UTAZZ
A Rovatból

Koppenhága a kerékpározás fővárosa, és jó okunk van így nevezni

A dán főváros lakosságának 41 százaléka ül biciklire napi szinten.
Forrás:Indóház közlekedési portál - szmo.hu
2018. január 08.



Koppenhágában már a hatvanas években megmozdult az a városrendezési szemlélet, amely a gyalogos- és kerékpáros közlekedést előtérbe helyezte a motorizációval szemben. A közterek humán kialakítását célul kitűző koncepciónak volt köszönhető az, hogy a belvárosi felszíni parkolókat hagyományos terekké alakították vissza, és nagyobb léptéket vett a kerékpárosokat biztonságosan kiszolgáló utak építése.

2005 és 2011 között aztán átfogó tervezési stratégiát dolgoztak ki arra, hogy Koppenhága négy éven belül a világ „legkerékpárosabb” városává váljék. 2025-re megcélozták a zéró szén-monoxid-kibocsátást, és azt, hogy a városiak fele a kerékpárt válassza alternatív közlekedési megoldásként. (Koppenhágában a kerékpáros közlekedésnek távoli múltja van. Az első kerékpárutat az Esplanaden utcában 1892-ben létesítették. Az 1910-es években a meglévő kerékpárutakat elszigetelt kerékpárútvonalakká alakították át. 1890-ben 2500 kerékpár volt a városban, tizenhét évvel később ez a szám már 80 ezerre emelkedett.)

koppenhaga_kerekpar1

Reggeli forgalom a dán fővárosban

A harminc éve kezdődött folyamat része, hogy a ma körülbelül 700 ezer főt számláló város lakosságának több mint negyvenegy százaléka ül napi szinten a kerékpárra, ezen belül harminchat százalékuk jár munkába vagy iskolába biciklivel. Miközben a gépkocsi-használók köre szűkül: gépkocsit a közlekedők kilenc százaléka használ munkába járáshoz. A koppenhágaiak összességében naponta 1,2 tized millió kilométert kerekeznek. A Kerékpárosklub közlése szerint ha összesíteni akarjuk az eredményeket: az elmúlt húsz évben hatvannyolc százalékkal nőtt a kerékpárosok száma. Az intermobilitás, mint cél részeként a kétkerekű járműveket a különböző közösségi közlekedési eszközökön, például a metrón gond nélkül lehet szállítani, a taxik többsége pedig kerékpárszállító csomagtartóval van felszerelve.

A rendszer hatékonyságának fontos része, hogy fejlett a közlekedési infrastruktúra és a közlekedésbiztonság, s a kettő igen összehangoltan szövődik egymásba. Koppenhágában több mint 350 kilométer hivatásforgalmi kerékpáros útvonal (háromszáznegyven kilométer kerékpárút és húsz kilométer kerékpársáv) és negyven kilométer zöld kerékpárút áll a közlekedők rendelkezésére. A 2012-re megfogalmazott tervekben az is szerepelt, hogy a kerékpáros balesetek számát ötven százalékkal csökkentik, miközben igyekeznek elérni, hogy a kerékpárosok minimum nyolcvan százaléka biztonságban érezze magát a városi közlekedésben. A kerékpárok haladási sebességét tekintve tíz százalékos növelést irányoztak elő, az infrastruktúra terén pedig öt százalék alá kívánták szorítani azon szakaszokat, amelyeken a haladás nem kényelmes.

A gyalogosok, kerékpárosok és gépjárművezetők közötti verseny megszüntetésére is törekednek a tervek kidolgozásakor. Ezt szolgálja a földalatti gépjárműparkolók létrehozása. Hogy a közlekedéspolitika elvei a gyakorlatban is megvalósuljanak, a városvezetés 2005 óta egymillió dán koronát fordított a kerékpáros infrastruktúrára, és annak fenntartására.

koppenhaga_kerekpar2

A közlekedők biztonságérzetét növelte a kétoldali utak (ez az úgynevezett "koppenhágai típusú kerékpársáv") kialakítása. Koppenhágában a gépjárművek forgalmi sávja mellett, attól elválasztott, kétoldali és irányhelyes kerékpárosút fut. A kerékpársáv a járdához és az úttesthez képest köztes szinten halad, vagyis a kerékpáros forgalom mind az autósoktól, mind pedig a gyalogosoktól kiemelt járdaszegélyek segítségével fizikailag, szintben is el van választva. Ez jelentősen csökkenti a gyalogos-kerékpáros konfliktusokat is.

Gyakori, hogy a kerékpáros a csomópontoknál ott jelenik meg, ahonnan a többi közlekedő nem számít rá. A megemelt kerékpársáv a kerékpárost jól láthatóan, irányhelyesen, a közúti forgalomba integráltan, mégis önálló felületen vezeti, a csomópontokban kedvezőbb lehetőségeket kínál a közvetlen vonalvezetésre, kanyarodásra, fonódásra. Ezzel nagymértékben csökkenti a balesetek, valamint (önálló felülete révén) az elsodrásos vagy utoléréses balesetek veszélyét.

A forgalmasabb kereszteződésekhez közeledve burkolati színváltás is figyelmezteti a közlekedőket. A biciklisek nyomvonala élénk kék, így egyértelmű, hol haladnak az átkelés során. A kereszteződésekben helyenként kerékpárosoknak üzemeltetett jelzőlámpa van.

koppenhaga_kerekpar3

A kék színű burkolat a kerékpárosokra hívja fel a gépjárművezetők figyelmét

Jól jellemzi a helyi szemléletet, hogy amikor a 2010-es években a főváros belső öblének partján nagyszabású funkcióváltásba kezdtek, a tervezés egyik első eleme a kerékpáros közlekedés elősegítése volt. Egy olyan, hullámvonalban haladó hidat építettek a víz felszíne fölött hat-hét méteres magasságban, ami biztonságosan, kényelmesen szeli át az öblöt.

Koppenhágában rendszeresen készülnek felmérések, amelyek a lakossági, felhasználói véleményeket, visszajelzéseket vizsgálják. A közlekedéspolitika felmérte, hogy a hatékonyság érdekében a kerékpárok biztonságos tárolása is mérvadó szempont. Gyakoriak a kétszintes kerékpártárolók, sőt egyes vasútállomásokon kétezer kerékpár befogadására alkalmas rendszerek is vannak. A különböző közlekedési módok összekapcsolását célozzák meg ezek az intézkedések.

koppenhaga_kerekpar4

A 2014-ben épített biciklis híd szeli át a belső öblöt a fővárosban

A kerékpározás gazdasági hasznáról még nem beszéltünk. Pedig a koppenhágai kerékpárkultúra mind a környezetre, az egészségre közvetlen hatást gyakorol, mind pedig gazdasági előnyökkel jár a városnak. A városvezetés 2017-es felmérése szerint szerint minden egyes letekert mérföld (1 mérföld 1,61 kilométerrel egyenlő, körülbelül) 1,22 dán korona nettó nyereséget eredményez a társadalomnak, szemben azzal, hogy 0,69 dán korona nettó veszteséggel jár minden autóval megtett mérföld. (Gyakorlati értelemben: azon túl, hogy a városlakók egészségi állapota a gazdasági teljesítményben is megmutatkozik, a forgalom csökkentésével és a levegőszennyezés visszaszorításával az addig forgalmas útszakaszokon emelkednek a lakásárak, javul a turizmus, üzleteket nyitnak stb.)

A fővárosban egyébként jelenleg 289 kerékpárbolt működik, van ingyenes kerékpár-kölcsönzési rendszer is, amelyet a város biztosít. A belvárosban kihelyezett 110 tárolóban 200 kerékpár van, amelyeket a bevásárlókocsikhoz hasonló rendszerrel, húsz koronás betéttel használhatnak. Az állományt egy állandó és négy mobil műhely tartja karban.

Tavaly év elején a lakosok bevonásával feltérképezték azokat a területeket, ahol hiányoznak, vagy nem megfelelőek a kerékpársávok. A felmérés meglepő eredményt mutatott, mert a világ egyik legszélesebb és legforgalmasabb kerékpársávjának számító Norrebrogadén vezető útvonalat túl keskenynek találták használói. Az eredmények alapján készülő Elsődleges Kerékpárút Tervben kijelölik, melyek a legszükségesebb módosítások 2017–2025 között, ennek tükrében készítik elő az éves költségvetési tárgyalásokra vonatkozó terveket. A városvezetés ugyanakkor számít arra, hogy a 2019-ben elkészülő új metrószakasz csökkenti majd a bringázás mértékét, de reményeik szerint nem számottevően.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Kijött a friss lista: nem az Eiffel-torony lett a világ legjobb látványossága, hanem egy kiszolgált hajó
A Tripadvisor közzétette a 2026-os Travelers’ Choice Awards listáját, amelyen a skóciai Royal Yacht Britannia végzett az élen. Az egykori királyi jacht mögött a barcelonai Sagrada Família és a szingapúri Gardens by the Bay került a dobogóra.


Nem az Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a párizsi Louvre nyerte a világ legjobb látványosságának járó díjat a Tripadvisor 2026-os globális rangsorában. A turisztikai platform felhasználóinak értékelései alapján a világelső II. Erzsébet királynő egykori hajója, az edinburgh-i kikötőben álló Royal Yacht Britannia lett.

A listán nagyot ment New York is: az Empire State Building bekerült a top 5-be, megelőzve ezzel több világhírű európai klasszikust – írta a New York Post.

A Tripadvisor Travelers’ Choice Awards: Best of the Best listáját 12 hónapon át gyűjtött, több millió utazói értékelés és vélemény alapján állították össze. A díj presztízsét jelzi, hogy a platformon szereplő nyolcmillió helyszín és program kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a legmagasabb szintű elismerést.

Laurel Greatrix, a Tripadvisor Group kommunikációs igazgatója a díj súlyáról elmondta, hogy az valódi utazói élményeken alapul.

„Ez nehezen kivívott elismerés, amelyet utazók milliói formáltak: lefoglalták, megjelentek, majd értékelték, mi érte meg valójában az idejüket” – közölte.

A skót győztes mögött

a második helyen

a barcelonai Sagrada Família végzett. A több mint 140 éve épülő bazilika tavaly lett a világ legmagasabb temploma, februárban pedig elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.

A harmadik helyet

Szingapúr futurisztikus parkja, a Gardens by the Bay szerezte meg, amelynek Supertree-ligetei és üvegkupolás esőerdeje a látogatók kedvence.

A negyedik helyre

az Empire State Building futott be, amely ezzel az Egyesült Államok első számú látványossága lett, megelőzve a globális listán többek között a nyolcadik helyezett Eiffel-tornyot is.

A top 5-öt

a Kajmán-szigeteken található Cayman Crystal Caves barlangrendszer zárja.

New York nemcsak az ikonikus felhőkarcolóval szerepelt jól: az Egyesült Államok tíz legjobb élményprogramja közé bekerült a Central Parkban tartott riksás idegenvezetés és a 9/11-es emlékműnél, valamint a Ground Zerónál tartott túra is.

A Royal Yacht Britannia

44 éven át állt a brit királyi család szolgálatában, mielőtt 1997-ben nyugdíjazták. Franck Bruyère, a ma múzeumhajóként működő látványosság vezérigazgatója a győzelemre reagálva kiemelte, hogy a siker a csapatuk elkötelezettségét tükrözi. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy emlékezetes látogatásokat kínáljanak, amelyek megérik a rájuk szánt időt.

Bár magyar látványosság nem került a globális top 10-be, a nemzetközi rangsorokból Budapest sem marad ki.

Egy korábbi Time Out-lista szerint a magyar főváros Európa hatodik legjobb úti célja a szóló utazók számára. A Tripadvisor-lista győztesei között is megfigyelhető az a trend, hogy az utazók az egyedi, csak az adott helyre jellemző élményeket díjazzák. Erre jó hazai példa a mohácsi busójárás, amely az UNESCO által is elismert kulturális örökségként évente több tízezer látogatót vonz.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Föld napja alkalmából megmutatjuk a világ nyolc legkülönlegesebb természeti csodáját
A Föld napján egy nemzetközi utazási magazin állított össze egy válogatást a bolygó legszebb tájairól. A listán az amerikai Grand Canyontól az ausztrál Nagy-korallzátonyig szerepelnek olyan helyszínek, amelyek sérülékenységére a mai nap is felhívja a figyelmet.


Ma, április 22-én ünnepeljük a Föld napját, amely világszerte a természeti környezet megóvására hívja fel a figyelmet.

A mozgalom ötlete John McConnell nevéhez köthető, aki egy 1969-es UNESCO konferencián vetette fel, és az első, tavaszi napéjegyenlőséghez igazított eseményt 1970. március 21-én tartották meg. A világszerte ismert, április 22-i dátum egy másik kezdeményezésből ered: Gaylord Nelson amerikai szenátor és Denis Hayes egyetemi aktivista ezen a napon szervezett országos „teach-in”-t, amelyen mintegy 20 millió amerikai vett részt. A kezdeményezésnek komoly következményei lettek: még abban az évben megalakult az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, majd a következő években olyan kulcsfontosságú jogszabályok születtek, mint a tiszta vizet és a veszélyeztetett fajokat védő törvények.

A Föld napja 1990-ben vált globális eseménnyé, ekkor már 141 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Az ENSZ 2009-ben hivatalosan is Nemzetközi Földanya Napjává nyilvánította április 22-ét.

A dátum azóta is szimbolikus: 2016-ban éppen ezen a napon írta alá rekordot jelentő 175 ország – köztük Magyarország is – a párizsi klímaegyezményt.

A Lonely Planet utazási magazin összeállította a bolygó nyolc legkülönlegesebb táját bemutató listáját, hogy emlékeztessen, mit is kell megóvnunk.

A listán szerepel az amerikai Grand Canyon Nemzeti Park, amelynek szivárványszínű rétegei a Föld több milliárd éves geológiai történetéről mesélnek.

A látogatók a Déli-perem kilátópontjairól csodálhatják a tájat, vagy kipróbálhatják a kanyon fölé nyúló Skywalk üveghidat.

A bolíviai Salar de Uyuni a bolygó legnagyobb természetes sósivataga, amelynek tükörsima felszíne esős időszakban szürreális optikai illúziókat kelt.

A három-négy napos terepjárós túrák során a közeli gejzírmezőket és forró forrásokat is felfedezhetik az utazók.

A természet erejét leginkább a zimbabwei-zambiai határon található Viktória-vízesés mutatja meg, ahol a Zambézi folyó vize 108 méteres magasságból zúdul a mélybe. A helyszín a kalandturizmus központja is, ahol helikopteres túrákra és vadvízi evezésre is van lehetőség.

Izlandon a Vatnajökull Nemzeti Park a „tűz és jég” földje, ahol Európa legnagyobb jégsapkája alatt aktív vulkánok rejtőznek.

A táj egy igazi „Trónok harca” élményt nyújt, a látogatók jégbarlangokat fedezhetnek fel, és megcsodálhatják a Dettifoss-vízesést.

Ázsiában, a laoszi Tham Kong Lor barlang kínál fantasy-világba illő látványt: a katedrálisnyi magasságú, cseppkövekkel teli dzsungelbarlangot egy folyón keresztül, csónakkal lehet bejárni.

A kanadai Banff Nemzeti Park a Sziklás-hegység fűrészfogas csúcsaival és türkizkék tavaival vonzza a túrázókat. A park leghíresebb pontjai a Louise-tó és a Moraine-tó, de a környéken hőforrások és gazdag vadvilág is várja a látogatókat.

A víz alatti világ leglátványosabb képviselője az ausztrál Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallzátony-rendszere, ahol tengeri teknősök, ráják és ezernyi színben pompázó halak élnek.

Sir David Attenborough a zátonyt a Föld egyik legszebb helyeként jellemezte. A törékeny ökoszisztémát búvárkodva, üvegfenekű hajóról vagy akár egy sétarepülésről is meg lehet csodálni.

A lista utolsó helyszíne szintén az Egyesült Államokban található: a Yellowstone Nemzeti Park a geológiai csodák és a vadvilág otthona. Gejzírek, bugyborékoló iszaptartályok és szivárványszínű hőforrások mellett hatalmas bölénycsordákkal, farkasokkal és grizzly medvékkel is találkozhatnak a látogatók.

Bár ezek a tájak a világ távoli pontjain találhatók, a Föld napja itthon is a cselekvésről szól. Magyarországon 1990 óta szerveznek országszerte közösségi programokat, faültetéseket és szemétszedési akciókat. Ezek az események arra emlékeztetnek, hogy a bolygó szépségének megőrzése közös felelősségünk, amely a saját környezetünkben kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Három új kilátó nyílt a határ mentén, az egyik egy elhagyatott bányatorony
2025-ben három új, látványos kilátópontot adtak át a magyar–szlovák határtérségben, Dorogon, Sajóbábonyban és a szlovákiai Ardovón. A dorogi helyszín különlegessége, hogy egy 1981-ben épült ipari aknatornyot alakítottak át modern, éjjel kivilágított kilátóvá.


Három új kilátó, három eltérő történet: ipari emlékből lett városi ikon, dombtetőn álló tanösvényes torony és határ menti panorámapont is felkerült a tavaly átadott látványosságok listájára – írta a Lelépő. Bár 2025-ben nyíltak meg, idén is érdemes felkeresni őket, mivel a legfrissebb nézőpontokat kínálják a magyar–szlovák határtérség tájaira.

Az egyik ilyen új helyszín Dorogon jött létre, ahol egy 1981-ben épült bányászati aknatorony kapott új funkciót.

A 16 méter magas ipari építményt tavaly június 21-én nyitották meg a látogatók előtt, miután egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében kilátóvá alakították.

Az épület éjszakai díszvilágítást is kapott, és a látogatást érdemes összekötni a közeli Reimann Bányászattörténeti Miniverzummal.

A dorogi ipari emlék után egy természetközelibb helyszín is megújult Borsodban. Július 23-án adták át Sajóbábonyban a Bábony-kilátót a Méhész-tetőn.

A 12,88 méter magas torony 209 méteres tengerszint feletti magasságból kínál körpanorámát a Bükkre, a tokaji Kopasz-hegyre, tiszta időben pedig akár a Tátra vonulatai is látszanak.

A kilátóhoz egy rövid tanösvény és egy pihenőpark is tartozik, ahol közösségi finanszírozásból panorámatávcsövet is elhelyeztek.

A helyszínről hosszabb túrák is indíthatók a sajószentpéteri Pipiske-kilátó vagy a Varbói-tó irányába.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

A harmadik újdonságért át kell lépni a határt, de a látvány miatt megéri a rövid utazás. A szlovákiai Ardovo község határában, a magyar határtól nem messze, november 22-én nyílt meg egy 17 méter magas panorámakilátó.

A Szlovák-karszt területén álló torony egy gondozott parkolóból pár perces erdei sétával elérhető. A 360 fokos panorámából tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.
Fotó: Facebook/Ardovo

A helyszín különösen vonzó lehet azoknak, akik az Aggteleki-karszt vidékén kirándulnak, mivel a két karsztvidék barlangjai közös UNESCO világörökségi helyszínt alkotnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk