Közel 5 milliárd forint ment el Szijjártó magángépes luxusútjaira, a büntetőjogi felelősségét is vizsgálják

Három hét alatt három rendfokozatot ugrott Szabó Bence, aki július 7. óta ezredesként vezeti Pósfai Gábor belügyminiszter kabinetjét. A rendőrségi állománynál szokatlanul gyors előmenetelről szóló értesülést a Belügyminisztérium szerdán a HVG-nek megerősítette, és magyarázatot is adott a döntésre.

A tárca a lépést egy gyakorlati, hierarchikus szemponttal indokolta.

A válaszukból az is kiderül, hogy a főosztályvezetői jogállású kabinetfőnöki beosztáshoz a jogszabályok szerint alezredesi vagy ezredesi rendfokozat tartozik. Szabó Bence tehát alezredes is lehetett volna, de a miniszter rögtön a magasabb rangot adta neki.

A volt nyomozó június 22-én még őrnagyként szerelt vissza az Országos Rendőr-főkapitányság állományába, kiemelt főreferensi beosztásba. A Belügyminisztérium szerint ezt a rangot a központi szervnél betöltött pozíciója és a szolgálati évei indokolták.

A mostani kinevezéssel ugyanakkor kötelezettségei is keletkeztek: a rendészeti szakvizsgát és a rendészeti mestervezetővé képzőt is teljesítenie kell az első meghirdetett időpontban.

Szabó Bence neve a választási kampányban lett ismert, amikor egy belső nyomozásról szivárogtatott ki információkat. Állítása szerint a Tisza Pártnak dolgozó informatikusokra politikai nyomásra, gyermekpornográfia hamis gyanújával küldték rá a nyomozókat. A leleplezés után azonnal elbocsátották, sőt, hivatali visszaélés gyanújával eljárás indult ellene.

Ezt követően felgyorsultak az események: Szabó Bence júniusban elindította visszaszerelését a rendőrséghez, miután már egyeztetett Magyar Péterrel és Pósfai Gáborral. Az új belügyminiszter korábban jelezte, hogy a minisztériumban számít a munkájára, ahol első feladata az állomány véleményének becsatornázása lett volna a vezetés felé. Ebből a pozícióból lépett tovább alig két hét alatt a miniszteri kabinet élére.

Személyi döntésekre készül a Fidesz, miután Szijjártó Péter szerdán bejelentette, hogy lemond országgyűlési mandátumáról és a kínai BYD-nál folytatja vezetőként.

A párt kibővített országos elnöksége jövő kedden, július 21-én ül össze, ahol a frakcióval kapcsolatos személyi döntések is napirendre kerülnek – közölte Havasi Bertalan kommunikációs igazgató.

A kommunikációs igazgató hozzátette, minden bizonnyal a képviselőcsoporttal kapcsolatos személyi döntések is szóba kerülnek. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor pártelnököt váratlanul érte-e a bejelentés, Havasi annyit mondott, hogy a pártelnök és Szijjártó Péter az elmúlt hetekben többször is egyeztettek.

A politikus szerdán közösségi oldalán indokolta döntését. „Benyújtottam a parlamenti mandátumomról történő lemondásomat. Ennek oka, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére” – írta bejegyzésében.

Új feladatköréről közölte: „A BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább.”

A személyi kérdések nemcsak Szijjártó távozása miatt kerültek napirendre a Fideszben. Hétfőn Gulyás Gergely jelentette be, hogy lemond a frakcióvezetői posztról, lépését az Alaptörvény-módosítás miatti politikai tiltakozással magyarázta.

Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, korábbi külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról.

A posztból kiderül, hogy a kínai BYD autógyártóhoz igazol. Döntését azzal indokolta, hogy „rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére”.

Azt is közölte, hogy szerdától a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább.

Szijjártó alig több mint két hónappal azután távozik a parlamentből, hogy május 8-án átvette új országgyűlési képviselői mandátumát.

Szijjártó Péter miniszterként a keleti nyitás politikájának egyik fő kormányzati támogatója volt, és korábban a magyar gazdasági növekedés egyik zálogának nevezte a kínai cég beruházását.

Nem szeptemberben, hanem legkorábban csak az év végén indulhat a gyógyszerészi vényírás, és csúszik az e-beutalóhoz kapcsolt pénzügyi szankciók bevezetése is. A halasztásról szóló hírt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette a Népszavának, a döntést informatikai okokkal és a kormányváltás utáni felülvizsgálattal indokolva. A krónikus betegek így egyelőre nem tudják majd a patikákban megújítani egyes receptjeiket.

A tárca szerint a három hónapos csúszásra azért volt szükség, mert nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével. Emellett a kormányváltás alkalmat ad az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ felügyeletének és költségvetésének áttekintésére is.

A kamara vezetője hozzátette, hogy a halasztás lehetőséget ad arra is, hogy a nyári szabadságolási időszak után a betegek, orvosok és gyógyszerészek megfelelő tájékoztatást kapjanak az új szabályokról. Erről a gyógyszerészi és az orvosi kamara közös kampánnyal készül.

Azt egyelőre a minisztérium nem közölte, hogy a bevezetés időpontján kívül más is változik-e a szabályozásban.

A gyógyszerészi vényírás mellett a digitális egészségügy egy másik területén is halasztásról döntöttek: az e-beutaló használatát megsértő szolgáltatókkal szembeni finanszírozási szankciók bevezetése is csúszik. Bár az e-beutaló használata 2021 óta kötelező, a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. Az eredeti tervek szerint már júniustól büntették volna a szabályszegést, a mostani döntéssel azonban a szigorúbb ellenőrzésre legkorábban 2027. augusztus 31-től számíthatnak az intézmények.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a halasztás a betegek felé kommunikált határidőket nem érinti, kizárólag a szolgáltatókra vonatkozó negatív finanszírozási következmények lépnek életbe később. A tárca szerint napirenden van egy további csúszás is: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletezési határidejéhez kapcsolódó finanszírozási szankciók bevezetését megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása.

Februárban a Magyar Orvosi Kamara még elutasította a gyógyszerészekre és emelt szintű ápolókra kiterjesztett vényírási jog tervezetét, hiányolva a betegbiztonsági garanciákat. A vita nyomán szigorúbb korlátok kerültek a csomagba: a gyógyszerész legfeljebb 30 napos mennyiségre újíthat meg egy terápiát, de csak olyan készítmények esetében, amelyeket a beteg legalább négy hónapja folyamatosan szed, és az előző receptjét minden esetben orvos állította ki. A módosított szabályozás végül március 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.