ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Krízis a krízisben – Így segíthetünk a bezártságra kényszerült kamaszoknak túlélni ezt az időszakot

Szakember segítségével járjuk körbe, mit tehetnek a szülők, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat ebben a nehéz helyzetben.


Aligha akad olyan ember a világon, akinek az életére így vagy úgy, ne lett volna hatással a COVID-19 megjelenése. Lassan egy éve határozza meg a mindennapokat a járványhelyzet, és nem tudni még, mikor lélegezhetünk fel, ahogy azt sem, lesz-e még olyan az élet, mint a pandémia előtt. Nem meglepő, hogy egyre több kutatás igazolja, hogy a most már lassan egy éve fennálló helyzet komoly kihívást jelent a mentális egészségünk szempontjából.

Különösen nehéz helyzetben vannak a középiskolások, akik tavaly március közepétől a tavaszi félév végéig otthonról tanultak, majd jött a nyári szünet, és szeptemberben újra minden a régi kerékvágás szerint haladt, de november közepe óta megint online folyik az oktatás, egyelőre úgy tűnik, jó darabig ez így is marad. Az elszigeteltség, a magány, a bizonytalanság, a közösségi élmények hiánya pedig nagyon megviseli a fiatalokat, ugyanakkor a szülők, a családok sokat tehetnek azért, hogy javítsanak a helyzeten. Trencsánszky Magdolna tanácsadó szakpszichológus úgy fogalmaz, ez most krízis a krízisben.

„A korlátozások megakasztják az élet szokásos menetét: maradj a családoddal, ne találkozz a barátaiddal, ez mind szembemegy azzal, ami most természetes lenne, hiszen éppen azokkal az emberekkel van összezárva, akiktől egy egészségesen fejlődő kamasz éppen eltávolodni igyekszik”

– mondta a szakember. Alapesetben ez az időszak arról szól, hogy a tizenévesek keresik magukat, a saját magukról kialakított képet pedig nagyban meghatározzák az interakciók a kortársakkal, a visszacsatolások, ez pedig most mind leszűkült.

„A social media hamis tükrével ellentétben, normál esetben, a hétköznapokban valódi, élő reakciókat kaphatnak: egy kacsintás, egy spontán megjegyzés, hogy milyen jól néz ki a szerelése vagy a haja, a tanár gesztusai, megjegyzései, a szünetekben a beszélgetések, órákon a beszólások, ezek online nem igazán működnek, hiányzik a metakommunikáció” – sorolja Trencsánszky Magdolna. A szakember kitér arra is, hogy nagyban megnehezíti a kamaszok életét az, hogy minden hiányzik most az iskolából, ami valamiféle pluszt nyújt a tanulás mellett, ami színesebbé teszi az iskolai napokat.

A barátok, osztálytársak fizikai közelsége, a közös élmények segíthetnek enyhíteni a nyomást és stresszt is, de most nincs más, csak a tanulás, a követelmények. A serdülők pedig erre így, megfosztva az iskolai élet járulékos dolgaitól egyre kevésbé motiváltak, és egyre fáradtabbak.

„Az iskolába járás nyújt egyfajta keretet, van egy napirend, vannak az órák között szünetek, vannak délutáni programok, edzés, magánórák, zeneiskola, együtt eltöltött szabadidő, társas összeverődés, közös pizzázás, stb. Most ez borult fel teljesen, és ez minden kamaszt – akár introvertált, akár extrovertált – negatívan érint”.

Így segíthet a család, hogy jobban érezze magát a gyerek

Szülőként sem könnyű ez a mostani helyzet, akár home office-ban dolgozik valaki, akár be kell járnia a munkahelyére, a stressz, a bizonytalanság a felnőtteket sem kíméli. Ugyanakkor ők azok, akik a gyerekeknek a legtöbbet segíthetnek az adott helyzetben. A szakember a következőket javasolja:

- „Szülőként a háttérből támogathatjuk a kamasz gyereket. Kérdezzük meg, hogyan, mivel tudunk neki segíteni, mitől érezné jobban magát, próbáljunk beszélgetni vele, legyünk empatikusak, támogatók, ne akarjuk megmondani a tutit, hanem abban segítsük, hogy a serdülő meg tudja fogalmazni, mi az, ami neki az adott szituációban segítene”.

- Ne várjuk el ugyanazt az iskolai teljesítményt, mint a vírus előtt, és ennek adjunk is hangot. Biztosítani kell őt, hogy nem a jegyek a legfontosabbak, hanem az, hogy ő a körülményekhez képest jól érezze magát.

- Próbáljunk felvillantani lehetőségeket, amikkel élhet. A különböző családok különbözőképpen reagálnak a pandémiára. Néhányan nyitottabbak, mások nagyon óvatosak, ugyanakkor biztosítani kell a kamaszainknak, hogy találkozzanak a kortársakkal, az előírt szabályok betartása mellett, biztonságos keretek között. Ezért kérdezzük meg, iskola után/hétvégén nem szeretne-e a szabadban találkozni a barátaival, biztosítsuk, ha úgy alakul, szívesen elvisszük kocsival, és amikor szól, érte is megyünk. Az online kapcsolattartás jó alternatíva a mostani helyzetben, de a személyes együttlétet nem tudja pótolni.

- Biztassuk őket egy általuk felállított keret, napirend követésére, és arra, hogy a tanulás mellett legyenek más tevékenységek is. Jó, ha biztosítani tudjuk a napi 1 óra mozgást, akár séta, biciklizés, hétvégi családi kirándulás formájában, próbáljuk minél többször kimozdítani otthonról a gyerekünket.

- Az online oktatás sok helyen még mindig nem megy tökéletesen, olykor akár kifutnak a pedagógusok az időből, ez pedig a szünet rovására megy. Sokat segíthetünk a kamaszoknak, ha reggel készítünk számukra némi energiaforrást a napra. Néhány szendvics, egy-egy müzli-szelet, olyasmi, amit gyorsan, néhány perc alatt meg tudnak enni, egy literes- fél literes kulacsban víz/tea/szörp sokat segíthet a gyerekeknek túlélni a megterhelő napot.

„A szülők sokat segíthetnek a gyereküknek, ha türelmesek, megértők velük, és észben tartják, hogy a kamaszok egy olyan, sok szempontból érzékeny életkorban kényszerülnek tartósan otthon maradni, amikor az életkorból fakadó identitáskeresés, a kamaszkori krízis és az ebből fakadó bizonytalanság egyébként is megviseli őket”

– hangsúlyozta Trencsánszky Magdolna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk