Krekó Péter szerint Orbán több segítségre számított a Trump-kormányzattól
A kampány legmeglepőbb elemei között említette Krekó Péter a Washington Post értesülését egy esetleges, oroszok által felvetett, Orbán Viktor elleni sikertelen merényletkísérletről, valamint azt, hogy a kampányhajrában nem csökken, hanem nő a különbség a Fidesz és a Tisza Párt között. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ez szokatlan a korábbi kampánydinamikákhoz képest, ahol a Fidesz a végén hatékonyan tudott mozgósítani.
– mondta a 444-nek adott interjúban Krekó, aki szerint a háborús félelemkeltés ezúttal kevésbé működik, mint 2022-ben. Az oroszok által felvetett merényletötlettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
A Political Capital igazgatója hitelesnek tartja a Washington Post cikkét, egyrészt a szerző, Catherine Belton személye miatt, akit az egyik legkiválóbb Oroszország-szakértőnek nevezett, másrészt mert szerinte európai hírszerzési információk is megjelenhettek benne. Krekó Péter szerint ebből az látszik, hogy „nemcsak Oroszország és Amerika próbája az érdekeit érvényesíteni a választások kapcsán, hanem mintha az európai országoknak is működne az immunrendszere.” Úgy véli, az ilyen információk kiszivárogtatása védelmet is nyújt, hiszen minél több cikk jelenik meg a témában, annál nehezebb egy befolyásolási műveletet végigvinni.
– tette hozzá.
Az amerikai beavatkozás kapcsán Krekó megemlítette a nyilvános gesztusokat, mint Donald Trump üzenetét vagy Marco Rubio látogatását, illetve azt, hogy amerikai kampánytanácsadók is dolgoznak a Fidesznek, de szerinte ebbe nem kell sokat belelátni. Úgy látja, „ennél több segítséget a Fidesz egyelőre nem kapott, bár
Az orosz beavatkozási kísérletekkel kapcsolatban a szakértő elmondta, ezek természetéből fakadóan a hátterük nehezen deríthető ki, de a szándék orosz, a fogadókészség pedig magyar részről is megvan.
„Az ukrán pénzszállító elfogásának ügye annyira nem jellemző a magyar politikatörténetben, annyira nem szokványos akció a magyar állam részéről, hogy itt azért erősen felmerül a gyanú, hogy orosz javaslatra történhetett” – jelentette ki. Hozzátette, Oroszország ujjlenyomatát viselhetik magukon azok az AI-generált képek, amelyeket oroszul promptolhattak, valamint az a gyakorlat is, hogy álprofilokkal hangosítanak fel bizonyos posztokat és szereplőket a közösségi médiában. Ugyanakkor óvatosságra intett, mondván, a magyar kormányzati, az amerikai MAGA-tábor és az orosz információs ökoszisztéma között jelentős átfedések vannak, így az, hogy egy téma a Kremlből származónak tűnik, még nem bizonyíték a közvetlen beavatkozásra.
Példaként hozta az ukrán pénzszállító ügyét, ahol a kormány részéről is ellentmondó dolgokat állítanak. „Ez nem hiba, hanem része a stratégiának” – mondta. Hasonló ellentmondást lát abban, amikor a kormány egyszerre állítja, hogy Ukrajna a Tiszát segítve beavatkozik a választásba, miközben egy kiszivárgott felvételen arról beszélnek, hogy Ukrajnának is érdeke a Tisza gyengülése. A korábbi, egyetlen, konzisztens üzenetre épülő kampányok helyett
Ennek a stratégiának a lényege szerinte nem a meggyőzés, hanem az összezavarás. „Ez az információs káosz, amikor már abszolút elveszel a sok információban és az egymásnak ellentmondó narratívákban: az a számítás, hogy a bizonytalansági érzés, amit ez a káosz okoz végül a hatalomban lévő vezetőt segíti majd, mert ő az egyetlen biztos pont a világban” – fejtette ki Krekó.
Miközben Ukrajna és Zelenszkij valóban népszerűtlenek Magyarországon, a választók egy jelentős része úgy látja, a konfliktust a magyar kormány provokálja. Úgy tűnik, a magyarok többségének továbbra is a megélhetés, a korrupció és az egészségügy a legfontosabb kérdés. „Mintha nem menne át az a kormányzati üzenet, hogy Ukrajna Magyarország létét fenyegeti” – állapította meg.
Ennek okát egyrészt a kormányzati kommunikáció belső ellentmondásában látja: korábban Ukrajnát bukott államnak állították be, most pedig hirtelen egy Magyarországot gyarmatosítani képes hatalomként.
– mutatott rá. A másik ok szerinte, hogy a Fidesz ellenségképző mechanizmusai a kegyelmi botrány óta kevésbé hatékonyak. „Mégis csak tizenhat éve ebben folyamatos ellenségképzésben van a magyar közvélemény, és mintha ennek a hatékonysága csökkenne.”
Krekó Péter szerint a választói percepció is megváltozott.
Húsz éve nem volt példa arra, hogy a választásokhoz közeledve ne a Fidesz győzelmét várja a többség. Emellett Magyar Péternek az észlelt kompetenciában is sikerült felzárkóznia Orbán Viktorhoz. „Nem azt látjuk tehát, hogy van egy komoly vezető Orbán, akit egy tapasztalatlan kihívó akar legyőzni, hanem hogy Magyarban is látják a vezetői képességet az emberek” – mondta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a saját médiabuborékok miatt nem mindenkihez jut el ugyanaz a kép a politikusokról, a kormánymédiában például Orbán Viktor továbbra is elsöprő támogatottsággal jelenik meg.
A szakértő szerint a mérések azt mutatják, hogy a Fidesz nehezen éri el a céljait, és nem látja, mi hozhatna változást az utolsó napokban, hacsak nem egy rendkívüli esemény, egy kompromittáló anyag nyilvánosságra kerülése vagy egy hamis zászlós művelet.
A régóta belengetett kompromittáló videóval kapcsolatban pedig megjegyezte: „Ugye azt szokták mondani, hogy a fegyver a színpadon előbb-utóbb elsül: a kompromat, ami az asztalon van, egy idő után nyilvánosságra kerül.”
