A London Deep Knowledge Group különböző listákban rangsorolta a világ országait a koronavírus-járvány kapcsán. Az egyik ilyen lista azt mutatja, mely országok jelenleg a legbiztonságosabbak a járvány idején. Ezt az alapján állították össze, hogy az egyes országok mennyire korán léptek fel a vírus terjedése ellen, milyen szigorú intézkedéseket hoztak, az országban élők mennyire tartják be a szabályokat, van-e elegendő teszt, milyen a kórházak felszereltsége. Afrika és Dél-Amerika országait nem vizsgálták, ezért ezek kimaradtak a rangsorból.
Magyarország viszont igen előkelő helyre került, a lista alapján a negyedik legbiztonságosabb ország Európában, a világon pedig a 14.
Az első helyekre azok az országok kerültek, amelyek már korán szigorú intézkedéseket vezettek be és kiemelkedően sok tesztet végeznek. Izrael lett a legjobb, mögötte Németország és Dél-Korea végzett, míg a negyedik helyen Ausztrália, az ötödiken pedig Kína áll.
Az első 10-be tehát csak Németország került be Európából, a második legbiztonságosabb európai ország, Svájc a 11. lett, majd Ausztria következik a 12. helyen, Magyarország pedig Dániát, Hollandiát és Norvégiát megelőzve a 14. a 40-es listán.
A leghatékonyabban fellépő országok külön rangsorában Németország vezet, a második Kína, a harmadik pedig Dél-Korea, majd Ausztria és Hongkong következik.
A London Deep Knowledge Group különböző listákban rangsorolta a világ országait a koronavírus-járvány kapcsán. Az egyik ilyen lista azt mutatja, mely országok jelenleg a legbiztonságosabbak a járvány idején. Ezt az alapján állították össze, hogy az egyes országok mennyire korán léptek fel a vírus terjedése ellen, milyen szigorú intézkedéseket hoztak, az országban élők mennyire tartják be a szabályokat, van-e elegendő teszt, milyen a kórházak felszereltsége. Afrika és Dél-Amerika országait nem vizsgálták, ezért ezek kimaradtak a rangsorból.
Magyarország viszont igen előkelő helyre került, a lista alapján a negyedik legbiztonságosabb ország Európában, a világon pedig a 14.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.
A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.
Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.
Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, már meg is van az utódja
Gerendás János veszi át a Magyar Fejlesztési Bank vezetését Kovács Zsolttól, akit 2025 őszén neveztek ki. Az új elnök-vezérigazgató első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy változás történt a Magyar Fejlesztési Bank vezetésében.
„A bank elnök-vezérigazgatói feladatait a jövőben Gerendás János látja el” – közölte. Mint írja, Gerendás János több mint másfél évtizedes pénzügyi, gazdaságpolitikai és intézményvezetői tapasztalattal rendelkezik, a Magyar Nemzeti Banknál monetáris politikai, majd statisztikai igazgatóként is dolgozott, ahol kiemelt fontosságú szervezeteket vezetett. Kapitány szerint Gerendás korábbi kormányzati és piaci szerepköreiben egyaránt bizonyította stratégiai szemléletét és vezetői képességeit, ezért meggyőződése, hogy felkészülten és felelősséggel tudja ellátni új feladatát.
„Gerendás Jánostól transzparens, költséghatékony szakmai munkát várok el, melynek első lépése egy átfogó audit mellett az EU-források fogadásához szükséges átalakítások elvégzése lesz.”
A miniszter azt is közölte, hogy a vezérigazgató kinevezésével egyidejűleg új, átmeneti igazgatóság és felügyelőbizottság is felállításra kerül.
Kapitány szerint az új vezetőség feladata hatalmas lesz, hiszen az uniós pénzek hazahozatalában kulcsszerepet fog játszani az intézmény.
Hozzátette, emellett a vállalkozások versenyképességének javításában és a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének elősegítésében is fontos szerepet kell játszania az MFB-nek.
A mostani vezetőcsere alig több mint nyolc hónappal azután történt, hogy 2025. október 1-től Kovács Zsolt vette át a Magyar Fejlesztési Bank irányítását. Ő Katona Bencét váltotta az elnök-vezérigazgatói székben.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy változás történt a Magyar Fejlesztési Bank vezetésében.
„A bank elnök-vezérigazgatói feladatait a jövőben Gerendás János látja el” – közölte. Mint írja, Gerendás János több mint másfél évtizedes pénzügyi, gazdaságpolitikai és intézményvezetői tapasztalattal rendelkezik, a Magyar Nemzeti Banknál monetáris politikai, majd statisztikai igazgatóként is dolgozott, ahol kiemelt fontosságú szervezeteket vezetett. Kapitány szerint Gerendás korábbi kormányzati és piaci szerepköreiben egyaránt bizonyította stratégiai szemléletét és vezetői képességeit, ezért meggyőződése, hogy felkészülten és felelősséggel tudja ellátni új feladatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július 1-től drágul a Temu: 3 eurós vám jön minden termékkategóriára
Az EU-n kívülről rendelt, 150 euró alatti csomagokra új vámszabály lép életbe július 1-jétől Magyarországon is. A 3 eurós díjat nem csomagonként, hanem az abban található, különböző vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni.
Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.
A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.
Míg egy rendelés, amely három azonos típusú pamutpólót tartalmaz, egyetlen kategóriának minősül és 3 eurós vámot von maga után, addig egy pólóból, telefontokból és fülhallgatóból álló csomag már három különböző kategória, így a fizetendő vám összesen 9 euró lesz.
A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.
A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.
A most bevezetett egységes vámszabály átmeneti jellegű, 2026. július 1. és 2028. július 1. között érvényes, bár az időszak meghosszabbítható.
Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.
A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.
A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.
Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.
A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a bejelentések a kormánytól – itt nézheted élőben a tájékoztatót
Egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témákban is döntött a kormány a szerdai ülésén. Az intézkedésekről Magyar Péter mellett a kormányszóvivők számolnak be sajtótájékoztatón.
Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.
A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például
a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
a várható kánikulára való felkészülésről,
a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.
Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.
A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
