottak egy csúcstalálkozót, amelyet a brit miniszterelnök kezdeményezett. Az eseményen 16 ország vezetője, a NATO főtitkára, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság elnöke vett részt, Törökországot a külügyminiszter képviselte. A megbeszéléseken többek között védelmi kérdésekről, egy új szövetségi rendszer alapjairól és Ukrajna támogatásáról volt szó.
Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és „talán még egy-két másik” ország saját béketervet állít össze, amelyet az Egyesült Államok elé terjesztenek. Macron hétfőn hozzátette, hogy a terv egy hónapos részleges tűzszünetet javasol Oroszország és Ukrajna között.
Emmanuel Macron francia elnök ismét Washingtonba készül, hogy találkozzon Donald Trumppal, Volodimir Zelenszkijjel és Sir Keir Starmerrel – erről a francia kormány szóvivője számolt be a Sky News szerint.
A találkozó pontos témáját nem hozták nyilvánosságra, de Macron és Starmer vasárnap bejelentették, hogy egy közös béketervet dolgoztak ki, amelyet az Egyesült Államoknak szeretnének bemutatni.
A múlt héten mindkét európai vezető külön-külön látogatott el Washingtonba. Macron a hét elején tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, néhány nappal később pedig Starmer is találkozott az amerikai elnökkel. A megbeszélések sikeresek voltak, Volodimir Zelenszkij látogatása viszont feszültséget okozott. Az ukrán elnök múlt pénteken elhagyta a Fehér Házat, miután éles szóváltás alakult ki közte, Trump és az amerikai alelnök, J. D. Vance között. A nyilvános találkozón Trump azt mondta, hogy Zelenszkij „a harmadik világháborúval játszik”, majd később a közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán elnök tiszteletlenül viselkedett az Egyesült Államokkal szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
