SZEMPONT
A Rovatból

Lattman Tamás: „Orbán Viktor attól tér el, amitől akar, még akkor is, hogyha az nem racionális”

20 éve minden olyan állam uniós integrációját támogatta Magyarország, ahol határon túli magyarok élnek. Az uniós csúcson a miniszterelnök mégis vétózna Ukrajna ügyében. Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint azonban nem lesz magyar vétó.


Talán még sohasem irányult akkora nemzetközi figyelem Orbán Viktorra, mint a most kezdődő EU-csúcs előtt. A miniszterelnök rég látott kommunikációs offenzívával tette világossá álláspontját: véleménye szerint Ukrajna

„olyan messze van az EU-tagságtól, sőt a tagjelöltségtől is, mint Makó Jeruzsálemtől.”

Sem az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését nem támogatja, sem Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, amiből jövőre az Oroszország elleni védekezést és a működését finanszírozhatná.

Az Unió vezető politikusai komolyan próbálták nyomás alá helyezni a magyar kormányfőt. Előbb Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezett Budapestre, majd Macron francia elnök hívta meg egy vacsorára Orbán Viktort Párizsba, azonban a jelek szerint mindkét alkalommal kudarcot vallottak a magyar miniszterelnököt meggyőzni próbáló felek. A képlet valamelyest tisztult tegnapelőtt, amikor Orbán Balázs, a kormányfő kommunikációs igazgatója Politiconak kijelentette:

„Budapest kész visszavonni a vétóját az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban, ha Brüsszel beleegyezik, hogy feloldja mindazokat a forrásokat, amelyeket az ország jogállamiságával kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott az EU-ban.”

Meglehet, Orbán Viktor is erre játszik, azonban egy ilyen csomagról inkább a színfalak mögött szokás alkudozni. Az mindenesetre tény, hogy az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával 10 milliárd eurót felszabadítottak a kohéziós alapokból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország két fontos területen teljesítette a neki támasztott feltételeket.

A magyar alkudozásról és arról, mi várható az EU-csúcson, Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk.

– Miért érdeke Magyarországnak ezt a pozíciót elfoglalni?

– Alapvetően minden a belpolitikai kommunikációs céloknak van alárendelve, ez elég világosan látszik. Ha a nagyvezér azt mondta, hogy Ukrajnával nem tárgyalunk, akkor nem tárgyalunk, még akkor sem, ha egyébként az egész Európai Unióban mindenki úgy gondolja, hogy mégiscsak kellene, még akkor is, ha önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdésével semmi vesztenivaló nincsen. Ráadásul Magyarországnak alapvetően sokkal inkább érdeke lenne Ukrajna uniós csatlakozása, mint az, hogy ne csatlakozzon. Itt a valós érdekek elvesznek, jellemzően a politikai kommunikációs érdekek miatt.

– Tehát jön a kemény vétó?

– Szerintem Orbán Viktor biztos, hogy nem fog vétózni, ha az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, több okból sem. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelent semmit, mert Törökországgal a folyamat majdnem 20 éve tart, és nem lett belőle semmi. Azaz

a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelenti azt, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz,

hiszen a csatlakozási tárgyalások éppen arról szólnak, hogy annak keretében számon lehet kérni egy potenciális tagállamon, hogy teljesíti-e azokat a feltételeket, amelyek a tagsághoz kellenek. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy szerintük még a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesíti az ukrán kormány.

– Ezek milyen kritériumok?

– Ez egy levegőben lógó megállapítás, önmagában nem sok alapja van. Pont az a lényege a csatlakozási tárgyalásoknak, hogy minden tárgyaló fél tisztán lásson a kérdésben. Tehát igazából nincs vesztenivaló azzal, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy érdemes most ezt a folyamatot megvétózni. Azért elég nagy volt a diplomáciai egyeztetéssorozat az elmúlt néhány napban, Charles Michel is volt Budapesten, Orbán Viktor látogatást tett Macronnál, és még lehetne sorolni. Innentől kezdve ez bármilyen irányba eldőlhet.

– Az EU vezető politikusai mellett az ukrajnai magyar kisebbség egyes képviselői is levélben fordultak a kormányfőhöz, és a magyarországi ukránokat képviselő nemzetiségi szószóló is azt kérte, a kormány ne akadályozza meg az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását. Ez számíthat valamit?

– Töretlen magyar külpolitikai stratégia

már húsz éve, hogy függetlenül a pártpolitikától, minden olyan állam európai uniós integrációját támogatjuk, ahol határon túli magyarok élnek. Normális politikai körülmények között Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy ettől eltérjen. De hát azért tudjuk, hogy Orbán Viktor attól tér el, amitől akar,

még akkor is, ha az nem racionális, ha alapvetően nem szolgál semmilyen érdeket az ellenállás.

– A miniszterelnök úgy érvel, hogy Ukrajna felvétele nem esik egybe a magyar érdekekkel.

– Nem belemenve most itt abba, hogy Ukrajna európai uniós tagsága egyébként mennyire lenne előnyös vagy hátrányos, az biztos, hogy rettenetesen sok dologhoz kell hozzányúlni európai uniós szinten, mielőtt Ukrajna európai uniós tagsága akár ötletszinten komolyan vehető lenne. Hadd mondjak egy példát. Ukrajnában annyi termőföld van, mint nagyjából az egész Európai Unióban összesen. Na jó, ez talán egy barokkos túlzás, de iszonyatos mennyiségű termőföld van. A közös európai agrárpolitikának az egyik legfontosabb eleme a közvetlen földalapú támogatás.

Ezzel a rendszerrel nem lehet Ukrajnát felvenni, mert ez fenntarthatatlan pénzösszegeket jelentene.

Az európai uniós agrárpolitika reformja nagyjából 40 éve folyamatosan az asztalon van, nagyon komoly viták vannak mindig. És az egyik legfontosabb elem mindig az, hogy a közvetlen földalapú támogatásokhoz hozzá kellene nyúlni. Sokan nagyon nem szeretik ezt az eszközt, de politikai okokból az elmúlt évtizedekben idáig mindig benne maradt a rendszerben. Viszont az ukrán csatlakozást a közvetlen földalapú támogatások rendszerének reformja nélkül nem szabad megcsinálni. Ezért mondom, hogy nagyon-nagyon hosszú idő kell, hogy Ukrajna valaha az EU tagja legyen, még akkor is, ha mindenki nagyon akarja. De hát

jelenleg nemcsak Magyarország az az állam, amelynek nem tetszik Ukrajna esetleges tagsága, vannak más tagállamok is. Orbán Viktor nincs rákényszerülve, hogy egy vétót erre a témára lőjön el szerintem.

Aztán majd persze meglátjuk. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az uniós csúcson ebben a kérdésben milyen döntésre jutnak az állam- és kormányfők, de szerintem egyáltalán nem kell meglepődni majd rajta, hogyha itt nem lesz vétó magyar részről.

– Ha Orbán Viktor nem vétóz, akkor viszont ezt nagyon komolyan meg kell majd magyarázni.

– Ukrajna nem lesz szombaton az EU tagja, még akkor sem, hogyha itt most úgy döntenek a tagállamok, hogy megindítják a csatlakozási tárgyalásokat. Így hát az elmaradt vétót még mindig tudja Orbán Viktor úgy kommunikálni hazafelé, hogy győzött. Nagyon fontos, hogy neki csak hazafelé kell kommunikálnia, a többi európai uniós tagállam közönsége felé nem annyira, mert az a többi állam- és kormányfő problémája. Az bőven kommunikálható lesz, hogy abban állapodtunk meg a többi európai állam- és kormányfővel, hogy nagyon oda fogunk figyelni, és nagyon keményen bevasaljuk Ukrajnán az uniós szabályokat, meg az elveket.

Meg lehet úgy magyarázni, hogy ez ne tűnjön vereségnek. Ahogy egyébként nem is lesz érdemben vereség, mert ahogy mondtam az előbb, a csatlakozási tárgyalások megkezdése önmagában még nem jelenti Ukrajna európai uniós tagságát.

Azért ez nem egy kétéves projekt. Jelenleg az összes európai uniós vezető az Európai Unió esetleges bővítését nagyjából 2030-ig a Balkánnal látja reálisnak. A balkáni bővítés nélkül kizárt az ukrajnai bővítés. Bármilyen döntés születik, azt meg lehet magyarázni.

– Lehet szerepe ebben a játszmában Moszkvának?

– A magyar külpolitika, meg az európai uniós politika Moszkva nélkül is épp eléggé hektikus volt az elmúlt 13 évben, tehát nem szabad meglepődni, hogy nincs benne semmi konzekvens jelleg. Mondok egy konkrét példát. Azt hallgatjuk mióta Orbán Viktortól, hogy az Európai Unió bántja a tagállami szuverenitást, el akar venni tagállami hatásköröket. Az is téma, hogy a jövő évi magyar elnökséget egyes politikusok szerint el kellene venni Magyarországtól. Érdemes egy kicsit visszanézni, mi történt akkor, amikor Orbán Viktor kormánya 2011 első félévében vitte a soros elnökséget. A mottója az volt, hogy erős Európa. Az egyetlen komolyan vehető eredménye az európai uniós elnökségünknek az úgynevezett 6-os csomag elfogadása volt. Ez a hatos csomag olyan jogszabályból állt, amelyek lehetővé tették az Európai Uniónak, hogy a gazdasági kormányzás területén beavatkozzon a tagállami kormányok munkájába.

Tehát az a kormányfő, akinek az a mániája, hogy védeni kell a szuverenitást az Európai Uniótól, saját soros elnöksége egyetlen kézzelfogható eredményeként az tudta felmutatni, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudja elvenni a szuverenitást a gazdasági kormányzás tekintetében.

Miért csinálta ezt 2011 első felében Orbán Viktor? Azért, mert egy alku mentén működött az Európai Bizottság akkori elnökével, a szintén néppárti José Manuel Barrosoval. Ő egészen 2011 nyaráig rá sem nézett azokra a folyamatokra Magyarországon belül, amikkel Orbán Viktor lebontotta a jogállamot, átalakította a választási rendszert, kiherélte az Alkotmánybíróságot. Mindezekkel kapcsolatban az Európai Bizottság 2011 első felében meg sem mukkant. Azért, mert ez volt a politikai alku, cserében Orbán Viktor a soros elnökségen keresztül az Európai Bizottság ökle volt a tagállamokkal szemben. Ennyit az elvi alapú szuverenitásvédelemről.

– Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, Magyarország akkor engedné át az Ukrajna támogatására jövőre szánt 50 milliárd eurós támogatást, ha megkapná a befagyasztott 30 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Elképzelhető egy ilyen kompromisszum?

– Ez akkor lenne egy reális elképzelés, ha az elmúlt hónapokban a magyar kormány nem radikalizálta volna a helyzetet. Elméletben lehet, hogy egy ilyen megállapodást meg lehet kötni. Gyakorlatilag viszont, amennyire én tudom, jelenleg nagyon erős eltökéltség van például az Európai Bizottságnál, hogy nem lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ebben a kérdésben nem az Európai Bizottság a végleges döntéshozó, hanem a tagállamok képviselőiből álló Tanács. Ha a Bizottság megállapodik Orbán Viktorral, de a Tanácsban a tagállamok többsége ezt nem hagyja jóvá, az nagyon veszélyes precedenst teremtene az Európai Unió működésében. Ezt a Bizottság soha nem fogja megkockáztatni. Márpedig a tagállamok szintjén is elég komoly ellenállás és vita van, mert kritikák vannak Orbán Viktorral szemben.

– De mi lesz, ha alku híján Orbán Viktor nem engedi át a támogatást Ukrajnának?

– Azt, hogy megtámogassák Ukrajnát rengeteg pénzzel, adott esetben a tagállamok az Európai Unió nélkül is meg tudják csinálni. Persze szívesebben csinálnák az Európai Unió zászlaja alatt, mert jól néz ki, és úgy tűnik, mintha az Európai Unió egy komoly politikai szereplő lenne. De ha így nem lehet, mert mondjuk Orbán Viktor egy leküzdhetetlen vétóval áll a dolog útjába, azt fogja mondani a többi tagállam, hogy akkor csináljuk bilaterális alapon. Vagy csinálunk rá akár egy új nemzetközi szervezetet. Most őszintén, mibe kerül az?

Leírjuk egy papírra, csinálunk neki egy titkárságot, odarakunk három unatkozó diplomatát, azok elvezetgetik, és akkor az a nemzetközi szervezet fogja majd adni a pénzt.

És ebben benne lesz az összes EU tagállam, kivéve Magyarország. Ez a szervezet akár hitelt is fel tud venni, ugyanúgy, mint az Európai Unió. Orbán Viktor vétója ebben a kérdésben nagyon sokféleképpen és sokféle módon megkerülhető. Ezt azért ő is nagyon jól tudja.

– Orbán Viktor azt mondja, hogy azért nem támogatja az ötvenmilliárdos segélyt Ukrajnának, mert szörnyen korrupt ország, és csak egy lyukas verembe öntjük a pénzt.

– Ez reális értékelése a helyzetnek. Nem akarok bántani senkit, de nyílt titok, hogy Ukrajnának nagyon sokat kell fejlődnie. Például ezen a területen is. De azért van ennek valami egészen sajátos bája, amikor ezt az érvet az egyetlen olyan állam hozza fel az Európai Unióban, ahol jelentős mértékű pénzek vannak a korrupció miatt letiltva.

– De ha nem tud vétózni a magyar miniszterelnök, noha ezzel fenyegetőzik hetek óta, akkor egyáltalán érdemes neki felülni egy repülőre és odamenni?

– Mindenképpen igen, mert miután beharangozta, hogy majd mindent megvétóz, és nagyon kemény lesz, annak lesz hírértéke, és az ad neki egyfajta politikai pozíciót, meg értéket, ha mégsem vétóz.

A politikacsinálás művészetének egyik fontos eleme, hogy az ember úgy érjen el eredményeket, hogy minél kevesebbet ad érte cserébe.

Az előbb elmondtam, hogy szerintem semmilyen veszélyt, meg problémát nem jelent a magyar érdekek szempontjából, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások. Ezt Orbán Viktor is nagyon jól tudja. Pontosan azért érdemes ilyenkor kimenni, és kicsit keménykedni előtte, mert akkor utána annak van értéke, hogy engedtem az álláspontomból, miközben tudom, hogy nem veszítek semmit. De azzal, hogy engedek az álláspontomból, cserébe tudok kérni valamit.

– Mit tud kérni, mit tud hazahozni Brüsszelből most?

– Hogy most, holnap, holnapután mit tud hazahozni, azt nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy konkrétan semmit. Ezek hosszú távú megállapodások, lehet, hogy ezeknek az ellentételezése nem holnap, nem holnapután történik meg. De azt haza tudja hozni, ami neki érték, hogy ki tud állni a magyar választók elé. És van egy olyan érzésem, hogy készül is erre, hiszen ezért volt a parlamenti fellépés is. Nem nagyon volt még ilyen eddig. Majd a csúcs után, amikor hazajön, nyilván az ott történtek úgy lesznek keretezve, hogy abból az jöjjön ki, mekkorát nyertünk az uniós csúcson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: