László Róbert: Orbán Viktor annyira gyenge teljesítményt nyújt, hogy már a sajátjai is elfordulnak tőle
László Róbert, a Political Capital választási szakértője és elemzője a Telex élő politikai műsorában beszélt a Fideszben zajló folyamatokról, Szijjártó Péter távozásáról és a Tisza Párt alkotmánymódosításáról.
A szakértő szerint Szijjártó Péter BYD-hez való igazolása egyszerre lehet tervezett karrierút és menekülés is a süllyedő hajóról. Úgy vélte, a Fidesz legfelsőbb köreiben, így Szijjártónál is, készülhettek B-tervvel arra az eshetőségre, ha a választást nemcsak elveszítik, hanem megsemmisítő vereséget szenvednek. „De az, hogyha kétharmad van, sőt nagyobb kétharmad, mint amilyen nekik valaha volt, egy ekkora megsemmisítő vereség, erre valószínűleg tényleg nem számítottak” – fogalmazott.
László Róbert szerint elképzelhető, hogy a volt külügyminiszter már a kínai beruházásokról szóló tárgyalások során egyengette a saját útját, de nem tartja valószínűnek, hogy már április 12-én konkrét állásajánlata lett volna.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter a korrupció legvérlázítóbb fajtájának nevezte a lépést, az elemző úgy reagált, hogy Szijjártó esetében összefolyt a külügyminiszteri és a személyes szerep.
A Transparency International által is bírált „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban felidézte a 12 éves mandátumkorlátozásról szóló vitát, amelyben érvként hangzott el, hogy egy képviselő az utolsó ciklusában már a saját karrierjét építheti, és egy cég lobbistájává válhat. „Amikor elolvastam tegnap a hírt Szijjártó kiugrásáról, az jutott eszembe, hogy valami ilyesmi történhetett vele élesben” – tette hozzá.
A fideszes reakciókról, amelyek Szijjártó lépését más, multinacionális cégekhez távozó politikusokéhoz hasonlították, azt mondta, jelentős különbségek vannak, mivel utóbbiak nem a politikai karrierjüknek köszönhették az állásukat, hanem fordítva. Szerinte a kínai-orosz üzleti kultúrára sokkal jellemzőbb a gazdasági és politikai befolyásszerzés összefonódása, mint a nyugatira.
Orbán Viktor „Hajrá Péter” üzenetét és a Fidesz kommunikációját egyértelműen kármentésnek tartja. „Tizenéven keresztül arról beszélnek, hogy a globális kapitalizmus és a csúnya multicégek ellen küzdünk a szuverenitásért; ezzel tökéletesen szembemegy, hogy egy multicégben kap kiemelt vezetői állást” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez komoly hitelességi problémát jelent a megmaradt Fidesz-táborban.
Úgy véli, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállása és működése sokkal nagyobb port verhet fel, mint egy-egy átigazolás. „Hogyha a parkfenntartási biznisznél jelentősebb politikai, gazdasági ügyekben is vádat fognak emelni különböző fideszes politikusok ellen, az lényegesen nagyobbat fog szólni annál, minthogy ki hova igazol át” – jósolta.
Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor esetleges új formációjától nem sokat vár. „Ferencz Orsi egy rettentően túlértékelt szereplője a mai politikai közéletnek” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a politikusnak nincs meg a vonzereje egy új mozgalom alapításához, és a Tiszából kiábránduló bal-liberális szavazókat sem tudná megszólítani.
Az elemző szerint a hét legfontosabb eseménye nem Szijjártó távozása, hanem Gulyás Gergely lemondása volt a frakcióvezetői posztról.
„Ő ehhez foghatót korábban nem tett. Ez a lojalitásának a megtörésére utal, és hát ő lényegesen fontosabb politikai szereplő, mint Ferencz Orsolya, vagy akár Navracsics Tibor” – hangsúlyozta.
Míg Szijjártó távozására szerinte mindenki fel volt készülve, Gulyás bejelentésére nem. Úgy látja, Gulyás és mások is abban reménykedhettek áprilisban, hogy Orbán Viktor előáll valamilyen kiutat jelentő recepttel, de ez a remény június közepére szertefoszlott.
Havasi Bertalan beismerését, miszerint a Fidesz helyzete „nem jó, sőt helyenként kaotikus”, úgy értékelte, hogy a párt talán már túljutott a tagadás fázisán. Ugyanakkor ennél tovább még nem jutottak
„A Fidesznek nem a velejárója volt a korrupció, hanem a veleje. És amíg ezt nem értik meg, addig az egész Fidesznek és az egész kormányzásnak a leglényegét nem fogják látni.”
A KDNP esetleges önállósodását valószínűtlennek tartja, mondván, a párt 28 éve nem indult önállóan, és a Fidesz–KDNP szövetség egy hamis látszat volt. Szerinte a Fidesz összezuhanásából a Tiszán kívül a Mi Hazánk profitálhat, és Orbán Viktor éppen ezt próbálja megelőzni azzal, hogy a szélsőjobb felé nyit.
László Róbert szerint Orbán Viktor amerikai utazása a futball-világbajnokságra, miközben a pártja itthon a „demokrácia végét” vizionálja, a Fidesz hiteltelenségének csúcsa.
Elvetette azokat az elméleteket, hogy Orbán lépései egy mesterterv részei lennének; szerinte az utazásnak egyetlen oka van, a futball iránti szenvedélye.
Az elemző kizártnak tartja, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül is fennmaradhatna. Szerinte a párt belső köreiben most kezd megtörni Orbán nimbusza, de ez nem jelenti azt, hogy nélküle képesek lennének a túlélésre. Hozzátette, ahogy a DK sem létezhet Gyurcsány nélkül, „úgy Fidesz sincs Orbán nélkül”.
A Tisza Párt alkotmánymódosításával kapcsolatban elmondta, hogy a Fidesz narratívája az önkényről hiteltelen, és óriási választói akarat áll a rendszerváltás mögött. Ugyanakkor elismerte, hogy a módosításnak vannak jogilag „nem elegáns” és vitatható pontjai, mint például Sulyok Tamás államfő elmozdításának módja vagy az alkotmánybírák nyugdíjkorhatárával való „trükközés”.
Szerinte ezek a hibák a jövőben azonban még politikai árat követelhetnek a kormánytól.
A módosítás önkorlátozó elemeit, mint a miniszterelnöki ciklusok maximálását, alapvető különbségnek nevezte a Fidesz korábbi gyakorlatához képest. A képviselők 12 éves mandátumkorlátozását azonban feleslegesnek és elhamarkodottnak tartja. „Ez ráért volna az előttünk álló alkotmányozási folyamatban részletesebben megbeszélni, hogy mik szólnak ellene, mik szólnak mellette, egy higgadtabb vitát le lehetett volna erről folytatni.”
