Koronavírus: május közepétől újranyitnák a múzeumokat, a strandok is készülnek Olaszországban

Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.

A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:

„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006 május 26. – őszödi beszéd, 2025 május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”

A bejegyzés további részében az erdélyi magyar közösség önrendelkezésére hívja fel a figyelmet:

„Van egy jó mondás arra, ami most történik: Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!”

– zárta posztját.

Tóth Szilárd történész posztjában az esemény szakrális helyszínét és az elhangzott idézeteket kritizálta:

„»Te is, fiam, Brutus?!« Méghozzá a Tihanyi Apátság szent földjén? A Tihanyi Apátságnál, ahová eddig minket a legrégibb eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék kötött? Szép magyar nyelvünk első írott szavai, az első leírt 58 magyar szó.” Hozzátette:

Majd szarkasztikusan megjegyezte: „Ja, elfelejtettem, Viktor szereti a focit…” Ugyanakkor kitért arra is, mit is idézett pontosan a magyar kormányfő a magyarellenes román elnökjelölttől:

„Mit idézett Orbán Viktor a focihuligántól? »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk«, kihangsúlyozva, hogy »Teljesen egyetértünk«!”

– tette hozzá.

„Hát miért is ítélné el Simion párttársai tettét, ha ő is ilyent mond a parlamentben, hogy »Te agresez sexual, scroafo!« Köszönöm szépen, én ilyen harcostársakkal nem akarok küzdeni a »keresztényi Európáért«! És az álszentség csúcsa, amikor OV azt állítja, hogy »nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe«. Ezzel igenis beleszólt, méghozzá Simion javára! Ha annyira egyetért George Simionnal, honosítsa Magyarországra, de ne sugallja nekem, hogy Simionra szavazzak!”

– emelte ki bejegyzése végén.

Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.

Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.

A budapesti előkészítő tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy szakértői munkacsoportokat hoznak létre, amelyek részletesen vizsgálják a kisebbségi kérdéseket.

Magyar Levente azt írta Facebook-oldalán, hogy április 29-én Budapesten Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, hogy új lendületet adjanak a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogairól szóló, korábban megrekedt tárgyalássorozatnak. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy május 12-én szakértői szinten folytatják a munkát.

Azt is hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy pénteken kémvádak alapján „elhárító akciót” hajtottak végre Kárpátalján, amit az ukrán fél egyből széles médianyilvánosság elé tárt, megkérdőjelezi a nyitott kérdések rendezésére irányuló szándék őszinteségét”. Bejegyzését azzal zárta: „Lássuk, mi történik a következő napokban. A magunk részéről mi továbbra is készen állunk a párbeszédre.”

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Tihij Georgij az X közösségi oldalon reagált a fejleményekre. Azt írta:

Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt években feszültté váltak, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogai körüli viták miatt. A most elhalasztott konzultáció célja éppen ezeknek a feszültségeknek a csökkentése lett volna.

Online sajtótájékoztatón jelentkezett pénteken Dobrev Klára, aki először szólalt meg azóta, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, visszavonul a közélettől, és a házasságuknak is vége. Dobrev arról beszélt, hogy nagyon nehéz hónapokon van túl, de úgy érzi, készen áll az új feladatokra.

Szerinte sokan a jobboldalon „kicsit korán örültek”, mert azt gondolták, hogy ezzel Gyurcsány Ferenc távozásával a DK is háttérbe szorul. Dobrev úgy fogalmazott:

Azt mondta, ideje lenne túllépni a politikai táborokon belüli kényelmes helyzeteken, és azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik valóban számítanak az embereknek.

Úgy látja, a politika ma inkább kiabálásról szól, ő viszont másban hisz. „Ugyanazzal a szájjal mosolyogni is lehet, amivel ők üvöltözni szoktak” – fogalmazott. Hozzátette: a korán kelők és a sokat dolgozók érdeklik igazán, és értük szeretne dolgozni.

Úgy véli, az államnak meg kell védenie a gyengéket, és támogatnia kell azokat, akik nehéz helyzetben vannak. Fontosnak tartja a méltányos nyugdíjakat, és úgy gondolja, hogy a lakhatás alapvető jog. „A lakhatás jár, kész, pont, ez nem vita” – mondta.

Dobrev szerint ma a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Úgy látja, hogy a jobboldal legfontosabb értéke a verseny, és mindenki annyit ér, amennyije van. A baloldal viszont szerinte egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet szeretne az embereknek.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem elég neveket emlegetni, például Tiborczot, Matolcsyt vagy Mészárost, hanem valódi elszámoltatásra van szükség. „A lopott vagyont vissza kell venni, a tolvajt börtönbe kell csukni, ez a minimum” – jelentette ki.

Azt mondta, számára az elvek mindig fontosabbak lesznek, mint a politikai érdek. Hozzátette, idén is ott lesz a Budapest Pride-on.

Kiemelte, hogy

Szerinte ha valaki ezt mondja, akkor azt is állítja, hogy csak az ő útja létezik. Azt ígérte, hogy a baloldali embereknek továbbra is lesz parlamenti képviseletük, és szerinte csak a baloldal bevonásával lehetséges kormányváltás.

A beszéd végén személyes hangon szólalt meg. Elmondta, hogy a közéletben nem valakinek az unokájaként, lányaként vagy feleségeként van jelen.

– zárta a sajtótájékoztatót.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a pártot várhatóan Dobrev Klára vezeti tovább. Hozzátette: politikai értelemben már most is ő irányítja a Demokratikus Koalíció parlamenti frakcióját, 2026-tól pedig országgyűlési képviselőként folytatná.

Dobrev a saját közösségi oldalán is megszólalt, ahol azt írta: élete egyik legnehezebb döntésén van túl, de készen áll arra, hogy végigvigye azt az utat, amit választott.

(via Telex)