Lángokban áll Minneapolis, miután egy rendőr megölt egy fekete férfit
George Floyd halála egész Amerikát megdöbbentette. Minneapolisban hétfő óta folyamatosak a tüntetések és a zavargások. Szerdán már épületeket gyújtottak fel, a tömeget feloszlatni próbáló rendőrökre pedig köveket dobáltak, akik könnygázt is bevetettek ellenük.
Hatalmas felháborodást váltott ki egy fekete férfi halála Amerikában. Hétfőn Minneapolisban négy rendőr igazoltatott egy afroamerikai férfit, aki az elmondásuk szerint ellenállt, ezért a földre teperték. Ezután az egyik egyenruhás a hason fekvő férfi nyakára térdelt, és percekig a földhöz szorította a fejét.
Az áldozat többször is mondta, hogy nem kap levegőt, de a rendőr nem engedte mozdulni. Megbilincselték, majd bevitték a rendőrőrsre, ahol azonban a férfi már annyira rosszul volt, hogy mentőt hívtak hozzá. Végül a kórházba szállítása közben meghalt.
Az áldozat a 46 éves George Floyd volt, akinek a neve elhíresült az eset óta. Egy járókelő (egy 17 éves afroamerikai lány) ugyanis felvette videóra, ahogy a rendőr a fekete férfi nyakán térdel, a felvétel pedig elterjedt a közösségi oldalakon, így az egész világ láthatta, mi történt.
A videón nem látszik, mi volt az előzmény, csak az, amikor Floyd már a földön van, miközben a rendőr rajta térdel, és mondogatja, hogy nem kap levegőt.
a rendőr "érzéketlen volt" és pontosan tudta, hogy mit csinál, amikor Floyd nyakára térdelt. Szerinte meg akarta ölni a férfit, ezt látta a szemében, a viselkedésén és a mozdulatain is. Ehhez pedig asszisztáltak a kollégái, akik semmit nem tettek, csak végignézték a jelenetet.
A felvétel nyilvánosságra kerülése után a helyi rendőrség kedden elbocsátotta azt a négy rendőrt, aki részt vett Floyd igazoltatásában. Ők egyébként azt mondták, hogy hamisított pénz forgalmazása miatt állították meg a férfit, aki viszont erőszakosan ellenállt, ezért kényszerítették a földre és bilincselték meg. A rendőrség egy hivatalos közleményben azt közölte, amint észrevették, hogy Floydnak orvosi segítségre van szüksége, azonnal hívták a mentőket az őrszobából.
Hatalmas felháborodást váltott ki egy fekete férfi halála Amerikában. Hétfőn Minneapolisban négy rendőr igazoltatott egy afroamerikai férfit, aki az elmondásuk szerint ellenállt, ezért a földre teperték. Ezután az egyik egyenruhás a hason fekvő férfi nyakára térdelt, és percekig a földhöz szorította a fejét.
Az áldozat többször is mondta, hogy nem kap levegőt, de a rendőr nem engedte mozdulni. Megbilincselték, majd bevitték a rendőrőrsre, ahol azonban a férfi már annyira rosszul volt, hogy mentőt hívtak hozzá. Végül a kórházba szállítása közben meghalt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabad Európa: Felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban
A lap forrásai szerint kormányzati körökben került szóba az, hogy a miniszterelnök a választások után, annak eredményétől függetlenül másra bízná a Fidesz gazdasági hátországának irányítását. Erre utalhat az is, hogy a kormány Mészáros Lőrinc cégeinek nem kedvező feltételekkel írt ki gigantikus közbeszerzéseket.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
„A szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk”
– mondta egy informátor a Szabad Európának.
A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.
A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.
Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.
Egy vasúti cégvezető szerint „ezek közszájon forgó esetek a szakmában, így érthető, hogy csak az dolgozik velük, akinek nagyon muszáj”.
A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.
A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.
Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a hvg-nek nyilatkozva kijelentette, hogy amennyiben Mészáros Lőrinc cégei nem fogadják el a tízszázalékos árrést és nem fizetik ki időben az alvállalkozóikat, kizárhatják őket az állami beruházásokból.
Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.
Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.
A lap forrásai szerint kormányzati körökben komolyan felmerült, hogy Orbán Viktor a választások után annak eredményétől függetlenül „megszabadul” a leggazdagabb magyartól, és másra bízza majd a Fidesz gazdasági hátországának irányítását.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.
Az NTSB megállapításai szerint a hibás címke miatt a vezeték nem tudott megfelelően rögzülni egy kismegszakítóhoz a Dali nevű konténerhajón, ami két egymást követő áramszünetet idézett elő. A helyzetet súlyosbította egy rosszul megtervezett üzemanyagpumpa, amely áramkimaradás után nem indult újra automatikusan.
A hajó így kormányozhatatlanná vált és a híd egyik tartópillérének ütközött. A nyomozás a hajó legénységét nem találta vétkesnek. A híd azért omlott össze kártyavárként, mert nem rendelkezett az ilyen ütközések ellen védő korszerű rendszerrel.
Az összeomlott híd pótlása a marylandi tisztségviselők szerint a korábban becsült közel kétmilliárd dollár helyett nagyjából 4,3–5,2 milliárd dollárba, vagyis átszámítva több mint 1600 milliárd forintba fog kerülni. „Olyan költségekkel szembesülünk, amelyek magasabbak a kezdetben tervezettnél. Ez aggodalomra ad okot” – mondta Bruce Gartner, a marylandi közlekedési hatóság (MDTA) ügyvezető igazgatója. Az új átkelő legkorábban 2030-ra készülhet el.
Miközben az FBI szövetségi bűnügyi vizsgálatot folytat, a felelősség kérdésében komoly vita bontakozott ki. A marylandi közlekedési hatóság álláspontja szerint „a Francis Scott Key híd összeomlása és a tragikus emberélet-veszteség kizárólag a Dali és annak tulajdonosai, illetve üzemeltetői súlyos gondatlanságának a következménye”. Ezzel szemben a hajót építő HD Hyundai Heavy Industries közleményében azzal vágott vissza, hogy a hajó tulajdonosa és üzemeltetője „megkerülte a biztonsági előírásokat”.
A szingapúri zászló alatt közlekedő, csaknem 300 méter hosszú Dali 2024. március 26-án ütközött a hídnak. A balesetben hat, a hídon dolgozó munkás vesztette életét. A szerkezet egy része a teherhajóra zuhant, a roncsokat az Egyesült Államok keleti partjának legnagyobb, ezer tonna emelésére képes darujával és irányított robbantásokkal távolították el. A hajó három hónappal a baleset után hagyta el Baltimore-t, hogy Norfolkban javításokat végezzenek rajta.
„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a külügyminisztériumból kirúgott gyakornokról: Dániel mellettem fog dolgozni
A 22 éves fiatalember a TISZA Párt jánoshalmai fórumán mesélte el a kirúgásának történetét, a pártelnök még ott munkát ajánlott neki. Magyar Péter szerint a Tisza közössége kiáll mindenki mellett, akit a hatalom meg akar félemlíteni vagy el akar hallgattatni.
Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy személyes gyakornokaként alkalmazza azt a fiatal férfit, akit állítása szerint azért rúgtak ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert a neve szerepelt a nyilvánosságra került, TISZA Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán.
Ercsi Dániel Magyar Péter országjárásának jánoshalmi állomásán azt mondta, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva küldték el őt a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságáról,
ahol tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként. A fórum után a TISZA Párt elnöke felajánlotta neki, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben. A fiatal pedig el is fogadta az ajánlatot.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésében megjegyezte, hogy Ercsi Dániel a 2024-es európai parlamenti választáson a TISZA Párt szavazatszámlálója volt, Kiskunhalason pedig a Kuruc Ifjúsági Tisza Sziget kapcsolattartója.
„Kedves Dániel, várlak személyes gyakornokomként az Európai Parlamentben és a TISZA külügyi munkacsoportjában is!”
– üzente a fiatalembernek.
A pártelnök szerint a TISZA közössége kiáll mindenki mellett, akit a hatalom meg akar félemlíteni vagy el akar hallgattatni. Ezzel kapcsolatban felidézte Tarr Zoltán, a párt egyik alelnökének esetét, akit állítása szerint a Kossuth téri rendezvényük után bocsátottak el állami állásából, majd két hónap múlva viszont az emberek EP-képviselőnek választották.
„Dániel pedig mellettem fog dolgozni. A rendszerváltást nem lehet megállítani”
– zárta posztját Magyar Péter.
Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy személyes gyakornokaként alkalmazza azt a fiatal férfit, akit állítása szerint azért rúgtak ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert a neve szerepelt a nyilvánosságra került, TISZA Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán.
Ercsi Dániel Magyar Péter országjárásának jánoshalmi állomásán azt mondta, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva küldték el őt a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságáról,
ahol tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként. A fórum után a TISZA Párt elnöke felajánlotta neki, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben. A fiatal pedig el is fogadta az ajánlatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjébe került a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A versenyhatóság hétfőn új, a korábbitól független eljárást indított a cég, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. ellen – írta meg a Magyar Nemzet.
A GVH gyanúja szerint, hogy a vállalat 2021 és 2023 között megszabhatta egyes vevőinek, kinek értékesíthetik tovább a tőle vásárolt műtrágyát. A hatóság szerint az ilyen szerződéses feltételek alkalmasak lehettek arra, hogy jogsértő hátrányt okozzanak más piaci szereplőknek.
A Nitrogénművek és a GVH csatája évek óta tart. A versenyhatóság 2021 októberében egy 11 milliárd forintos rekordbírsággal sújtotta Bige László cégcsoportját, mert egy kartell részeseként éveken át jogsértően korlátozta a versenyt a magyar műtrágyapiacon, az ügyben több piaci szereplő is elismerte a kartellezést. A cégcsoport akkor jelezte, hogy bíróságon támadja meg a döntést.
A vállalat valóban bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig később részben helyt is adott a keresetnek. A bíróság ugyanakkor megerősítette a legsúlyosabb jogsértéseket, mint az árrögzítés és a piacfelosztás, és az ügyben új eljárásra kötelezte a GVH-t. Bige László korábban egyértelművé tette, hogy nem adják fel, és kijelentette: mégsem zárja be a gyárat, épp ellenkezőleg, az utolsó töltényig harcolni fognak a cégért.
Ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjébe került a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A versenyhatóság hétfőn új, a korábbitól független eljárást indított a cég, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. ellen – írta meg a Magyar Nemzet.
A GVH gyanúja szerint, hogy a vállalat 2021 és 2023 között megszabhatta egyes vevőinek, kinek értékesíthetik tovább a tőle vásárolt műtrágyát. A hatóság szerint az ilyen szerződéses feltételek alkalmasak lehettek arra, hogy jogsértő hátrányt okozzanak más piaci szereplőknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
