Koronavírus: a kijárási korlátozások betartását kérik a vidéki önkormányzatok is

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 07.

A kijárási korlátozások betartását kérik a vidéki önkormányzatok is a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében. A településeken az idősek és a fogyatékossággal élők beszerzéseinek segítése mellett több helyen lelki támogatást is igyekeznek adni.

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András kedden figyelmeztetést tett közzé a közösségi oldalán, mert 24-ről 39-re, azaz 62 százalékkal nőtt egy nap alatt a koronavírus-fertőzöttek száma Fejér megyében. Hozzátette, el kell kerülni, hogy a megyében, a városban "berobbanjon a járvány", ezért utasította a közterület-felügyelőket, hogy az utcákon szólítsanak meg mindenkit és hívják fel a figyelmet a kijárási korlátozás szabályaira. Továbbá kérte a rendőröktől és a járőröző katonáktól, hogy szerezzenek érvényt a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletben foglaltaknak.

Tihany polgármestere, Tósoki Imre felhívást tett közzé, mert a jó idő beköszöntével tömegesen érkeznek kirándulók a településre. Ebben felelősségteljes viselkedésre kéri a látogatókat. A falu közkedvelt helyszíneit csoportosan keresik fel a vendégek, ami súlyos egészségügyi kockázattal jár - írta. Hozzátette: a kijárási korlátozás lehetővé teszi a rekreációs célú gyalogos közlekedést, de nem engedi meg az autós turizmust. Ezért úgy döntöttek, hogy a település központjában lévő parkolókat keddtől ideiglenesen lezárják. "Az itt élők egészségének védelmében kérjük a túrázni vágyókat, hogy vegyék komolyan a járvány elleni védekezést, és sétáljanak lakóhelyükön, annak környékén. Ne sodorják saját magukat és másokat veszélybe. Tartsák be a kijárási korlátozásokat!" - olvasható a felhívásban.

Balassagyarmaton - az élelmiszer, gyógyszer és meleg étel kiszállításán túl - segítenek abban is, hogy az idősek a csekkeket otthonukban fizethessék be. Csach Gábor polgármester közölte: a posta kérésére módosítják a rendet, hétfőtől ezt csak 60 év felettiek igényelhetik, de karanténban lévők nem. A héten megkezdődik a hústermékek kiszállítása is, az igényeket telefonon lehet jelezni. A városban emellett virágokat és palántát is lehet igényelni.

Hévízen telefonos vagy online lelki segítő beszélgetést kínálnak az önkormányzat által működtetett Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény családsegítői. A korlátozások miatt átalakult életvitel, az összezártság, a bizonytalanság, a munkahelyi körülmények megváltozása miatt kialakult mentális-lelki problémák ellensúlyozásaként igyekeznek érzelmi támogatást nyújtani előre egyeztetett, félórás időtartamban. Az önkormányzat keddi közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a mentálhigiénés segítő beszélgetés nem terápia, nem tanácsadás, nem egészségügyi ellátás, vagyis akik már járnak pszichológushoz vagy más segítő szakemberhez, azoknak továbbra is az ő igénybevételüket javasolják.

címlapkép (illusztráció): Pixabay - szmo.hu
2022. május 27.

Péntektől csak magyar rendszámmal lehet tankolni kedvezményes áron Magyarországon – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A Hotankoljak.hu becslése szerint

Csütörtökön nem sokkal éjfél előtt megjelentek a részletszabályok is a Magyar Közlönyben, ezek alapján pedig van egy kivétel: azon országok autósai, ahol szintén hatósági ár van bevezetve és ott megengedik, hogy a magyarok is hatósági áron vegyenek üzemanyagot, ők nálunk is hatósági áron, vagyis 480 literenkénti áron tankolhatnak.

A HVG cikke szerint eddig

Szlovéniában az eurosuper 95 kiskereskedelmi árát 1,54 euróban, vagyis 605 forintban, az eurodízelét pedig 1,668 euróban, vagyis 655 forintban határozták meg. Szerbiában 95-ös benzin maximum 184 dinárba, átszámítva 615,5 forintba kerül, a dízelért pedig 202,2 dínárt, vagyis 646 forintot kell fizetni literenként.

Ezek alapján az ott élőknek továbbra is megérheti átjárni tankolni 480 forintos literenkénti áron, hiszen mindkét országban jóval többet kell fizetni a hatósági áras üzemanyagért.

címlapkép: MTI/Marjai János - szmo.hu
2022. május 27.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a nagy cégek extraprofitjából.

A kormányfő azt mondta,

A kormány döntésének részleteit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részletezte a csütörtöki Kormányinfón. Nagy arról is beszélt ekkor, hogy szerinte a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert "extraprofitra", ennek az összege több mint 12 milliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

Az RTL Klub most megkérdezte a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatóját is a témában. Molnár László azt mondta,

Szerinte érthetetlen, hogy a kormány miért nem az olyan sikeres ágazatokra vet ki különadót, mint az építőipar. A biztosítók vagy a kiskereskedelmi láncok nyeresége például szerinte nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól, ez önmagánban nem indokolta az adóztatást.

A RTL megkeresett több, a különadókkal érintett céget is, de még senki nem reagált a csatornának. Azonban a Gránit Bank, amelybe Tiborcz István tavaly év végén vásárolta be magát, pont csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a tavalyi eredményeikről, ahol nem kerülhették ki a kérdést. Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy ez nem öröm, főleg úgy, hogy senki nem számított erre a különadóra a meglévő terheik mellé.

Címkép: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2022. május 27.

A tűzoltók és a tanárok szakszervezete is felháborodását fejezte ki az Parragh László kijelentései miatt – írja a Népszava.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével csütörtökön jelent meg egy interjú a Népszavában, amelyben többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi inflációs helyzetben a kormány feladata a „különféle társadalmi csoportok kiegyensúlyozása”, és hogy hasznosnak tartja azt, hogy az államnak „csendes” jelenléte van a foglalkoztatás terén.

„De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia” – fogalmazott.

A Népszavának az interjú megjelenése után a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta:

„Ezek nem jelentenek kellő motivációt a tűzoltóknak. Jelentős béremelésre és egy előremutató, új életpályamodellre lenne szükség. A tűzoltók társadalmi megítélése ugyan nem változott, ma is a megbízhatósági felmérések élén állunk, de ezért a boltokban nem kapunk semmit, bajtársaink kénytelenek másodállásban kiegészíteni keresetüket” – mondta Salamon Lajos.

„Az “adrenalin lökettel” kapcsolatban értetlenül állunk Parragh úr nyilatkozata előtt. Egyébként ez alapján is szükség lenne a korai nyugdíjazás lehetőségére, hiszen a magas adrenalinszintű munkavégzésnek elég komoly egészségkárosító hatásai vannak” – fogalmazott.

Hozzátette: ma már toborzással is alig találni fiatalokat, akik a tűzoltó hivatást választanák, a létszámhiány pedig több éve nehézségeket okoz.

Az iparkamara elnökének a nyilatkozatát Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is elítélte. Mint mondta, Parragh László tévedésben él, ha azt hiszi, a tanároknak ott egy egész nyári szünet.

– fogalmazott.

Címkép: MTVA/Bizományosi/Róka László - szmo.hu
2022. május 27.

Nagy többségben vannak az EU-pártiak Magyarországon, az emberek kétharmada az eurót is bevezetné – derült ki a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung kutatásából, amelyet pénteken mutattak be Budapesten – írja a Telex.

A kutatásban résztvevők közel harmada (32%) az uniós támogatásokat kötötte az Európai Unióhoz. A második leggyakoribb asszociáció, amelyet szintén a válaszadók egyharmada (31%) nevezett meg, az uniós tagsághoz kötött előnyök, mint „az erő, a szabadság, a boldogság, a lehetőségek széles palettája, a közös célok vagy a bizalom” voltak.

A megkérdezettek 70 százaléka mondta, hogy az Unió legfontosabb előnye az általa biztosított források és a gazdasági fejlődés lehetősége. A második legtöbbet emlegetett előny a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32%), a harmadik pedig a tagállamok közötti szabad mozgást lehetővé tevő Schengeni egyezmény (25%).

A válaszadók 16 százaléka azt emelte ki, hogy mai napig nem valósult meg a felzárkózás az „európai” életszínvonalhoz, és nagyok a gazdasági egyenlőtlenségek a tagországok között.

A megkérdezettek 50 százaléka egyetértett a kormány által sokszor hangoztatott „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” állítással, míg 42 százalékuk nem.

A magyarok közel fele (49%) nevezhető egyértelműen EU-pártinak. Az EU-val szemben semlegesek 6 százalékot tesznek ki, az euroszkeptikusok pedig 12 százalékot.

Az euró bevezetését a magyar társadalom kétharmada (64%) támogatná. Ez 7 százalékpontos emelkedés 2019-hez képest (57%). Az ellenzők aránya ezzel párhuzamosan 34 százalékról 27 százalékra csökkent. A Fidesz-KDNP szavazóinak az 58 százaléka, és a pártnélküliek 56%-a is támogatná az euró bevezetését. Az ellenzékiek 73 százaléka van a közös uniós fizetőeszköz bevezetése mellett.

Érdekes adat, hogy a felmérés szerint a magyarok jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. A megkérdezettek fele bízik az Európai Unió Bíróságában (50%), és 46 százalék az Európai Parlamentben, míg a magyar bíróságokban csak 37, a magyar parlamentben pedig 35 százaléknyian bíznak.