HÍREK
A Rovatból

Közel 300 millió forintba kerülhet összesen az előválasztás

A legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd adta bele a közösbe. Civilek is összedobtak 60 milliót.


Az eredetileg tervezettnél jóval többe kerül végül az ellenzéki előválasztás megszervezése és lebonyolítása, és a kezdeti tervekhez képest a hat rendező párt nem is egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez, ami okozott némi belső feszültséget – derült ki a hvg.hu által a pártoktól összegyűjtött információkból.

Mint írják, az előválasztás második fordulója még csak vasárnap kezdődik, de már nagyjából láthatók a végleges számok: az első forduló csaknem 190 millióba került, a második költsége pedig elérheti a 40 milliót.

Ez az összesen mintegy 230 millió forint csak az előválasztás technikai költsége, ebben nincsenek benne az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek kampányköltései, azokat ugyanis a pártok saját maguk finanszírozzák, míg a lebonyolítást közösen állták. A hat párt szeptember 5-i közös nyilatkozata jól mutatja, hogy nem ekkora összeggel kalkuláltak: mindössze 130 millió forintra becsülték a két forduló költségét. Jelezték ugyan, hogy ez felmehet akár 160 millióra is, végül azonban jelentősen meghaladták a tervezett összeget.

A hat párt – a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum – eredetileg 120 milliót dobott össze, méghozzá eredeti vállalásuknak megfelelően egyenlő arányban, vagyis mindegyik 20-20 millióval szállt be. Hamar kiderült azonban, hogy ez az összeg még az első fordulóra is kevés lesz, így további 40 milliós „pótbefizetés” vált szükségessé. Ezt azonban már nem osztották hat részre, hanem fele-fele arányban a DK és a Jobbik állta – írja a hvg.hu.

A cikkben megemlítik: időközben kiderült, hogy még a 160 millió is kevés, ugyanis az online szavazók azonosítását végző operátorokra további 20 milliót kellett költeni. Ezt az összeget állításuk szerint a Momentum fizette be, ám még ezen felül is keletkezett az első fordulóhoz kapcsolódóan mintegy további 6 milliós költség, amit a hat párt már közösen dobott össze.

Ezzel eddig körülbelül 186 millió forint az előválasztás költsége. És még csak most jön a második forduló.

Ennek költsége a lap értesülése szerint jóval kisebb lesz az elsőnél, hiszen a már kiépített technikai háttér, az első fordulóban is használt eszközök adottak, azokra már nem kell költeni. Jelentős kiadás lesz azonban a szavazólapok kinyomtatása, bár ebből már csak egyféle, miniszterelnök-jelölti lesz – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a tönkrement szavazósátrak, laptopok és tabletek pótlásának költségével is számolni kell.

A hvg.hu forrásai alapján a második forduló költségeit mintegy 40 millió forintra becsüli, aminek nagyobb részét, 25 millió forintot ismét egyenlő arányban osztanak el egymás között a rendező pártok – de ezúttal csak ötfelé. A Momentum ugyanis, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban ők fizették az operátori munkához kapcsolódó 20 milliót, ezúttal nem ad bele a közösbe.

Operátorokra a második fordulóban is szükség lesz az elektronikus szavazás miatt: a tervezett 200 fős gárda jelentős részét fizetett diákmunkások teszik majd ki, mert egyszerűen nincs ennyi ingyen dolgozó párt- és civil aktivista. Az operátori bérek az online szavazáshoz kapcsolódó 15-20 milliós költség legalább háromnegyedét adják. Ennek az összegnek a kifizetését teljes egészében az MSZP vállalja.

A lap a rendelkezésére álló adatokat összesítve azt mondja, az előválasztás kiadásaiból a legtöbbet a Jobbik és a DK vállalta – mindkét párt körülbelül 46 milliót költött –, az MSZP és a Momentum 41-41 millióval szállt be, a legkevesebbet, 26-26 milliót pedig az LMP és a Párbeszéd fizette.

„Az első forduló mintegy 190 és a második forduló csaknem 40 milliós kiadásainál szinte csepp a tengerben az a pénz, ami a pártok közös adománygyűjtésére érkezik be” – jegyzi meg a cikk, a közösségi finanszírozási kampány ugyanis 3 hónap alatt mindössze 1,7 milliót tudott felmutatni. Ennél jóval sikeresebb egy másik adománygyűjtés, amit a szavazás lebonyolításában kulcsszerepet játszó aHang civil szervezet indított. Itt már több mint 60 millió forint jött össze magánszemélyek mikroadományaiból – a legnagyobb összeget, 7 milliót Gauder Milán, a Mastercard egyik régiós vezetője adományozta.

Ebből az úgynevezett „civil” keretből költöttek az első fordulóban az online call center kialakítására, az előválasztást és az online szavazást népszerűsítő Facebook- és Youtube-hirdetésekre, tollra, kitűzőre, a sátrakon 200 molinóra, az operátorok és a szavazást lebonyolítók feladatát leíró protokollok nyomtatására, GDPR-jogászra, infrastruktúraüzemeltetésre. A maradék pénzből a második fordulóban is terveznek hirdetésekre költeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Két ember öngyilkos lett a választás utáni vegzálás miatt
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint két korábbi segítőjük is öngyilkosságot követett el a választások utáni gyalázkodások miatt. Havasi Bertalan közleménye szerint a hatóságok vizsgálják az ügyeket, a párt Védvonal hálózata pedig már több mint 60 bejelentést kapott.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Hosszú közleményt adott ki szerdán Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a párt által két hete létrehozott Védvonalról. Ebben arról írt, hogy két hét alatt már több mint 60 bejelentés érkezett.

„Politikai zaklatásokkal összefüggésbe hozható tragédiákról is kaptunk információkat: két esetben a választások után nem szűnő gyalázkodás és vegzálás miatt korábbi segítőink öngyilkosságot követtek el, ezen ügyeket a hatóságok vizsgálják; kegyeleti okokból egyéb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a közleményben.

Havasi sorra veszi, hogy milyen beszólásokat és sértegetéseket „kell elszenvedniük” a Fidesz képviselőinek és híveiknek, és szóvá teszi a kormányzati, közigazgatási elbocsátásokat is. A beérkezett bejelentések jelentős része internetes uszításról, sértegetésről és fenyegetésről szól. A közlemény szerint

kirúgott kormánytisztviselők, valamint kistelepülési polgármesterek és képviselők is fordultak segítségért a Védvonalhoz az őket érő vádaskodások miatt.

A Védvonal nevű hálózatot Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezésére hozták létre, ezt május 22-én jelentették be. A párt szerint azért van szükség a hálózatra, mert a választásokat követően felerősödtek a jobboldali szimpatizánsokat érő zaklatások és atrocitások. Célja a bejelentések dokumentálása és a jogi lépések előkészítése. A szervezet országos vezetésével a volt oktatási államtitkárt, Czunyiné Bertalan Juditot bízták meg.

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged vagy rokonodért, ismerősödért aggódsz, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot, vagy látogass el ERRE AZ OLDALRA, ahol többféle segítséget kaphatsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli ülést kezdeményezett Ruff Bálint: öt fontos javaslatról dönthet a parlament a nyári szünet előtt
A miniszter szerint több indítvány megtárgyalásának elhalasztása fontos jogalkotói célokat veszélyeztetne, és problémákat okozna a jogalkalmazásban. Ezért kezdeményezte, hogy június 16-án tárgyaljon a parlament többek közt az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályokról is.


Rendkívüli ülést hívna össze jövő keddre, június 16-ra Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a parlament még a nyári szünet előtt tárgyaljon több sürgős törvényjavaslatról. A Forsthoffer Ágnes házelnöknek címzett indítvány szerint a képviselőknek öt témáról kellene dönteniük.

A napirenden szerepelne a házszabályi rendelkezések módosítása, a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása, valamint a Szlovákiával közös, határon átnyúló szénhidrogén-szállító vezetékekről szóló megállapodás módosítása. Emellett a pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú átalakításáról és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályokról is tárgyalnának.

A miniszter az indoklásban kifejtette, miért nem várhatnak a döntések az őszi ülésszakig. „A rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok tárgyalása miatt szükséges. Az önálló indítványok megtárgyalásának az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban” – fogalmazott Ruff Bálint.

A sietség oka, hogy a javaslatok egy része szorosan kapcsolódik a befagyasztott uniós pénzek felszabadításához, amelyről a kormány nemrég kötött politikai megállapodást Brüsszelben.

Magyar Péter miniszterelnök a tárgyalások után történelmi eredménynek nevezte az egyezséget, és azt ígérte, minden centet hazahoznak.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban már jelezte, hogy a kormány a nyáron erőltetett menetben tervezi elfogadni a szükséges jogszabályokat, és felkészítette az ellenzéket arra, hogy intenzív nyárra készüljenek.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk