HÍREK
A Rovatból

Koronavírus: vörös zónába sorolta Magyarországot Ukrajna

A szomszédos országban már több mint 30 ezer aktív beteg van.


Továbbra sem lassul a koronavírus-járvány terjedése Ukrajnában, vasárnapra ismét több mint 1100 új beteget regisztráltak, az azonosított fertőzöttek száma pedig már meghaladta a 72 ezret - derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból.

Ezek alapján a járvány kezdete óta igazolt fertőzöttek száma 72 168-ra nőtt, az elhunytaké 16 újabb halálos áldozattal 1725-re, miközben eddig 39 543-an gyógyultak meg, közülük 235-an péntekre.

Az aktív betegek száma elérte a 30 900-at. Az országban már öt egymást követő napon jegyeztek fel ezer fölötti új megbetegedést, szerdán minden eddigi rekordot meghaladó, 1197 új fertőzöttet regisztráltak.

Előző nap a legtöbb új beteget, 115-öt a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyéből jelentették, a második legtöbbet, 112-őt pedig az ország legfertőzöttebb régiójából, Lviv megyéből, ahol az azonosított fertőzöttek száma már elérte a 9783-at, közülük 265-en haltak bele a betegségbe.

Ukrajna második legfertőzöttebb területén, a fővárosban, Kijevben szombaton szintén sok, 110 új beteget regisztráltak. Kijevben eddig 8452 fertőzöttet azonosítottak, 134-en hunytak el és 2994-en gyógyultak meg. Kárpátalján a legfrissebb adatok alapján az igazolt fertőzöttek száma 5267, az elhunytaké újabb három halálos áldozattal 201-re nőtt, miközben eddig 2079-en győzték le a kórt.

Az ukrán Közegészségügyi Központ által vasárnap kiadott közlemény szerint a Covid-19-betegek halálozási aránya országosan 2,4 százalékos. Ez az arány a keleti országrészben lévő Kirovohrad megyében a legmagasabb (5,1 százalék), utána a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében (3,9 százalék), Kárpátalján pedig 3,8 százalékos, amivel a megye a harmadik helyen áll.

Ukrajnában március 3-án regisztrálták az első fertőzöttet a romániai határnál lévő Csernyivci megyében. Két hétre rá vezették be az országos karantént, május 22-étől pedig úgynevezett adaptív karantén van érvényben, amely azt jelenti, hogy a helyi hatóságok önállóan dönthetnek bizonyos korlátozások enyhítéséről vagy szigorításáról, köztük a közösségi közlekedési eszközök, a tömegétkeztetési vagy szórakozóhelyek, sportlétesítmények működtetéséről. Az országos karantént - amely alapján egyebek mellett általánosan kötelező a maszkviselés és a távolságtatás nyilvános helyeken - többször meghosszabbította a kormány, legutóbb július 22-én, most augusztus végéig van érvényben továbbra is adaptív jelleggel.

Augusztus 1-jétől viszont új karanténrendszer lépett életbe az országban, mostantól a meghatározott kritériumok, vagyis az aktív betegek, az elvégzett tesztek száma, a fertőzés terjedésének üteme és a kórházi ágyak leterheltsége alapján zöld, sárga, narancs és vörös zónába sorolják a térségeket, illetve a nagyobb városokat. A legsúlyosabb helyzetű, vörös zónába került a nyugati országrészben található Luck, Ternopil, valamint a romániai határnál lévő Csernyivci megye egy járása. Kárpátalja megye egyelőre sárga zónában van, Lviv és térsége narancsban, a főváros, Kijev viszont még zöld zónában a szombaton nyilvánosságra hozott térkép szerint.

Változtatott az ukrán kormányzat az európai gyakorlathoz igazodva a külföldi országok vörös, illetve zöld besorolásán is, emiatt augusztus 1-jétől Magyarországot a zöldből a vörös zónába sorolta át.

Zöld zónába ugyanis ezentúl azokat az országokat sorolják, ahol az elmúlt két hét alatt nem haladta meg az adott országban a 30 százalékot a betegek számának növekedése, illetve a százezer lakosra eső betegek száma az ukrajnaiét. Az adatokat hetente fogják felülvizsgálni. Magyarországon az egészségügyi tárca által a honlapján közzétett táblázat szerint százezer lakosra csak 2,26 beteg jutott, ami jóval jobb az ukrajnai adatnál, amely jelenleg most 33,02 beteg, de az új esetszám növekedése 108,5 százalékos volt az elmúlt két hét alatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk