Amit az európai politika ma művel, az teljesen valóságidegen politika, olyan politika, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a saját választópolgárainak a legalapvetőbb exisztenciális érdekeit is - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Martoson, ahol részt vett az Esterházy Közéleti Tábor nyitó fórumán szerdán.

Az Országgyűlés elnöke a fórumon a nemzetpolitika alapértékeiről, majd az Európai Unió (EU) jövőjéről Brüsszelben zajló vitáról, illetve az Ukrajnában zajló háború hátteréről beszélt.

Kövér László az EU jövőjéről zajló európai vitáról azt mondta: nem arról szólnak az e vita mögötti törekvések, hogy mi legyen az EU szerkezete vagy, hogy miképpen tudjon Európa megfelelni a kihívásoknak, hanem arról, hogyan helyezkedjen el Európa úgy, hogy az Amerikának megfeleljen.

- jelentette ki Kövér László. Hozzátette: a kérdés, ami majd az emberiség jövőjét is el fogja dönti, az lesz, hogy ezek között a hatalmi központok között a kooperáció vagy a versengés dominál majd.

A házelnök kijelentette: a Ferenc pápa által is kiprovokáltnak minősített ukrajnai háborúnak a valódi oka nem Donbaszban, nem az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségekben keresendő, hanem abban a második világháború után kimondott amerikai stratégiában, miszerint

Rámutatott: az előállt helyzetnek az az oka, hogy az Egyesült Államok vészesen közeledik ahhoz, hogy elveszíti a világ első számú hatalma címet, mivel Kína belátható időn belül gazdasági értelemben is lekörözi.

Kövér László elmondta: van egy amerikai rémálom, amely az, hogy Portugáliától Kelet-Ázsiáig egy egységes gazdasági térség jön létre, ahol a benne lévők szabadkereskedelmi térségként létrehozzák a világ gazdasági központját. "A szándék kétségkívül az, hogy Európát le lehessen választani erről a gazdasági térségről, amelynek a törésvonala Oroszország és a tőle nyugatabbra eső területek között húzódik" - szögezte le Kövér László.

A fórum másik résztvevője, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyarságot a 20-ik században ért megpróbáltatásokról, a nemzetpolitikában 2010-ben bekövetkezett paradigmaváltásról és az azóta elért eredményekről, illetve a legutóbbi választások eredményeiről és annak okairól is beszélt. Utóbbi kapcsán rámutatott: olyan dolgokat mond ki a magyar kormány, amiket Európa nyugati részében már nem mernek kimondani és ez az emberek tetszésével találkozik. Hozzátette: a támogatás a határon túlon is megmutatkozott, amit az is mutat, hogy a külhoni területekről érkezett összes voks 94 százalékát ők kapták. "Ez számunkra óriási erőt adott" - szögezte le Potápi Árpád János.

- hangsúlyozta Potápi, rámutatva: az elmúlt 12 évben oktatási és egyházi intézmények ezreit sikerült felújítani vagy megépíteni, s ezzel erősíteni a magyar közösségeket, a nemzeti összetartozás érzését.

A táborban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára is részt vett egy fórumon, melynek két központi témája a magyar kormány nemzetpolitikája, illetve az ukrajnai háború hatásai volt. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a jelenleg Európát sújtó biztonsági, gazdasági és energetikai kihívások oka a háború, mindezekre az egyetlen és helyes válasz a béke, s a magyar kormány ezért áll a béke pártján. Az államtitkár az MTI kérdésére az Oroszország elleni szankciós politikával kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány a szankciókban soha nem hitt, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek nem eredményesek. Hozzátette: Magyarország kivételt kapott a kőolaj esetében, de most már a földgáz van asztalon, de ebben kimondtuk, hogy erről tárgyalni sem vagyunk hajlandóak, ugyanis itt arról van szó, hogy télen tudunk-e fűteni vagy nem.

A Portfolio kimatekozta a Gazprom bejelentése alapján, hogy a téli hónapokra 60 százalékkal nőhet meg a gáz piaci ára. Ebben az esetben a mostani egy köbméter gáz 950 forint körülről 1600 forint fölé ugrana.

A 60 százalékos emelkedés egyelőre csak egy becslés, ami akkor következhet be, ha az oroszok továbbra is csökkentett mennyiségű gázt küldenek Európába. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a korábbi gázáras jóslat bejött. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a háború kitörése előtt extrém áremelkedést jósolt, ez néhány hét alatt megvalósult.

A Budapesti Közlekedési Központ közölte, hogy a helyszíni pótdíj 8000-ről 12 ezer forintra emelkedik, a 30 napon belül befizetett pótdíj 16 ezerről 25 ezer forintra, a 30 napon túl befizetett pótdíj pedig 32 ezerről 50 ezer forintra nő.

Hozzátették, hogy egy új kedvezményrendszer bevezetésével ősztől elengedik a pótdíjtartozása legalább felét annak, aki még a pótdíjazása napján érvényes bérletet vesz. Havi bérlet vásárlása esetén 6000, negyedévesnél 9000, éves bérlet esetében pedig 11 ezer forintot jelent ez az összeg – tették hozzá.

Közölték azt is: jelenleg a főváros minden egyes megvásárolt jegyhez és bérlethez támogatást biztosít, például egy utas által megváltott havi bérletből származó bevételt több mint 20 ezer forint támogatással egészít ki.

A bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedésnek – közvetett módon a becsületesen közlekedő utasoknak – évről évre milliárdos nagyságrendű kárt okoz.

„Kőbányán lakunk a Kőrösi Csoma Sándor út mellett, az ablakunk pedig dél-délnyugat felé néz. Ma vettük észre ezt a villogó fényt, ami eléggé magasan lehet, mert mi a hatodikon lakunk. A tőlünk jobbra található új Hungexpo-épület üvegfelületei visszaverik ezt a fényt, így a férjemnek a számítógépénél ülve a szemébe villogott, nagyon zavaró volt” – mesélte egy olvasó a Telexnek.

Az épületen két helyen vannak jelzőfények. Nagyjából az épület tetején, 140 méter magasan, valamint a közepén, 60-70 méter magasságban. A lap cikke szerint az utóbbiak jelentenek gondot, ezek ugyanis bevillognak a budai hegyek utcáira, a kőbányai magaslaton álló panelházakba, de a Westend tetejéről is jól látszanak.

A Telex felkereste a vállalatot, így kiderült, hogy a Mol Campus építési engedélyében szerepel, hogy az épületre kerüljenek légügyi akadályfények, melyek színét, elhelyezését és intenzitását is meghatározták. Jelenleg ezeknek az akadályfényeknek a tesztelése zajlik különböző időjárási körülmények között.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az orosz propagandagépezet teljesen elszabadult. Oroszországban rengeteg embernek ez a legfőbb, vagy egyetlen hírforrása, így a sok erőforrást fordítanak arra, hogy a nekik tetsző világképet mutassák az embereknek – írja a Telex.

Mióta háború van, szinte csak a "különleges katonai műveletről" szól az orosz közmédia, a témában megszólaló szakértők pedig egészen vad dolgokat mondanak. Persze ezek semmiképpen sem tekinthetők beismerésnek, vagy a Kreml hivatalos álláspontjának bármiről is, egyszerűen csak ezeket a dolgokat szeretnék az átlag oroszok fejébe ültetni.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az orosz közmédia szerint Trumpot Putyin juttatta hatalomra, de most újabb szintre léptek. Vlagyimir Szolovjov, az orosz köztévé legismertebb arca konkrétan "Trump ügynök" néven hivatkozott rá.

– magyarázta a műsorban Szolovjov.

Az oroszoknak persze van külföldre szánt propagandája is. Ebben egyre jellemzőbb elem, hogy a novemberi amerikai félidős választáson áll vagy bukik a háború sorsa. Az oroszok számolnak egy olyan forgatókönyvvel, hogy kedvező eredmény születik a számukra, ebben az esetben pedig az USA és a NATO leáll Ukrajna támogatásával, amivel szerintük Oroszország automatikusan megnyeri a háborút. Ezen túl azt hangoztatják, hogy ennek érdekében a világnak hallania kell a valódi orosz híreket, így ősszel még több orosz propagandára számíthatunk.