Ahogy azt korábban megírtuk, számos online és nyomtatott lap szerkesztősége fordult a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy engedjék be az újságírókat a kórházakba, egészségügyi intézményekbe, hogy hitelesen és pontosan tudjanak tájékoztatni a járvány aktuális alakulásáról.
A kormányzat részéről eddig Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált a kérésre, de ő is nemleges választ adott. Facebook-oldalán a politikus azt írja:
A kórházakban gyógyítani kell és nem kamerázni. Az operatív törzs minden nap tájékoztatja a nyilvánosságot. A baloldali portálok ennek ellenére kamuhíreket terjesztenek és lejáratják a magyar egészségügyet. A magyar kórházak és az ott dolgozó orvosok és ápolók emberfeletti munkával kiválóan teljesítenek. Hagyják őket dolgozni!
Ahogy azt korábban megírtuk, számos online és nyomtatott lap szerkesztősége fordult a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy engedjék be az újságírókat a kórházakba, egészségügyi intézményekbe, hogy hitelesen és pontosan tudjanak tájékoztatni a járvány aktuális alakulásáról.
A kormányzat részéről eddig Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált a kérésre, de ő is nemleges választ adott. Facebook-oldalán a politikus azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott a 12 pontos terv, amit Szijjártó titokban írt alá Moszkvában
A Politico birtokába került dokumentumok szerint Szijjártó Péter és orosz kollégája tavaly decemberben írt alá egy, a gazdasági és kulturális kapcsolatokat bővítő megállapodást. A terv az energetikai együttműködés mellett az orosz nyelvű oktatás erősítését is tartalmazza.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
A mostani kiszivárogtatás illeszkedik a korábbi, magyar–orosz kapcsolatokat érintő leleplezések sorába. A VSquare oknyomozó portál már nyilvánosságra hozott olyan hangfelvételeket, amelyek tanúsága szerint Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.
A most nyilvánosságra került dokumentumok szerint a felek kötelezettséget vállaltak a kétoldalú kereskedelem negatív trendjének megfordítására. A terv utat nyitna orosz vállalatok előtt új villamosenergia- és hidrogénprojektek indítására Magyarországon, valamint szorosabb együttműködést vázol az olaj, gáz és nukleáris üzemanyag terén.
Emellett Magyarország beleegyezett, hogy megvizsgálja az orosz nyelvű oktatás erősítését, akár oroszországi tanárok alkalmazásával, és felmerült a képesítések kölcsönös elismerése is.
A kormány a terv értelmében támogatta a már folyamatban lévő csereprogramokat a sporttól a cirkuszművészetig, a sport területén pedig 2026–2027-re egy külön akciótervről állapodtak meg.
A megállapodás hátterét adja a december 9-én tartott orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottsági ülés is. Az arról készült feljegyzés szerint a felek „megvitatták a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit, a közös tevékenységeket az energiaszektorban, az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken”.
Rácz András Oroszország-szakértő a megbeszéléseket megelőző Orbán–Putyin-telefonhívásról azt mondta, a magyar miniszterelnök porig alázta magát és az országot is.
„A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába, csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó” – fogalmazott a szakértő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hallgatunk, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak” – Megszólalt a szerb elnök a robbanószer-ügyben
Aleksandar Vučić sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, miszerint a Török Áramlatnál talált robbanószerrel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni. Azt is hozzátette, hogy a feltételezett elkövető egy katonai rangot viselő dezertőr.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség korábban arról beszélt, hogy katonailag képzett elkövetőt keresnek, és a talált eszközökön amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja a megrendelő kilétét.
A magyar kormány a vasárnapi hírekre azonnal reagált: a Védelmi Tanács összehívása után a Török Áramlat teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezték. Orbán Viktor hétfőn Kiskundorozsmára utazott, ahol hangsúlyozta, hogy az ügy az ország energiabiztonságáról szól.
„Ez az esemény nem függ össze az én fejemben a kampánnyal, mert a következményei nem a választásra hatnak ki, hanem Magyarország energiabiztonságára” – jelentette ki a miniszterelnök.
Az ellenzéki oldalon és több szakértő körében azonban felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint, ha a veszély valós, a kormánynak a NATO-hoz kellene fordulnia. Dobrev Klára, a DK politikusa úgy vélte, a valódi veszélyt a kormány oroszbarát politikája jelenti.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány nem tájékoztatja az ellenzéki pártokat, az megerősíti, hogy az ügy nem biztonsági, hanem választási történet.
Az események vasárnap délelőtt kezdődtek, amikor a szerb hatóságok Magyarkanizsa közelében gyanús tárgyakat találtak. Két fekete hátizsákban körülbelül négy kilogrammnyi, amerikai gyártmányúnak mondott robbanóanyag és az aktiváláshoz szükséges eszközök voltak. A szerb bejelentés után Magyarország még aznap elrendelte a katonai védelmet.
A Török Áramlat stratégiai jelentőségű, mivel 2021 óta ezen az útvonalon, Szerbia felől érkezik a Magyarország által vásárolt orosz földgáz jelentős része. A vezeték kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”
Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.
A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.
Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.
A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.
Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.
„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.
A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington Post: Szijjártó Péter segítséget ajánlott Iránnak a Hezbollah csipogóinak felrobbantása után
Egy kiszivárgott leirat szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a 2024-es libanoni csipogó-támadás után a magyar titkosszolgálatok segítségét ajánlotta fel Iránnak. A gesztus éles ellentétben áll a kormány Izrael-barát politikájával.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
„Minden lehetséges dokumentumot meg fogunk osztani az önök szolgálataival” – mondta a leirat szerint a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó azt is hangsúlyozta, hogy országa semmilyen módon nem vett részt a támadásban: „Ezeket a csipogókat nem Magyarországon gyártják, sosem jártak Magyarországon, és egyetlen magyar cégnek sincs fizikai köze hozzájuk. Tehát semmi közünk hozzájuk!”
A magyar kormány hivatalos álláspontja ezzel egybevág. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban az X-en azt írta, a megnevezett budapesti cég csupán „kereskedelmi közvetítő”, a kérdéses eszközök „soha nem jártak Magyarországon”, a nemzetbiztonsági szolgálatok pedig „minden releváns nemzetközi partner ügynökséggel és szervezettel” együttműködnek.
Az iráni külügyminiszternek tett felajánlás azért vet fel kérdéseket, mert az Orbán-kormány Európában az egyik leghatározottabb Izrael-párti politikát folytatja, rendszeresen az Egyesült Államokkal együtt szavaz az ENSZ Közgyűlésében, és 2025 áprilisában, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásán jelentette be kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Egy volt Fehér Ház-i tisztségviselő a lapnak úgy nyilatkozott: „El sem tudnám képzelni, hogy egy brit külügyminiszter ilyet tegyen.”
A telefonhívás előzménye a 2024. szeptember 17-i libanoni támadás, amely során több ezer, a Hezbollah által használt pager robbant fel, 12 ember halálát és akár 2800 sebesültet okozva. A sajtó Izraelt sejtette a művelet mögött, a tajvani márkájú eszközökről pedig azt állították, egy magyar cég gyárthatta őket licenc alapján.
Az ügyet a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzet teszi különösen pikánssá. J. D. Vance amerikai alelnök kedden érkezett Budapestre, hogy a vasárnapi választás előtt támogassa Orbán Viktor kampányát, és ma beszédet mond a Mathias Corvinus Collegiumban. Vance a kormány narratíváját erősítve a brüsszeli beavatkozásról beszélt, miközben a magyar kormány blokkolja az Európai Unió által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt.
A magyar kormány keleti kapcsolatai nem először kerülnek a figyelem középpontjába. Nemrég több független lap, köztük a VSquare is nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett orosz milliárdosok uniós szankciók alóli mentesítéséről.
A külügyminiszter nem tagadta a felvétel hitelességét, de azzal próbálta kisebbíteni a jelentőségét, hogy az újságírók „bebizonyították: ugyanazt mondom nyilvánosan, mint amit telefonon is.” A magyar–orosz viszony mélységét mutatja az a korábbi hangfelvétel is, amelyen Orbán Viktor Putyinnal egyeztet, valamint az a titkos 12 pontos terv, amelyet Szijjártó Moszkvában írt alá.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
