HÍREK
A Rovatból

Kormányinfó: „800 milliárdot akar beszedni a kormány különadókból”

Részleteket közöltek a veszélyhelyzet idejére kihirdetett rendelkezésekről. Kiderült az is, hogy 4,5 százalékos hiánnyal és 5,2 százalékos inflációval számolnak.


Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán kihirdette a háborús veszélyhelyzet életbe lépését, aminek első napján, szerdán a részleteit is közölte.

Ennek értelmében többek között létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az a cél, hogy hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Meg szeretnék védeni az eddigi eredményeket, például a rezsicsökkentést, ami egyre nehezebb, mert Európában már többszörösére nőttek az energiaárak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tartható a 4,5 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak.

Emellett 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak.

A benzinturizmus megakadályozása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

A kormányinfón ezek után szót kapott Nagy Márton az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. Ő arról beszélt, hogy újabb világgazdasági válság fenyeget, növekvő recesszióval és inflációval számolnak. A növekvő bevételeket extraprofit-különadókból fogják finanszírozni – tette hozzá. Nagy szerint csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat. A cél, hogy idén 4,9 százalékos, jövőre 3,5 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány.

Ezután rátért azokra a szektorokra, ahol különadókat fog kivetni a kormány az extraprofitra – ez utóbbi kifejezést Nagy Márton többször is kihangsúlyozta.

A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

Az összes extraprofit-bevétel így a kormány tervei szerint meghaladja majd a 800 milliárd forintot éves szinten.

Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy nem a profitot veszik el, hanem a különböző ágazatokban jelen lévő extraprofitot vonják el. Éppen emiatt a miniszter nem számol azzal, hogy a ágazatok a fogyasztókra terhelnék a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter meg is magyarázta a különböző szektorok különadóit. A bankoknál azért jelentkezett plusz, mert növekedett az infláció, ezzel együtt pedig a kamatok. A biztosítóknál nőttek a Covid alatt a díjbevételek. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A telekommunikációs cégek főleg abból tettek szert plusz bevételre, hogy az emberek a koronavírus-járvány idején többet telefonáltak és interneteztek. A kiskereskedelem éves forgalma 16 százalékkal nőtt, a kormány szerint nekik innen jött be plusz profit. A légitársaságoknál számításaik szerint megnő az utazások száma az elhalasztott utak miatt. A gyógyszeriparban a kormány szerint érthető módon a Covid miatt nőtt meg az értékesítés.

A szót visszavéve Gulyás Gergely elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése ellenére nem tartják indokoltnak a határvédelem szigorítását, mert eddig is fokozott volt a készültség.

Arról is beszélt, hogy kollégája, Nagy Márton járt a Bankszövetségnél és az energiaszektor képviselőinél is. Számításaik szerint a felsorolt intézkedések elegendőek lesznek a költségvetés számainak tartásához.

Gulyás újból elismételte azt is, hogy Magyarország álláspontja nem változott az olajembargóval kapcsolatban: bár szolidárisak vagyunk Ukrajnával, olyan szankciót nem támogatunk, amik „jobban fájnak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsorolt különadókat már idén beszedik. Kivéve a reklámadót, az csak jövő év elején lép életbe.

A kata adónemet a kormány mindenképpen szeretné megváltoztatni, hogy visszaszoruljon arra a területre, ahova eredetileg szánták, azaz a valódi kisvállalkozásokhoz. A kata megszüntetéséről vagy átalakításáról korábban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta:

a háborús veszélyhelyzetben véget ér a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

A minisztert arról is kérdezték, mit szól Eduard Heger szlovák miniszterelnök minapi szavaihoz, miszerint, ha Oroszország „túljutna” Ukrajnán, Szlovákia lehet a következő célpontja. Gulyás azt mondta: Magyarország álláspontja szerint minimális az esély arra, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna.

Gulyás a világban terjedő majomhimlő járványról is beszélt újságírói kérdésre. Mint mondta, ennek a járványnak a nyomon követéséért és esetleges kezeléséért is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felel. Ugyanakkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy Magyarországon még nem jeleztek gyanús eseteket, és a vírusnak amúgy is enyhék a tünetei.

A gazdaságfejlesztési miniszter az extraprofitot sújtó különadók mellett másik 100 milliárd forintról is beszélt, ami elmondása szerint „sok tételből” fog összejönni. Többek között

emelik a szeszesitalok és dohánytermékek jövedéki adóját, emelni fogják a népegészségügyi adót, és változni fog a céges autók adózása.

A részletekről Nagy Márton egyelőre nem beszélt.

A pedagógusok bérrendezési követeléseiről szólva Gulyás azt mondta: „A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni”. Hozzátette, hogy a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de arról is beszélt, hogy a kampány alatt a szakszervezetek fellépése „pártpolitikai színezetet kapott”.

Gulyás Gergely szerint legkorábban néhány hónap múlva lehet olyan helyzetben a kormány, hogy megvizsgálják azt, mit tudnak ígérni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban. Arra azonban határozott nemmel válaszolt, hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést a közeljövőben.

A minisztert kérdezték a Sajóba Szlovákia felől hónapok óta ömlő szennyről is, ami miatt szakemberek és a környéken dolgozók szerint lényegében teljesen kihalt a folyó élővilága.

Gulyás úgy fogalmazott, a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie a szlovákkal szemben, hogy ezt a 90 napja történő szennyezést megszüntessék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Eddig is gyaníthattuk, hogy valamilyen magas rangú rendőrtiszt vagy vezető érintett lehet” - mondta a TEGYESZ volt fővárosi vezetője
Molnár László szerint a szakmában sokan tudták, amiről most nyilvánosan is szó esik. Hozzátette: korábban még lehetett vitatkozni a döntéshozókkal, ma egy egyszerű kérdés is provokációnak számít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



Molnár László a WMN-nek adott interjúban beszélt a gyerekvédelem helyzetéről. Huszonhárom éven át vezette a fővárosi TEGYESZ-t.

„Engem leginkább az érintett meg, hogy Kuslits Gábor – aki régi munkatársam – ilyen nyíltan, bátran vállalta azt a nagy nyilvánosság előtt, amit a szakmában dolgozók nagy része – és nemcsak ők – pontosan tudott eddig is” - mondta a lapnak.

A Szőlő utcai javítóintézet ügyében elmondta: az intézmény igazgatóját pár hónapja tartóztatták le. Számára új információ volt, hogy „állítólag két magas beosztású politikus is érintett”, erről korábban sem hírt, sem pletykát nem hallott.

„Eddig is gyaníthattuk persze, hogy valamilyen magas rangú rendőrtiszt vagy vezető érintett lehet. Hiszen példátlan szégyen, hogy tíz évnyi nyomozás alatt – hacsak nem volt az egész kamu – nem derült fény a tettesekre, és hagyták őket tovább garázdálkodni”

- tette hozzá.

Felidézte, hogy TEGYESZ-vezetőként ő is tett feljelentést az igazgató ellen. Szerinte Kuslits feljelentése más volt, „azt nem egyedül tette, hanem gyermekvédelmi gyámokkal és gyermekjogi képviselővel közösen, mert egy konkrét ügyben mindannyian ugyanazt tapasztalták”. Hozzátette: az ő korábbi feljelentésének is hasonló lett a vége: megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában.

Huszonhárom év vezetői időszakáról így beszélt: „régen még államtitkárral vagy a fenntartóval – akkor a fővárosi önkormányzattal – is lehetett emelt hangon vitatkozni. Nem gyűlöletből, hanem a meggyőzés szándékával. Senkiben nem merült fel, hogy »jaj, nem illik ezt mondani, mert kirúgnak«. Ez a szemlélet nagyon régóta eltűnt. Ma már egy egyszerű kérdés is provokációnak számít.”

Elmondta azt is, hogy amikor Fülöp Attilát megkérdezte, miként lehetséges, hogy a törvényben előírtakkal szemben a 12 év alatti gyerekek többsége nem nevelőszülőknél, hanem gyerekotthonban van, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárának válasza ez volt:

„szeretjük az életszerű megoldásokat”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Hol és miért akarja bevetni a TEK-et külföldön a kormány? Megint Moszkvából jött a parancs?
Egy új kormányrendelet szerint a TEK már határon túl is mozoghat, és titkos infókat szerezhet a belügyminiszter engedélyével. A volt vezérkari főnök szerint ez kikerüli a NATO/EU rendszereit.


Ruszin-Szendi Romulusz a kormány pénteken életbe lépő rendeletére reagált, vette észre a 24.hu. Ez lehetővé teszi, hogy innentől kezdve a TEK külföldön is fellépjen, és Pintér Sándor engedélyével titkos információt gyűjtsön. Ruszin-Szendi a közösségi oldalán azt írta, a biztonsági szolgálatok munkáját minden országban egyértelmű jogi keretek szabályozzák.

„Mire készül már megint a kormány? Hol és miért akarja bevetni a TEK-et külföldön? Megint Moszkvából jött a parancs?”

- írja a poszt elején a Tisza Párt honvédelmi szakértője.

Felidézte, hogy belföldön a TEK felhatalmazása a terrorizmus elleni fellépésre, a kiemelt személyek védelmére és a válságkezelésre szólt. A hírszerzés a nemzetbiztonsági szolgálatok hatásköre, működésüket szigorú nemzetközi egyezmények, szövetségi koordinációs mechanizmusok (NATO, EU, Interpol) és kétoldalú megállapodások rendezik, hogy ne legyen „vadnyugat” a hírszerzésben.

Szerinte rendkívül kényes kérdés, hogy a belföldi bevetésekre létrehozott TEK hirtelen külföldi hírszerző mandátumot kapott. Úgy látja, ezzel a kormány megkerüli a szövetségi struktúrákat, ami bizalomvesztést okozhat.

Szerinte a boszniai eset már intő jel volt. Ha egyeztetés, szakmai kontroll és nemzetközi kooperáció nélkül folytatjuk ezt a különutat, a már így is töredezett szövetségi bizalom tovább reped.

Emlékeztetett, hogy a szövetségeseink (NATO, EU) azért vannak, hogy együtt kezeljük a kockázatokat. Ha „kiszállunk a közös játékból” és saját akciókba kezdünk, nem a közös hatékonyság nő, hanem a saját kockázataink.

„A biztonság nem improvizáció kérdése. Aki ma a szövetségi struktúrákat kikerülve enged önjáró akciókat, az nem erősíti, hanem gyengíti Magyarország nemzetközi súlyát és a magyar emberek biztonságát”

– hívja fel a figyelmet Ruszin-Szendi Romulusz.

Hozzátette, hogy számára egyre nyilvánvalóbb: az Orbán-kormány nem erőt mutat, hanem félelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterék feljelentik Orbán Viktort a nemzeti konzultáció miatt: „Több tízmilliárd forintból folytatnak aljas, hazug, pártpolitikai propagandát és kampányt”
A Tisza elnöke szerint több tízmilliárd forintnyi közpénzből zajlik pártpolitikai propaganda, ezért a miniszterelnök és a felelősök ellen feljelentést tesznek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



A Tisza Párt feljelentést tesz Orbán Viktor ellen a nemzeti konzultáció miatt. Magyar Péter az ATV Híradónak azt mondta, a kormány közpénzből pártpolitikai kampányt folytat, és több tízmilliárd forintot égetnek el „aljas, hazug propagandára”.

A kormány szerdán döntött arról, hogy közteherviselés ügyében nemzeti konzultációt indít. A kérdőíveket október elején kezdik postázni, a kérdések tartalmát jövő héten hozzák nyilvánosságra – közölte Gulyás Gergely.

Magyar Péter szerint ez „bűncselekmény”, ezért a párt feljelentést tesz a miniszterelnök és a felelősök ellen:

„Mivel ez bűncselekmény, amit Orbán Viktorék csinálnak, hogy az adófizetők pénzét (…), több tízmilliárd forintból folytatnak aljas , hazug, pártpolitikai propagandát és kampányt, ezért a miniszterelnököt és akinek ehhez köze van, záros határidőn belül fel fogjuk jelenteni, és én nagyon remélem, hogy a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás ki fogja vizsgálni.”

Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben hibázott, de a kijelentése tartalmát továbbra is vállalja. A Fidesz kampányában központi elem lett a tiszás politikus etyeki fórumon elhangzott mondata: „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elkezdődött az orosz–belarusz közös hadgyakorlat a lengyel határnál
Szárazföldi és tengeri egységek tréningeznek orosz és belarusz lőtereken, több partnerország katonai vezetőinek részvételével. Varsó a start előtt lezárta a belarusz határt és a légtérhasználatot is korlátozta a héten történt drónincidens után.


Kezdetét vette a „Zapad 2025”, magyarul „Nyugat 2025” nevű orosz–belarusz közös hadgyakorlat, írja a Telex. Szárazföldi és tengeri egységek gyakorolnak Belarusz és Oroszország területein, a lengyel határ közelében. Az eseményen több partnerország katonai vezetői is jelen vannak.

Az orosz védelmi minisztérium szerint meghívták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjait, valamint más partnerországok katonai vezetőit. Az orosz kormány közölte, hogy a határ közelében zajló gyakorlatok nem irányulnak egyik ország ellen sem.

A kezdés előtt Lengyelország lezárta a belarusz határt, és korlátozta a légtérhasználatot.

A varsói kormány szerint a héten történt légtérsértés után nem zárható ki újabb orosz provokáció. Moszkva azt állítja, hogy a drónokat nem Lengyelországba küldték, a NATO légterébe hiba miatt hatoltak be. Nyugaton ezt mégis sokan szándékos műveletként értelmezték.

A Telex megjegyzi, hogy 2022-ben, Ukrajna megtámadása előtt az orosz csapatok hasonló gyakorlatra érkeztek belarusz területre, majd onnan Ukrajna ellen indultak. 2023-ban Oroszország törölte az arra az évre tervezett közös gyakorlatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk