HÍREK
A Rovatból

Az indiaihoz hasonló pusztító járványhullám fenyeget több fejlődő országot

Van olyan ország, ahol egy hónap alatt 22 ezer százalékkal nőtt a Covid-fertőzöttek száma.

Link másolása

Úgy tűnik, hogy az Indiában tomboló súlyos koronavírus-járvány nem egyedi eset, és a világ több fejlődő országában is hasonló helyzet alakulhat ki a közeljövőben, írja a Bloomberg.

A Laosztól Thaiföldig tartó délkelet-ázsiai régió országai, valamint az Indiával határos Nepál és Bhután is a fertőzések ugrásszerű emelkedéséről számolt be az elmúlt hetekben. Az esetszámok emelkedéséért elsősorban az új vírusvariánsokat, a korábbi hullámokban elért sikerek miatt kialakult politikai önelégültséget és a terjedés visszaszorításához szükséges erőforrások hiányát okolják elsősorban.

A laoszi egészségügyi miniszter a múlt héten például kétségbeesetten próbált védőfelszereléseket és egyéb eszközöket keresni, miután az új fertőzöttek száma egy hónap alatt megkétszázszorozódott. Közben a nepáli kórházak rohamtempóban telnek be, és lassan fogyni kezdenek az oxigénkészletek is. Hasonló nyomás alatt vannak a thaiföldi kórházak is, ahol az új esetek 98 százaléka a fertőzőbbnek vélt új vírustörzsekhez köthető. A Csendes-óceán néhány szigetországa pedig az első Covid-hullámra készül.

Az elmúlt hónapban rögzített esetszámok rangsorát Laosz vezeti, ahol 22 000 százalékkal emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma, míg Thaiföldön és Nepálban 1000-1000 százalék ugyanez a mutató az előző havihoz képest. A lista élvonalába tartozik még Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és a Fidzsi-szigetek.

Bár az érintett országok népessége összesen sem közelíti meg Indiát, így várhatóan a pusztítás mértéke sem lesz akkora, így is nehéz helyzetbe sodródhatnak ezek a kevésbé tehetős nemzetek. Egy londoni járványtani professzor szerint a helyzet valójában még ennél is rosszabb. David Heymann úgy véli, hogy minden ország érintett lehet, a betegség pedig könnyen endémiává, vagyis egy meghatározott földrajzi területen terjedő járvánnyá alakulhat.

A kommunista vezetés alatt álló Laoszban a világjárvány tavalyi kezdetétől egészen idén április 20-ig összesen 60 esetet jelentettek, és hivatalosan még senki nem halt meg a Covid-19-cel összefüggésben. Az április 20. óta eltelt két hét alatt 1026-ra ugrott a fertőzöttek száma, az ország fővárosában pedig korlátozásokat rendeltek el.

Hasonló cipőben jár Bhután és Nepál is. Mindkét ázsiai országban az Indiából és a világ más országaiból hazatérő emberek hurcolhatták be a vírust. Utóbbi országban olyan súlyos a helyzet már most, hogy felfüggesztették a repülőjáratok többségét, miközben a nagyobb kórházakat Covid-betegeket ellátó intézményekké alakították.

Ali Mokdad, a washingtoni egyetem egészségügyi igazgatója szerint az új mutációk miatt biztosan új oltásokra lesz szükség, és további emlékeztető vakcinát kell beadni mindazoknak, akik már megkapták az injekciókat. A szakember szerint a csatát csak nehezítik a fejlődő országok korlátozott gazdasági lehetőségei.

A jórészt a turizmusból élő Thaiföld ismét bevezette a kötelező kéthetes karantént minden látogató számára. Az iparágból származó idei bevételekkel kapcsolatos várakozást a kormány 260 milliárd bahtról (2500 milliárd forint) 170 milliárdra (1633 milliárd forint) csökkentette. Az országban leginkább a brit mutáns terjed: egy 500 fős mintát végzett kutatás alanyai között 98 százalékban ezt a típust azonosították.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter újabb információkat közölt a pénteki tüntetésről
A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve.

Link másolása

Pénteken 18 órára hirdetett meg Magyar Péter egy tüntetést a Belügyminisztérium épülete elé. A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve. Mai posztjában közölt pár információt arról, hogy mivel és hogyan készüljenek a hívei a tüntetésre:

„Találkozzunk ma este 18.00 órakor a Belügyminisztérium előtt, védjük meg a gyermekeinket és unokáinkat! Követeljük a politikai felelősök lemondását!

Csatlakozz hozzánk egy békés, de határozott tüntetésre, ahol közösen mondjuk ki, hogy “Elég volt!”. Védjük meg a gyermekeket az újabb pedofil bűncselekményekről. Követeljük a valódi gyermekvédelmi reformot, a gyermekvédelem finanszírozásának jelentős megemelését. Követeljük a szörnyűségeket eltussoló intézményvezetők felelősségre vonását, és a politikai felelősök, Pintér Sándor belügyminiszter lemondását és a kormány távozását. Itt az ideje, hogy hangot adjunk a változás iránti igényünknek és megmutassuk, a közösség erejével képesek vagyunk pozitív változásokat elérni.

Kérünk titeket, hogy osszátok meg az eseményt, hívjátok meg barátaitokat, és gyertek el minél többen, hogy közösen kiállhassunk a jövő generációja mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Két szerződést kötöttünk Kínával, és a kínai rendőrök járőrözése a kisebb baj
A független képviselő szerint az eddig ismeretlen, második szerződés gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak, hogy a kínaihoz hasonló totális megfigyelőállamot építsen ki.

Link másolása

Hadházy Ákos betekintést kapott a Belügyminisztériumban a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyi együttműködési szerződésben, írja a képviselő a Facebookon.

Az első megállapodás, amiről már hetek óta cikkez a sajtó, valóban csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, de van egy másik, eddig ismeretlen egyezmény is, az ún. Rendészeti Biztonsági Megállapodás.

Hadházy szerint az első szerződés „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, mert annak értelmében „a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek”,

a második együttműködési megállapodás azonban gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak ahhoz, hogy a kínaihoz hasonló, magas technológiai szintű, totális megfigyelőállamot építsen ki.

Az eddig titkolt megállapodás szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek közt „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken”.

A Rendészeti Biztonsági Megállapodásban az is szerepel, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, vezető szakértők cseréjében, és az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb módjain.

Hadházy Ákos szerint a tágan értelmezhető és alkalmazható kitételek alapján

a magyar kormány átveheti a totális diktatúra alapját adó kínai személyfelismerő kamerarendszert, a kínai belügy segíthet a magyar belügynek a kamerarendszer beüzemelésében.

A képviselő szerint ráadásul „a Fidesz bármikor három nap alatt módosít, vagy egy nap alatt egy rendelettel felülírhat”, azaz a Rendészeti Biztonsági Megállapodásban foglaltaknak különösebb hazai jogi akadálya nincs.

Hadházy felhívja a figyelmet arra is, hogy a titkos megállapodás nyolcadik pontja szerint az „egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek”, ezért „nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket”.

A képviselő jogászai szerint azért volt szükséges ez a kitétel, mert így

nem kellett a kormánynak a parlamenttel ratifikáltatnia, vagy rendeletben kihirdetnie, azaz nyilvánosságra hoznia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Polt Péter döntött: módosítja az ügyészségen az iratkezelés és a selejtezés szabályait
Két nap múlva lép hatályba a legfőbb ügyész utasítása, aminek alapján egy évben négyszer is slejtezhetnek.

Link másolása

Új utasítást adott ki a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról.

A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szervel iratkezeléséről szóló kormányrendelet szerint kell eljárni a jövőben is, de a szabályzatot évente felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig módosítani.

A jövőben csak az utasítással bevezetett, jogszabályban meghatározott módon tanúsított iratkezelő szoftver, és az ügyészség által kifejlesztett ügyvitelt támogató alkalmazás, rendszer, valamint az ezekhez tartozó szolgáltatások összessége számít informatikai alkalmazásnak.

Az ügyészséghez érkező vagy ott keletkeő iratokat iktatni kell, az irat hollétére vonatkozó adatokat rögzíteni kell. Ha egy irat károsodik, az ügyészség vezetőjének azonnal jegyzőkönyvet kell felvennie, amit megküld az illetékes levéltárnak, ahol engedélyezhetik a kényszerselejtezést.

Az ügyészségeken eddig évente egyszer volt kötelező a selejtezés, az új utasítás értelmében legalább egyszer, legfeljebb négyszer kell majd megtenni.

Az ügyészségi iratkezelés kérdése a Schadl-Völner ügy lehallgatási anyagainál is előkerült.

Link másolása
KÖVESS MINKET: