1-2 százalékos romlásra számít a járványügyi adatokban a szombati terasznyitás után az RTL Híradónknak nyilatkozó víruskutató.
Mivel elsősorban a fiatalabb korosztály élt a lehetőséggel, Rusvai Miklós szerint két-három hét múlva a kórházban lévők átlagkora is csökkenhet.
„Tendenciaszerűen nem lesz majd romlás, talán szerencsésebb lett volna, ha nem hétvégére esik pont ez a hirtelen nyitás, de el tudom képzelni, hogy pszichológiai szempontból pedig ez lett volna, vagy ez volt az indokolt” - tette hozzá a szakember.
A kormány nem válaszolt a csatorna kérdésére, hogy milyen következményekkel számolnak. A Híradónak nyilatkozó ellenzéki szakpolitikus szerint a túl korai terasznyitás erkölcstelen stratégia: a nyájimmunitás elérését akarják gyorsítani vele.
Mindannyian egy kicsit a kormány cinkosai leszünk ebben, hiszen azok, akik kimennek távolságtartás nélkül egymás nyakába borulnak, azok hozzájárulnak ahhoz, amit a kormány el szeretne érni, ez pedig a nyájimmunitás elérése bármi áron. Oltással, hogyha úgy lehet, és a megfertőződéssel, ha oltással nem lehet
- mondta el Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja.
1-2 százalékos romlásra számít a járványügyi adatokban a szombati terasznyitás után az RTL Híradónknak nyilatkozó víruskutató.
Mivel elsősorban a fiatalabb korosztály élt a lehetőséggel, Rusvai Miklós szerint két-három hét múlva a kórházban lévők átlagkora is csökkenhet.
„Tendenciaszerűen nem lesz majd romlás, talán szerencsésebb lett volna, ha nem hétvégére esik pont ez a hirtelen nyitás, de el tudom képzelni, hogy pszichológiai szempontból pedig ez lett volna, vagy ez volt az indokolt” - tette hozzá a szakember.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
A piac gyorsan reagált.
Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.
A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”
A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.
A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai KutatóintézetFacebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:
a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
„A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.”
A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”
A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.
„A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.”
Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.
Leszögezik:
„a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
A bíróság 2023 tavaszán felfüggesztette az engedélyt, és a civileknek adott igazat. Az EMLA Egyesület jogásza, Kiss Csaba akkor úgy fogalmazott:
„a Samsungnak le kellene állítania az engedélyköteles tevékenységeit, így az akkumulátorok gyártását és a hőtermelést”.
A kormányhivatal viszont úgy értelmezte a döntést, hogy nem kell teljesen leállítani a gyártást, elég csak a nem engedélyköteles szintre visszafogni. A Samsung végül nem állította le az üzemet, és ősszel másodfokon vissza is kapta az engedélyt.
Az ügy azonban folytatódott, és most jogerősen is megsemmisítették az engedélyt. A törvényszék ismét a civileknek adott igazat.
Kiss Csaba szerint ez a döntés „a tavalyi döntésnél is egyértelműbben” jelenti azt, hogy a gyárnak most le kell állítania az akkumulátorgyártást, amíg nem szerez új engedélyt.
A mostani ítélet két dologban különbözik a korábbitól: egyrészt nem lehet már fellebbezni, csak a Kúriához fordulhat a Samsung vagy a Kormányhivatal, de az csak akkor változtathat, ha a bíróság súlyos hibát követett el. Másrészt 2024 szeptembere óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyártásra – már kis mennyiségű termeléshez is engedély kell. Így a kormányhivatal tavalyi magyarázata most már nem állja meg a helyét.
Kiss Csaba szerint most a Samsungon múlik, hogy betartja-e az ítéletet. Ha nem, akkor a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata lenne, hogy érvényt szerezzen neki.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy
a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.
„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.
Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”
A Portfolio szerint
a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.
A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
