HÍREK
A Rovatból

Közzétette a most induló nemzeti konzultáció kérdéseit a kormány

A kérdőíveket ma kezdik el postázni, augusztus 25-ig lehet visszaküldeni.
MTI - szmo.hu
2021. július 01.



A kormány a Facebook oldalán közzétette a most induló nemzeti kozultáció kérdéseit.

Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is.

Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség" - folytatódik a kérdések sora.

Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat" - a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.

"Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség" - szerepel a konzultációban.

A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell".

"Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek" - tartalmazza a kérdőív.

"Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" - a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában."

"Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában" - folytatódik a kérdéssor.

Egy újabb kérdés arról szól: "sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell."

"A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között" - tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is:: "vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását."

A konzultáció úgy zárul: "a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentkezett: Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt
A TISZA Párt vezetője megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, Erőss Pálról is, aki gyerekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken töltötte, és nagy szeretettel mesélt a vidékről.


Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:

"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.

Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára reagált Schmidt Mária üzenetére: Hiába fenyegetőzik, hogy majd megtapasztalom „azt a törődést, amit eddig nem kellett”
A DK-elnök szerint: „Nyilván pánik van. Az igazság nem derülhet ki, mert borulna minden. Benne vannak nyakig, fenyegetőzni kell – értem én”.


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a közösségi oldalán üzent Dobrev Klárának azt követően, hogy a DK kezdeményezte: a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást. Bejegyzésében többek között azt írta: „Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja”. Majd hozzátette: „A magyar közélet Dobrevvel szemben eddig nagyon visszafogott, sőt kíméletes volt. A sas ugyanis nem kapkod legyek után. Kivéve, ha a légy ennyire elszemtelenedik. Akkor kénytelen. Akkor Gyurcsányné, a komcsi Apró unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett. És akkor lesz miről magyaráznia a gyermekeinek. Lesz pár kellemetlen beszélgetése”.

Dobrev Klára szintén a közösségi oldlán reagált Schmidt Mária bejegyzésére. A DK vezetője azt írta:

"Schmidt Mária brutálisan megfenyegetett, mert le akarom buktatni a pedofil bűncselekményeket elkövető papokat is."

"Mária! Engem nem lehet megállítani és megfélemlíteni, hiába fenyegetőzik, hogy majd megtapasztalom „azt a törődést, amit eddig nem kellett”.

Az ellenzéki politikus szerint:

Nyilván pánik van. Az igazság nem derülhet ki, mert borulna minden. Benne vannak nyakig, fenyegetőzni kell – értem én. De akkor is! Nem lehet gyónási titok az, hogy valaki gyerekeket megerőszakol, szexuálisan bántalmaz. Pont!

Meri azt állítani, hogy nincs közöm hozzá ellenzéki politikusként? Vagy akár csak politikusként? Mi közöm van hozzá anyaként? Közöm van hozzá! Közünk van hozzá! Tízmillió magyarnak köze van hozzá. Tízmillió magyar várja a válaszokat.

Kik mentegették a Szőlő utcai gazembert? Kik azok a rendőrök, állami vezetők? Ki az a Zsolti bácsi?" - kérdezte a végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hat magyar álmegfigyelőt azonosítottak a grúziai választáson
Az álmegfigyelők feladata az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat.


Az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 álmegfigyelőt azonosított a 2025. október 4-i grúziai helyhatósági választásokon - írja a 444.

Az EPDE szerint az „álmegfigyelő” delegációk összetétele túlnyomórészt európai profilt tükrözött. Volt egy maroknyi résztvevő Lengyelországból, Olaszországból, Máltáról, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, valamint jelen voltak Fehéroroszország és Üzbegisztán képviselői is, de

a résztvevők többsége Magyarországról és Franciaországból érkezett.

Magyarországról összesen hat álmegfigyelőt azonosítottak:

• László András, fideszes európai parlamenti képviselő,

• Hegedűs Barbara Szilvia, fideszes országgyűlési képviselő,

• Révai-Bere Norbert, a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, korábbi indiai főkonzul,

• Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője,

• Juan Efraín Rocha, korábbi kormánytisztviselő a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi osztályán,

• és Németh László István, a Recski Szövetség nyugat-dunántúli szervezetének elnöke.

Ez már a második alkalom volt, hogy a grúziai kormánypárt, a Grúz Álom politikailag elfogult megfigyelőket hívott meg. Céljuk az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat, és segítsék a grúz kormányt abban, hogy legitimnek tűnjön a választás.

Az EPDE egyébként nem először azonosított magyar álmegfigyelőket a grúz választásokon, 2024-ben is jelen volt például András László és Lajkó Fanni, valamint harmadikként akkor a KDNP-s Nacsa Lőrincet is azonosították.

Grúzia ezzel olyan országok példáját követi, mint Oroszország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország, ahol már évek óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot - jegyzi meg a 444.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Publicus: Továbbra is vezet a Tisza, de erősödött a Fidesz
A teljes népesség körében a Tisza 32, a Fidesz 27, míg a biztos szavazók esetén Magyar Péter pártja 35, a kormánypárt pedig 31 százalékon áll.


A Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss felmérése szerint

a teljes népesség 32, a biztos szavazók 35, a biztosan szavazó pártválasztók 45 százaléka a Tisza Pártra szavazna. A Fidesz ugyanezekben a csoportokban 27, 31 és 38 százalékon áll, a különbség 5, 4 és 7 százalékpont a Tisza javára.

A szeptemberi felméréshez képest a Fidesz 1–2 százalékponttal erősödött mindhárom kategóriában.

A bizonytalanok aránya 29 százalék.

A Publicus szerint elsősorban még két párt, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk pályázik eséllyel a parlamenti bejutásra. A DK az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztosan szavazó pártválasztók körében eléri vagy átlépi az 5 százalékot (5, 6 és 7 százalék). A Mi Hazánk csak az utóbbi két esetben éri el az 5 százalékot (5–5 százalék), a teljes népességben 4 százalékon áll.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt kimutatható támogatottsággal bír, de a bejutási küszöböt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál közelíti meg (4 százalék). A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd lenullázta magát, az MSZP a biztosan szavazó pártválasztóknál 1 százalékot ér el. A Momentum 0 százalékon áll, mert bejelentette, hogy nem indul, ahogy a Mindenki Magyarország Néppárt sem.

A másodlagos pártpreferenciáknál a DK-t 13, a Mi Hazánkat 14 százalék nevezte meg arra a kérdésre, „ha a kiválasztott pártja úgy dönt, hogy nem indul a választásokon, melyik pártra szavazna, melyik a második legszimpatikusabb párt”. A fideszesek 25 százalékának a Mi Hazánk, a tiszások 28 százalékának a DK a második. A megkérdezettek csaknem fele nem válaszolt.

Hibahatáron túl csökkent azok aránya, akik teljes mértékig elégedettek azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok: 17-ről 12 százalékra. Az „inkább elégedettek” aránya 24-ről 26 százalékra nőtt, az elégedetlenek tábora összességében 55-ről 61 százalékra emelkedett.

A társadalom 32 százaléka örülne annak, ha 2026-ban is a Fidesz maradna kormányon, 44 százalék viszont annak, ha a Fidesz elveszítené a választást.

A relatív többség 41 százalék a Fidesz győzelmére számít, 37 százalék kormányváltást vár.

Az ellenzéki szavazók 11 százaléka azt szeretné, hogy kizárólag a Tisza alakítson kormányt, 61 százalék pedig azt, hogy más ellenzéki pártok politikusai is részt vegyenek a kormányzásban. Az ellenzéki táboron belül 9 százalék támogatná azt a forgatókönyvet, hogy egytől egyig Tiszán kívüli ellenzéki politikusok alakítsanak kormányt, 5 százalék szerint „mindegy, csak legyen kormányváltás”.

Az ezerfős mintán végzett kutatás a Népszava megbízásából készült október 6-a és 13-a között. A felmérés életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív a magyarországi felnőtt népességre, a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk