Koronavírus-statisztika – Milyen adatoknak hihetünk, és mik azok, amikre inkább ne alapozzunk?
Fertőzöttek, halálos áldozatok, gyógyultak száma - hetek óta ezekkel az adatokkal találkozunk nap mint nap, amióta világszerte kitört a koronavírus-járvány. A Guardian két szakértő segítségével összeszedte, a ránk zúduló statisztikák közül melyiket érdemes figyelembe venni, és melyek azok, amelyeket inkább ignoráljunk, mert nem feltétlenül tükrözik a valóságot.
1. Napi új fertőzöttek száma
Ahogy már mi is többször írtuk, a naponta közölt hivatalos adatok nem tükrözik az összes fertőzött valódi számát. Ugyanis csak azok az emberek kerülnek be a statisztikába, akiknél a teszt igazolja a fertőzést.
Sokan azonban nem is tudják magukról, hogy fertőzöttek, mert nincsenek tüneteik, míg másoknál olyan enyhe lefolyású a betegség, hogy elég otthon gyógyulniuk - rajtuk nem végeznek teszteket, így nem kerülnek be az igazolt fertőzöttek közé.
A szűrés nagyban függ az adott ország tesztelési rendszerétől. Németországban például kiemelkedően sok koronavírus-tesztet végeznek, így több fertőzöttet tudnak találni, mint máshol.
2. Napi új halálos áldozatok száma
A naponta bejelentett áldozatokra vonatkozó adatokat óvatosan kell kezelni, mivel azok csak a kórházi halálesetekre vonatkoznak, akiknek pozitív lett a tesztjük.
Ráadásul az áldozatok kis - akár pár nap - késéssel később kerülnek be a statisztikákba.
Például előfordulhat, hogy hétfőn meghalt 10 beteg, de mire ezt a kórházak regisztrálják és eljut az ezeket az adatokat kezelő hatósághoz, csak a szerdán bejelentett halálos áldozatok között említik majd a hétfőn elhunytakat.
3. Összes halálos áldozat száma
Az Egyesült Királyságban az összes halálesetet grafikonon ábrázolják a napi kormányzati sajtótájékoztatón, a Guardian szerint azonban ez "reménytelen eszköz" a tendenciák nyomonkövetésére. Ehelyett a valós napi adatokra lenne szükség ahhoz, hogy lássuk, kialakult-e egy stabilnak tűnő tendencia (például Olaszországban korábban napokig 700 felett volt a naponta bejelentett elhunytak száma). De ahogy az előbb írtuk, a napi új halálos áldozatok száma sem feltétlenül tükrözi a valós számokat, így finomításokra van szükség ahhoz, hogy lássuk a mögöttes tendenciákat. A World in Data nevű oldalon például három napos mozgóátlaggal ábrázolják a haláleseteket.
4. Logaritmikus skálán rögzített számok
Ezek a grafikonok hasznosak a tendenciák összehasonlításában, de nem alkalmasak arra, hogy a probléma nagyságrendjét bemutassák.
