HÍREK
A Rovatból

Közel 300 millió forintba kerülhet összesen az előválasztás

A legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd adta bele a közösbe. Civilek is összedobtak 60 milliót.

Link másolása

Az eredetileg tervezettnél jóval többe kerül végül az ellenzéki előválasztás megszervezése és lebonyolítása, és a kezdeti tervekhez képest a hat rendező párt nem is egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez, ami okozott némi belső feszültséget – derült ki a hvg.hu által a pártoktól összegyűjtött információkból.

Mint írják, az előválasztás második fordulója még csak vasárnap kezdődik, de már nagyjából láthatók a végleges számok: az első forduló csaknem 190 millióba került, a második költsége pedig elérheti a 40 milliót.

Ez az összesen mintegy 230 millió forint csak az előválasztás technikai költsége, ebben nincsenek benne az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek kampányköltései, azokat ugyanis a pártok saját maguk finanszírozzák, míg a lebonyolítást közösen állták. A hat párt szeptember 5-i közös nyilatkozata jól mutatja, hogy nem ekkora összeggel kalkuláltak: mindössze 130 millió forintra becsülték a két forduló költségét. Jelezték ugyan, hogy ez felmehet akár 160 millióra is, végül azonban jelentősen meghaladták a tervezett összeget.

A hat párt – a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum – eredetileg 120 milliót dobott össze, méghozzá eredeti vállalásuknak megfelelően egyenlő arányban, vagyis mindegyik 20-20 millióval szállt be. Hamar kiderült azonban, hogy ez az összeg még az első fordulóra is kevés lesz, így további 40 milliós „pótbefizetés” vált szükségessé. Ezt azonban már nem osztották hat részre, hanem fele-fele arányban a DK és a Jobbik állta – írja a hvg.hu.

A cikkben megemlítik: időközben kiderült, hogy még a 160 millió is kevés, ugyanis az online szavazók azonosítását végző operátorokra további 20 milliót kellett költeni. Ezt az összeget állításuk szerint a Momentum fizette be, ám még ezen felül is keletkezett az első fordulóhoz kapcsolódóan mintegy további 6 milliós költség, amit a hat párt már közösen dobott össze.

Ezzel eddig körülbelül 186 millió forint az előválasztás költsége. És még csak most jön a második forduló.

Ennek költsége a lap értesülése szerint jóval kisebb lesz az elsőnél, hiszen a már kiépített technikai háttér, az első fordulóban is használt eszközök adottak, azokra már nem kell költeni. Jelentős kiadás lesz azonban a szavazólapok kinyomtatása, bár ebből már csak egyféle, miniszterelnök-jelölti lesz – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a tönkrement szavazósátrak, laptopok és tabletek pótlásának költségével is számolni kell.

A hvg.hu forrásai alapján a második forduló költségeit mintegy 40 millió forintra becsüli, aminek nagyobb részét, 25 millió forintot ismét egyenlő arányban osztanak el egymás között a rendező pártok – de ezúttal csak ötfelé. A Momentum ugyanis, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban ők fizették az operátori munkához kapcsolódó 20 milliót, ezúttal nem ad bele a közösbe.

Operátorokra a második fordulóban is szükség lesz az elektronikus szavazás miatt: a tervezett 200 fős gárda jelentős részét fizetett diákmunkások teszik majd ki, mert egyszerűen nincs ennyi ingyen dolgozó párt- és civil aktivista. Az operátori bérek az online szavazáshoz kapcsolódó 15-20 milliós költség legalább háromnegyedét adják. Ennek az összegnek a kifizetését teljes egészében az MSZP vállalja.

A lap a rendelkezésére álló adatokat összesítve azt mondja, az előválasztás kiadásaiból a legtöbbet a Jobbik és a DK vállalta – mindkét párt körülbelül 46 milliót költött –, az MSZP és a Momentum 41-41 millióval szállt be, a legkevesebbet, 26-26 milliót pedig az LMP és a Párbeszéd fizette.

„Az első forduló mintegy 190 és a második forduló csaknem 40 milliós kiadásainál szinte csepp a tengerben az a pénz, ami a pártok közös adománygyűjtésére érkezik be” – jegyzi meg a cikk, a közösségi finanszírozási kampány ugyanis 3 hónap alatt mindössze 1,7 milliót tudott felmutatni. Ennél jóval sikeresebb egy másik adománygyűjtés, amit a szavazás lebonyolításában kulcsszerepet játszó aHang civil szervezet indított. Itt már több mint 60 millió forint jött össze magánszemélyek mikroadományaiból – a legnagyobb összeget, 7 milliót Gauder Milán, a Mastercard egyik régiós vezetője adományozta.

Ebből az úgynevezett „civil” keretből költöttek az első fordulóban az online call center kialakítására, az előválasztást és az online szavazást népszerűsítő Facebook- és Youtube-hirdetésekre, tollra, kitűzőre, a sátrakon 200 molinóra, az operátorok és a szavazást lebonyolítók feladatát leíró protokollok nyomtatására, GDPR-jogászra, infrastruktúraüzemeltetésre. A maradék pénzből a második fordulóban is terveznek hirdetésekre költeni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Másodszor is kirúgták Orbánék brüsszeli konferenciáját a választott helyszínről
Nem talál helyet az MCC annak a konferenciának, ahol Orbán Viktor és az európai szélsőjobb más ismert alakjai is felszólalnának. A második helyszín egy nappal a rendezvény előtt tette ki a szervezőket.

Link másolása

Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán – írja a hvg.hu. A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) szervezője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája.

A NATCON eredeti helyszíne a Concert Noble lett volna, ám múlt hét végén visszaléptek, állítólag azért, mert a szélsőjobboildali rendezvény befogadása miatt nagyon komoly nyomás nehezedett rájuk. Az MCC hétfőre talált új helyszínt a hvg.hu szerint, ez a Sofitel Hotel lett volna. Csakhogy most ez is visszamondta a megállapodást.

„Figyelmeztetést kaptam a sajtótól az esemény természetéről és az érkező emberekről. Erről tájékoztattam a helyi rendőrséget, akik felvették a kapcsolatot a Sofitellel, és a vezetőség úgy döntött, hogy lemondja az eseményt”

– idézi a lap Vincent de Wolf, az érintett brüsszeli kerület, Etterbeek polgármesterét. A Brussel Times nyomán azt írják: a szervezők már a szállodában voltak és amikor tájékoztatták őket, hogy a szerződés érvényét veszíti, nem akartak elmenni. Végül a kiérkező rendőröknek kellett elmagyarázniuk, hogy ez nem a szállodán múlott, ekkor a szervezők távoztak.

Újabb helyszínről egyelőre nincs hír. Orbán Viktor mellett egyébként a brexitet elindító Nigel Farage, a francia szélsőjobboldali Eric Zemmour és a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Moravieczki is felszólalna, ha lenne hol. A helyszínkeresést nehezíti, hogy akárhová mennének, a brüsszeli antifasiszta szervezetek is követik a rendezvényt, demonstrációt szervezve annak helyszínéhez – vagy egy ünnepséget, ha végül elmarad a NATCON.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
3 millió forintot költött Magyar Péter lejáratására a DK-hoz köthető Nyugati Fény egyetlen hónap alatt
A lap idén 78 hirdetést adott fel a Facebookon, ezek mindegyike Magyar Pétert támadja. Az ellenszenv kölcsönös, Magyar korábban Gyurcsány Ferencet a NER pillérének nevezte.

Link másolása

A DK-hoz köthető Nyugati Fény március közepe óta 3 millió forintot költött el Magyar Péter elleni – írja a Telex a Meta Ad Library adatai nyomán. A lap szerint:

Idén összesen 78 darab Facebook-hirdetést indított a DK-s lap, és ezek mindegyike csak és kizárólag Magyar Péterről szólt.

A hirdetésekben jellemzően az eddigi interjúiból vágtak ki rövid részleteket, vagy azokat a cikkeiket igyekeznek minél több olvasóhoz eljuttatni, amelyben leválasztják Magyart a DK szavazótáboráról. A legutóbbihoz például Magyar egyik partizános interjújából vágtak ki egy részletet, melyben arról beszél, hogy pártvezetőként soha nem kötne koalíciót Gyurcsány Ferenccel. Ebből a Nyugati Fény ezzel a címmel készített hirdetést:

„Magyar Péter bevallotta: inkább a Fidesszel kötne koalíciót, mint az ellenzékkel”.

A DK a 2022-es választás óta azon dolgozik, hogy a következő országgyűlési választásokra az ellenzék vezető erejeként ő ossza a lapokat, és mindenki más hozzájuk igazodjon – értelmezi a Nyugatui Fény kampányát a Telex. A Republikon és a Nézőpont felmérése szerint azonban nem kizárt – folytatják –, hogy Magyar új pártja beelőzi a DK-t, ami alaposan felborítaná az ellenzéken belüli pozíciókat.

Az ellenszenv és a gyanakvás kölcsönös, Magyar például arról beszélt az április 6-i tüntetésen, hogy „Gyurcsány Ferenc a pillére és a biztosítéka a NER-nek”. Magyar Péter lejáratására egyébként a fideszesek is bőven költenek: a Megafon egy hónap alatt 143 millió forintot égetett el a Facebookon, ennek nagy részét a Magyar Pétert támadó videók tették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még több önkormányzattól von el pénzt a kormány szolidaritási hozzájárulásként, az összeg egyből az állami költségvetésbe landol
Idén ez 310 milliárd forint bevételt jelent. A pénz nem is közvetlenül a szegényebb településeknek megy.

Link másolása

2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Idén 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak – foglalta össze a Népszava. 2024-ben már 848 önkormányzattól várják a hozzájárulást, ami 310,6 milliárd forint bevételt jelent.

Mindez onnan derült ki, hogy Niedermüller Péter az illetékes minisztériumhoz fordult közérdekű adatigényléssel.

A Pénzügyminisztérium (PM) válaszából az is kiderült, hogy

az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem az egyenest az állami költségvetésbe kerül – igaz, ott az önkormányzatoknak szánt pénzek közé.

A PM indoklása szerint a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt viszont a kormány dönti el, hogy melyik önkormányzatot tartja tehetősebbnek. Az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek. Az összeg azért emelkedik, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”.

A Népszava arról is ír, hogy 2020 óta harmadszor kerülnek az önkormányzatok mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mínusz hét fokkal és intenzív havazással tért vissza a tél a környékbeli hegyekbe
Ausztriában és Szlovákiában is vannak olyan csúcsok, ahol teljesen fehérbe borult a táj, egészen extrém hideg levegő mellett.

Link másolása

Nem csak hozzánk zúdult be a hideg levegő, a környező hegyekben havazni is kezdett – írja az Időkép.

Míg hazánkban esővel, széllel és 15 fok körüli lehűléssel tört be a hidegfront, a környező országok hegyeibe konkrétan visszatért a tél.

A Tátra magasabb részein, valamint az Alpokban is sokfelé havazás kezdődött.

A Lominici-csúcson jelenleg -7, míg Chopokon -4 fokban szállingózik a hó, az alacsonyabban fekvő területeken azonban az eső a jellemző.

A magyarok által is kedvelt Lachtal lankáin kedd reggelre mindent beborított a fehérség.

Áprilisi hó Lachtalban


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk