KSH: így zuhant történelmi mértékben a magyar GDP a második negyedévben
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal zuhant vissza, miután a nem rezidensek (mint a turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben - magyarázta a jelentés.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások visszaesése az első negyedévi 2,6 százalékosról 13,5 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent. A bruttó felhalmozás kisebb mértékben, az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent, ami a készletek növekedését jelzi.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg.
Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9 , a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.
A KSH megjegyezte, hogy a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
A KSH a jelentéshez mellékelt külön elemzésben számszerűsítette a koronavírus-járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A becsléshez azzal az alapfeltevéssel éltek, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, és változatlannak feltételeztek minden egyéb tényezőt. E szerint a GDP naptárhatással kiigazított volumenét az első negyedévben 2,79 százalékponttal, a második negyedévben 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.
