Koronavírus: három és fél hónapja nem volt ilyen magas az új fertőzöttek száma Magyarországon, mint most

Meglepő adatok derültek ki a Déli Körvasút beruházásáról: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint összesen bruttó 537 millió forintba kerül a projekt „látogatóközpontja”, amelynek kivitelezését Mészáros Lőrinc cége végzi.

A politikus azt írja: „217 milliót ki is fizettek a konténerért. A maradékot pedig az új »interaktív látogatóközpont« üzemeltetéséért adják a Gázosnak.” A látogatók fogadását egy diákmunkás végzi heti három napon keresztül, néhány órában.

Hadházy szerint a kormány korábban nem akarta elárulni, mennyibe került ez az ideiglenes megoldás, arra hivatkozva, hogy időközben új, interaktív bemutatótermet terveznek, így az ár „előkészítő adatnak” számít. A Transparency International segítségével pert indítottak, de a tárgyalás előtt végül nyilvánosságra hozták az adatokat.

A politikus megnézte az új bemutatótermet is, amit a Szerémi úton, egy régi irodaházban alakítottak ki. Itt három interaktív elem található:

A terem maga körülbelül 30 négyzetméteres, és hetente három napon át van nyitva: hétfőn 7 és 14 óra között, kedden és csütörtökön pedig 13 és 20 óra között. Ilyenkor szintén egy diákmunkás van jelen. Hadházy ironikusan megjegyzi: „úgy látszik, több nem fért bele a félmilliárdba, Lőrinc takarékoskodott…”

A képviselő szerint az ügy túlmutat önmagán: a teljes vasútfejlesztési projekt ugyanis nettó 337 milliárd forintba kerül. Ebből 6 kilométer új vasútvonalat építenek, 8 kilométert pedig felújítanak.

„Persze lehet mondani, hogy több kis megálló is épül, liftekkel, meg hangszigetelő falakkal. De a »lakosság tájékoztatása« ürügyén kilopott félmilliárdból sejteni lehet, hogy mennyire árazhatják túl magát az építkezést is” – írja Hadházy.

A beruházás uniós pénzből is valósul meg: a sajtó szerint legalább 130 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik hozzá. A képviselő emiatt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul, és feljelentést is tesz – bár szerinte annak itthon nem lesz következménye.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Gödöllői Királyi Kastély felújításához kapcsolódó támogatási együttműködés aláírásán beszélt a beruházásról. Elmondta: ha jól csinálják, akkor a nemzeti értékmentésre szánt források „nem luxus, nem kiadás, nem kidobott pénzek lesznek, hanem üzletileg is értelmes és helyénvaló befektetések”.

A miniszterelnök szerint bár akadnak sürgetőbb napi kiadások, nem szabad megijedni attól, hogy 40 milliárd forintot fordítanak egy ilyen célra.

Felidézte: a Gödöllői Királyi Kastély egyes részei már 2011-ben megújultak a magyar EU-elnökség idején. Akkor a cél az volt, hogy méltó módon mutathassuk meg magunkat Európában. Most viszont – mondta – az ambíció ennél nagyobb: el akarják foglalni azt a helyet, amely szerinte Magyarországot megilleti.

Orbán Viktor szerint nemcsak Magyarország helyzete változott meg 2011 óta, hanem maga Európa is. Azt mondta: ma béke helyett háború, növekedés helyett gazdasági leállás van, és szerinte az európai politikai helyzet is sokkal rosszabb, mint akkor volt.

Úgy fogalmazott: a magyarok érdeke az, hogy megőrizzük a békét, és „a magyarok pénzét ne Ukrajnába küldjük, hanem költsük a magyarokra”.

Lázár János elmondta: a Grassalkovich-kastély felújítására az OTP 20 milliárd forintot (50 millió eurót) ajánlott fel, és a kormány ugyanennyi pénzzel szállt be.

„A kastélyegyüttes 17 ezer négyzetméteren terül el, ebből egy 6000 négyzetméteres részt évtizedekig elhanyagoltak, ami most teljesen megújul. De a korábban felújított szárnyat is restaurálják. Emellett új vendéglátóegységet alakítanak ki. Új kutatótermeket, a műtárgyak elhelyezéséhez szolgáló épületeket is létrehoznak” – mondta el a bejelentésen Csányi Sándor, az OTP volt elnöke.

Magyar Péter a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésének számaira, amelyek alapján szerinte egyértelmű, miért is „kapcsoltak totális pániküzemmódba Orbánék”.

A pártelnök a TISZA felé mutatott bizalomról és a tervekről azt írja, „a magyarok döntő többsége nem hisz Orbán Viktornak és látja, hogy a TISZA az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz, amely valódi békét hoz és a működő, emberséges országért fog dolgozni”.

A poszt zárásaként az eredmények megosztását és azt kérte támogatóitól, hogy vegyenek részt az október 23-ai Nemzeti Meneten.

A 21 Kutatóközpont a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó szavazók között mérte a 18 százalékos (53-35-ös) előnyt, ami ebben a csoportban a Fidesz-KDNP egyszázalékos gyengülését és a TISZA egyszázalékos növekedését jelenti az augusztusi eredményekhez képest.

A 24.hu az adatok alapján azt írja, hogy a 21 Kutatóközpont augusztusi méréséhez képest mindegyik szám csak hibahatáron belüli mértékben változott (ha változott egyáltalán), ugyanakkor a kormánypártiak részvételi hajlandósága az elmúlt hónapban enyhén visszaesett.

A kispártok közül egyedül a Mi Hazánk éri el a parlamenti küszöböt - a teljes népességben öt, a pártválasztók között nyolc, a pártválasztó biztos szavazók között hat százaléka van -, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt a bejutási határ alatt állandósította a helyét az utóbbi mérésekben.

Most először szólal meg egy ma már kétgyermekes családanya, akit gyerekkorában zaklatott a Szőlő utcai javítóintézet egykori, májusban letartóztatott igazgatója. Juhász Péter Pál az akkor 13 éves, nevelőotthonba került Zsuzsa kiszolgáltatott helyzetével is visszaélt. A nő elárulta, hogy az otthon vezetője kedves volt vele, ajándékokat vett neki, ezért úgy érezte, mellette áll. A férfi ezt használta ki, és Zsuzsa szerint sokakkal másokkal is megtette azt, amit vele, sőt többet is. Mind kiskorúak voltak abban az időben.

„Nagyon vágytunk a szeretetre, meg az odafigyelésre, és ezért nagyon sok mindent megtettünk volna. Én is úgy éreztem, hogy tartozom neki azért, mert abban az időszakban ott állt mellettem. Pedig nem állt mellettem. Most már tudom. Nem az a támogató ember volt, akit beleláttam” - mesélte az RTL Házon kívül című műsorában Zsuzsa.

A nő, bár egy évtizede külföldön él, és az RTL stábja is ott találkozott vele, nem vállalta az arcát az interjúban, mert máig attól tart, hogy itthon maradt családtagjaira negatív hatással lenne, ha kiderülne, ő beszélt a Szőlő utcai ügy kapcsán.

Mint kiderült, Zsuzsa hosszú ideig próbálta eltemetni magában a gyerekkori traumákat, amelyek a nevelőotthonban érték, viszont Juhász letartóztatását ő is látta a hírekben, ami sok sebet feltépett. Mint mondta, nagyrészt csak ekkor csapódott le benne, hogy ami vele történt, az áldozattá teszi, és ezt erősítették meg benne a sorstársai is, akikkel a botrány hatására újra felvette a kapcsolatot.

A nő egyébként azért került otthonba 2002-ben, mert a családjában nem maradt olyan keresőképes felnőtt, aki eltartotta volna őt és egy évvel fiatalabb öccsét. Kiemelték őket a családból, és bár azzal nyugtatták őket a szülők, hogy ez csak átmeneti állapot, nem így lett.

Juhász ekkor férkőzött a kiszolgáltatott lányt bizalmába, kiranádulásokkal, extra kimenőkkel, ajándékokkal, dezodorokkal vagy éppen cigarettával jutalmazta. A jóképű, jól öltözött, ápolt, figyelmes, intelligens férfi egy idő után egyre bátrabban közeledett a lányokhoz: egyszer például bement a szobájukba, megmutatta az intim piercingjét, és egyértelmű szexuális ajánlatot tett. Elutasították és jelentették is a nevelőnek, aminek hatására Juhász csak másik állást kapott, majd ezután is minden gyanús jel ellenére újabb és újabb intézetekbe helyezték át, majd rábízták az azóta elhíresült Szőlő utcai intézmény vezetését.

„Szeretném azt hinni, hogy a hangunk most egy kicsit messzebb ér, és azok, akik eddig a sötétségben bújtak, ki mernek lépni a fényre, és képes ez az interjú egy kicsi erőt adni arra, hogy igenis van remény, igenis itt vagyunk, és igenis álljatok ki és mondjátok el, mert most vannak fülek, amelyek meghallják a szavunkat” - mondta az egykori áldozat.