hirdetés

HÍREK

Kövér László: Nincs tervben további szigorítás az ünnepekig

Inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormányzat intézkedései az Országgyűlés elnöke szerint.
MTI, fotó: MTI/Kovács Tamás - szmo.hu
2020. november 24.

hirdetés

Kövér László, az Országgyűlés elnöke videómegbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Wolfgang Sobotkával, amely során azt mondta, Magyarországon jelenleg nincs tervben további szigorítás a járvány miatt - tájékoztatta Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke kedden az MTI-t.

A közlemény szerint az egyórás egyeztetésen, amelyet az osztrák Nemzeti Tanács elnöke kezdeményezett, a két házelnök részletesen tájékoztatta egymást az ausztriai és magyarországi járványügyi helyzetről, a jelenlegi korlátozó intézkedésekről, a járvány következményeinek gazdasági kezeléséről, az idei és a jövő évi magyar és osztrák költségvetés helyzetéről, az oltóanyaggal kapcsolatos várakozásokról, valamint a járványkezelés következő időszakban tervezett lépéseiről.

Wolfgang Sobotka elmondta, hogy Ausztriában a jelenlegi szigorítások enyhítésével számolnak, amire a karácsonyi ünnepekig lépésről lépésre kerül sor, Kövér László pedig arról tájékoztatta kollégáját, hogy

Magyarországon a jelenlegi vírushelyzet ismeretében nincs tervbe véve további szigorítás az ünnepekig, inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormányzat intézkedései.

hirdetés

A beszélgetés második részében a felek a politikai iszlám európai keresztény civilizációra gyakorolt hatásáról, valamint a menekültügyi és migrációs kérdésekről beszéltek.

A parlamenti elnökök megvitatták az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretével és a helyreállítási alappal összefüggő magyar vétó hátterét.

Kövér László hangsúlyozta: az Európai Tanács júliusi ülése kijelölte a tárgyalások keretét, amelyet sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem írhat felül, mert az állam- és kormányfők határozták meg a kompromisszumot, és az európai szuverén államok vezetőinek megegyezésén semmilyen uniós intézmény nem léphet túl.

A házelnökök végül röviden szóltak a nyugat-balkáni bővítés kérdéséről is, amelyben azonos, támogató álláspontot fogalmaztak meg.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Megvan Angela Merkel utódja a CDU élén

Armin Laschetnek jó esélye van rá, hogy ő legyen Németország következő kereszténydemokrata kancellárjelöltje.
Fotó: MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Armin Laschet lett a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, miután a mai elektronikus választáson 521 szavazatot kapott, míg ellenfele, Friedrich Merz 466 voksot - írja a Der Spiegelre hivatkozva az mfor.hu.

Laschet személyében egy Angela Merkel politikájához közel álló nyerte el a bizalmat a szavazáson. Merz hozzájuk képest jobbra helyezkedik el a politikai térképen.

A lap által megkérdezett szakértő szerint a magyar kormányhoz közelebb áll a most alulmaradt Merz, de mint mondja, „mindegyikük fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát – nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt, gondoljunk csak a hazánkban nagy erőkkel jelen lévő német cégekre”.

Laschet győzelme nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lesz a CDU kancellárjelöltje a szeptemberi választásokon, de a legnagyobb esélye neki van. Egyes források még a testvérpárt CSU vezetőjét, Markus Södert és a jelenlegi egészségügyi minisztert, Jens Spahnt emlegetik lehetséges befutóként.

Angela Merkel még 2018-ban jelentette be, hogy nem indul a soron következő választáson, egyszersmind lemond CDU-elnöki tisztségéről is.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Szlávik: mindegyik vakcina megakadályozza a súlyos betegség kialakulását

A tárolásban vagy az oltások számában lehet eltérés, de mindegyikre igaz, hogy hatékony a vírus ellen.
MTI / Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Bár az oltások hatékonysága változó a koronavírus-fertőződés szempontjából, de abban mindegyik megegyezik, hogy megakadályozzák a betegség súlyossá válását - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának.

Szlávik János elmondta, a Pfizer és a Moderna vakcinája hasonló, egy hírvivő RNS (ribonukleinsav) alapú technológiával készült, és mindkettőre igaz, hogy kiváló a hatékonyságuk, miközben eddig csak enyhe oltási reakciókat észleltek.

Emlékeztetett, a Moderna vakcinája - amellyel szombaton kezdtek el oltani Magyarországon - már mínusz 20 fokon hosszú ideig eláll, míg a Pfizer oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni.

A koronavírus elleni oltások többségét kétszer kell beadni, de vannak olyanok is, amelyeket csak egyszer, azonban a hatékonyság szempontjából semmi különbség nincs a két típusú oltóanyag között - jelezte Szlávik János, hozzátéve, hogy az olyan vakcina, amelyet nem kell megismételni, kényelmesebb.

Kitért arra is, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy a vakcinák mennyi ideig nyújtanak védettséget. Az állatkísérletek során volt példa arra is, hogy az oltást követő 1-2 évben még mindig volt a védettséghez elegendő antitest a szervezetben.

Ugyanakkor emberek esetében ezt egyelőre nem lehet megerősíteni, de úgy tűnik, hogy 8-10 hónapig mindenképpen véd az oltás

- tette hozzá.

hirdetés

Felhívta a figyelmet, hogy azért is fontos az oltás, mert így nemcsak a megbetegedés, de a fertőzés továbbadása is megakadályozható, s amíg az átoltottság nem éri el a 60-70 százalékot, a járvány is jelen lesz.

Az infektológus beszélt arról is, az adatok alapján javul a járványhelyzet, hiszen egyre kevesebben vannak kórházban, illetve intenzív osztályon.

„De nem lehet hátradőlni, hiszen ha körülnézünk Európában, akkor látjuk, hogy nagyon sok országban elindult a harmadik hullám. Tehát türelemmel kell lennünk és várnunk kell a vakcinát”

- fogalmazott a főorvos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Trump utolsó elnöki napjaiban sem pihen: új szankciókat vetett ki Irán ellen

Joe Biden már korábban közölte, hogy szankciók helyett más politikát folytatna az országgal szemben.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Irán, Kína és az Egyesült Arab Emirátusok egyes vállalatai ellen vezetett be friss szankciókat az Egyesült Államok – írja a Reuters.

Mike Pompeo külügyminiszter elmondta, hogy hét céget is feketelistára tettek, amelyek Iránnal kereskedtek. Két személyt azért szankcionáltak, mert acélt szállítottak Iránba/Iránból.

Pompeo szerint a termékeket és nyersanyagokat Irán nukleáris programokra és katonai célokra használja fel.

A két ország közötti ellentét azért éleződött ki ismét, mert 2020. január 3-án Donald Trump parancsára amerikai dróntámadás végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Köztársasági Gárda elit egységének vezetőjével. Hiába követelte az iráni vezetés számos alkalommal az amerikai csapatok kivonását az ország területéről, ez idáig nem történt meg.

Az amerikai védelmi minisztérium azzal magyarázta az akciót, hogy ezzel akarták elrettenteni Iránt az amerikai diplomatákat és katonákat célzó támadásoktól.

hirdetés

Donald Trump hivatalosan még szerdáig az Egyesült Államok elnöke. A megválasztott elnök, Joe Biden másfajta külpolitikát ígért Irán kapcsán: szankciók helyett tárgyalásokat kezdeményezne és a Trump által felrúgott atomalkut élesztené újra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Magyarország több tízmilliárdot különített el vakcinabeszerzésre az uniós szerződésen túl

A külügyminisztérium szerint túl lassú az EU-s beszerzés, ezért kínai és orosz oltóanyagokról is egyeztetnek.
MTI/Fotó: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Brüsszeli forrásból kevesebb mint félmillió ember beoltására elegendő vakcina érkezik Magyarországra március végéig az M1 aktuális csatorna kormányzatközelből származó információi szerint.

A szombati adásban elhangzott, hogy a kabinet „egyértelműen elhibázottnak és lehetetlenül lassúnak tartja Brüsszel vakcinabeszerzését". A kormány számításai szerint, ha csak Brüsszelre hagyatkozik Magyarország, akkor szeptember végénél előbb nem lehet feloldani a korlátozásokat. Ezért a kabinet úgy döntött, hogy Magyarország nem vár Brüsszelre - tették hozzá.

A miniszterelnök utasítására a Pénzügyminisztérium a napokban több tízmilliárd forintot különített a brüsszeli keretszerződésen kívüli vakcinák beszerzésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kapott felhatalmazást a kormánytól a tárgyalásokra

- hangzott el a műsorban.

Magyarország Kína mellett Oroszországgal is egyeztet, az M1 értesülései szerint Szijjártó Péter rövidesen Moszkvába utazik. Kormánykörökben az orosz és a kínai vakcinát is hatékonynak és biztonságosnak tartják, hiszen mindkét készítménnyel már több millió embert beoltottak.

A kínai és az orosz vakcinát használják az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is. Magyarország mindkét országgal felvette a kapcsolatot, és azok hatóságai pozitív tapasztalatokról számoltak be a Sinofarm kínai gyártó vakcinájával és az orosz oltóanyaggal kapcsolatban is.

hirdetés
Kormánykörökben lehetségesnek tartják, hogy márciusig akár kétmillió ember beoltására is elegendő vakcina érkezik Magyarországra Brüsszelen kívüli forrásokból

- hangzott el az M1-en.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: