HÍREK
A Rovatból

Közvetlenül akarnak uniós pénzhez jutni magyar és lengyel önkormányzatok a vétó esetén

A budapesti és a varsói főpolgármester állt a kezdeményezés élére.


Az Európai Unió (EU) vezetőihez fordult levélben 249 magyar és lengyel önkormányzat azt javasolva: ha a magyar és lengyel kormány részvétele nélkül jönne létre az európai helyreállítási alap, akkor az unió nyisson meg egy pályázati lehetőséget a magyar és lengyel önkormányzatok számára - mondta Karácsony Gergely, Budapest és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere hétfőn nemzetközi online sajtótájékoztatón.

Karácsony Gergely kiemelte, a levélben javasolt pályázati lehetőség megnyitása hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar és lengyel önkormányzatok kivehessék a részüket a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséből. Rafal Trzaskowski úgy fogalmazott: Magyarország és Lengyelország polgárai nem lehetnek áldozatai „kormányaink felelőtlen magatartásának”.

Ha a két ország kormánya továbbra is él a vétóval, akkor az EU-nak olyan mechanizmusokat kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatoknak, hogy a források egy részét közvetlenül használhassák fel, a központi kormányzatok beleszólása nélkül

- mondta.

Karácsony Gergely szerint a koronavírus-járvány és a nyomában kialakuló gazdasági és társadalmi válság összefogásra szólítana mindenkit Európa-szerte. „Végtelenül szomorúak vagyunk, hogy az összefogás idején a magyar és a lengyel kormány a háborút választotta” - fűzte hozzá.

Kifejtette: „nemcsak a járvánnyal (...), a válsággal harcolnak, de háborúban állnak azokkal a lehetséges szövetségeseikkel is, akik a legtöbbet tehetnének azért, hogy a nemzeteink le tudják küzdeni a járványt.” A két kormány háborúban áll az önkormányzataival, pedig nélkülük nem lehet kezelni sem a járványt, sem a válságot; emellett "háborúban áll" az unióval is, amely történelmi lépéseket tett annak érdekében, hogy hatékonyan tudja kezelni a járványt és a nyomában kialakuló gazdasági válságot - tette hozzá Karácsony Gergely.

Kijelentette: ellenzik a magyar és a lengyel kormány azon politikáját, amellyel megvétózza az európai együttműködést. Előállt az a lehetőség, hogy a két kormány vétópolitikája miatt „országaink elesnek azoktól a forrásoktól”, amelyek a válság hatékony kezeléséhez szükségesek - mondta. A főpolgármester szerint a magyar kormány álláspontja nem fejezi ki a magyar emberek akaratát, a magyar nemzet érdekét és értékeit.

Rafal Trzaskowski arról beszélt, hogy a hétfői levélben Magyarország és Lengyelország üzenetét küldik el arról, hogy nem mindenki ért egyet a kormánya politikájával. „Sőt, ellenkezőleg: Magyarország és Lengyelország legnagyobb többsége továbbra is Európa része akar lenni, továbbra is konstruktív akar lenni” - fogalmazott Varsó főpolgármestere.

Kijelentette: a két kormány álláspontjának „semmi köze a nemzeti érdekekhez”, ellentétes azokkal. Mindezért akarták világossá tenni álláspontjukat az európai hatóságok számára - hangoztatta Rafal Trzaskowski. Megjegyezte,

ha a magyar és a lengyel kormány „kitartó a jogállamiság megsértésében”, akkor az uniós források elvesznek a két ország számára. Pedig „erre szükségünk van”, mert nincs más lehetőség a válságból való kilábalásra

- hangsúlyozta Rafal Trzaskowski.

A budapest.hu oldalon közzétették az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és az unió döntéshozóinak írt levelet. Ebben - egyebek mellett - az áll: „reméljük, hogy kormányaink végül elfogadják az eredeti költségvetési javaslatot és alávetik magukat a jogállami mechanizmusnak. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy immár valós alternatíva egy Magyarország és Lengyelország nélkül tető alá hozott kormányközi megállapodás az Új Generációs EU helyreállítási eszközről. Erre a nem kívánatos esetre hadd ajánljunk egy lehetséges megoldást, amely nemcsak országaink számára biztosítaná a létfontosságú EU-s támogatást, de hatékony ellenszer lehetne arra a kihívásra is, amit egyre autoriterebb irányba mozduló kormányaink jelentenek.”

Egy Magyarország és Lengyelország nélküli kormányközi megállapodás esetén az aláíró önkormányzati vezetők azt javasolják, hogy az unió "az Új Generációs EU eszközben" e két országnak biztosított forrásokból hozzon létre egy helyreállítási és rezilienciaépítési alapot a magyar és lengyel önkormányzatok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk