HÍREK
A Rovatból

10 dolog, ami másképp működne, és nagy bajt hozna ránk, ha a Föld lapos lenne

A 21. században még mindig akadnak 'laposföld' hívők. Tudósok vették sorra, milyen tragédiák következnének be, ha valóban igaz lenne az elméletük.
Listverse - szmo.hu
2018. május 12.



Bármily hihetetlen, még most, a 21. században is sokan meg vannak győződve róla, hogy a Föld lapos. A tudósoknak azonban nagyon pontos elképzeléseik vannak arról, mi lenne másképp, ha valóban lapos lenne a bolygónk.

10. A gravitáció folyamatosan északra húzna

A közvélekedéssel ellentétben a gravitáció valójában nem lefelé húzza az embereket, hanem a Föld középpontja felé. Ezért nem esünk "fel" az űrbe. Persze ez csak akkor működik tökéletesen, ha gömb alakú a bolygó, amin élsz.

A lapos föld elvileg vékony, viszont hosszú, így a gravitáció nem lefelé húzna, hanem a bolygó közepe felé. A legtöbb lapos föld térképen középen az Északi-sark van. Vagyis

minden ember úgy érezné, hogy valamilyen erő folyamatosan az Északi-sark felé húzza ugyanolyan erővel, mint ahogy most "lefelé".

9. A nap ropogósra sütné a bolygót

A Földet a kozmikus sugárzástól és a nap káros sugaraitól a mágneses mezője védi meg. Ez azért jöhetett létre, mert a bolygó forog. Ha megszűnne a forgás, eltűnne ez a mező,

elveszítenénk az ózonréteget és az atmoszféránkat.

8. Soha többé nem működne semmilyen navigáció

Mágnesesség és északi pólus nélkül az iránytűk sem működnének. Ami elég kellemetlen, de a madarak még sokkal rosszabbul járnának, hisz nem tudnák többé, hogy merre kell repülniük.

A csillagképek sem változnának: egész évben ugyanazokat a csillagokat látnánk magunk fölött, és ugyanazokat látnánk az északi és a déli féltekén. Így a csillagok irányára sem támaszkodhatnánk utazáskor.

Ami még rosszabb: a GPS-ek nem csak nem működnének, de egyenesen megölnének. Atmoszféra nélkül a műholdak ugyanis lezuhannának, és agyoncsapnának minket.

7. Nagyon messze ellátnánk

Azért lenne jó oldala is a dolognak: például az ablakon kinézve láthatnánk, mi zajlik a szomszédos országokban. Jelenleg csak azért nem látunk el túl messze, mert

a Föld görbülete miatt körülbelül 5 kilométer után minden takarásba kerül előlünk.

6. A tektonikus lemezek sem mozognának

Nem egészen világos, hogy a lapos földön hogy működnének a tektonikus lemezek, de valószínűleg sehogy. Megállnának. A tektonikus mozgások nélkül nem lennének hegyek és völgyek, a földfelszín teljesen lapos volna. De ha még lennének is hegyek valamilyen csoda folytán,

a vulkánok abbahagynák működésüket,

ami rossz hír, a vulkánok ugyanis nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az atmoszféránkban van oxigén.

5. Lehetetlen volna átkelni az Antarktiszon

A legtöbb laposföld térkép szerint az Antarktisz a korong szélén helyezkedik el. A peremen vastag jégfal van, ez akadályozza meg, hogy lefollyon a víz. Ebben az esetben senki sem szelhenté át az Antarktiszt - márpedig ez sokaknak sikerült. A tektonikus lemezek mozgása nélkül a jégfal sem lenne ott elvileg, de ha mégis, borzasztó vékony lenne, és folyamatos rettegésben élnénk, hogy mikor dől össze - ami után az összes víz lefolyna a Földről.

4. Nem lennének évszakok

A lapos földön nem váltanák egymást az évszakok. A kerek Földön azért vannak évszakok, mert a tengelye ferdén áll. Ezért van nyár az északi féltekén, amikor a délin tél van. A lapos földön ez nyilván nem működik: egész évben mindenütt ugyanaz az évszak lenne.

3. Nem esne az eső

Ha a Föld lapos volna, a szél csak két irányba fújna: északra és délre. A szelek és a tengeri áramlatok a Föld forgása miatt haladnak keletről nyugatra. Ha a Föld nem forogna, ezek is leállnának. Megszűnne a Coriolis-erő, eltűnne az a rendszer, amely az esőket okozza. Vagyis a partok mentén talán lenne némi élet, de

a Föld nagy része kihalt pusztasággá változna.

2. A Föld a Napnak ütközne

A gömbölyű Föld esetében a lendület és a gravitáció kombinációja okozza, hogy a Nap körül keringünk. Ha a Föld nem mozogna - ahogy a laposföld hívők állítják - semmi nem akadályozná meg többé, hogy a gravitáció a Napba húzzon minket.

Na persze, a lapos Föld hívők szerint a gravitáció csak a háttérhatalom hazugsága. Szerintük a dolgok természetüktől fogva zuhannak le, és a Nap csupán egy kis tűzgömb, -szerintük - 6400 méterrel fölöttünk. Ebben az esetben természetesen a gravitáció nem húzna minket a Napba. Viszont ha minden természetszerűen leesik, a Nap miért lenne kivétel? A Nap, a bolygók és a csillagok azonnal a fejünkre esnének.

1. Elképzelhetetlenül nagy összeesküvés lenne

Tegyük fel, hogy valóban lapos a Föld, ahol élünk, és mégis minden tökéletesen működik. Akkor még mindig hátra van egy probléma. Ez esetben a gömbölyűföld elmélet lenne minden idők legnagyobb, és legértelmetlenebb összeesküvése, amiben ráadásul több millió ember vesz részt.

A laposföld hívők szerint a gömbölyűföld elmélet egy hatalmas összeesküvés, ami mögött a NASA áll. De ha igazuk lenne, akkor a NASA-n kívül ugyancsak az összeesküvés résztvevője lenne mindenki, aki valaha foglalkozott a Déli-sarkkal. Hogy pontosan hány embert érint a dolog, nehéz kiszámolni. Az biztos, hogy csak az Apollo-programban mintegy 400.000 ember dolgozott. A szovjet űrprogram résztvevőinek száma nem ismert, de a 60 éves története alatt legalább ugyanennyien lehettek. Körülbelül 8000 objektumot lőttek az űrbe különböző emberek és csoportok. Hogy a pedagógusokról ne is beszéljünk, akik a gömbölyűföld elméletet világszerte bedolgozzák a tananyagokba.

Ha a Föld lapos, az azt jelenti, hogy több millió ember él közöttünk, aki tudja az igazat, de nem mondja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek” - megszólalt az újságkihordó, aki megtagadta az atomháborúval riogató Bors-melléklet kézbesítését
A somogyi nőnél 850 példány maradt a riogató lapból, ami szerinte hazugságokkal hergeli az embereket. Úgy érezte, ezt már nem tűrheti el, és inkább a botrányt is vállalta.
F. O. / Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 21.



Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek is”

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

Az újságkihordó szerint a kiadvány azzal kampányol, hogy az ellenzék háborút akar, ami már nem fért bele az elveibe.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

„Hiányzik nekem, hogy ilyen hülyeségekkel tömjék az embert? Örülök, hogy levegőt tudok venni”

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

„Szerintem ez felháborító! Ez már az atomháborúval ijesztgetés netovábbja”

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

A kiadvány üzenetei egybecsengenek a kormányzati kommunikációval.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

„Tulajdonképpen államilag támogatott dezinformációt látunk. Őszintén remélem, hogy ennek megvannak a korlátai, és hatékonyságban már inkább árt, mint használ:

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk