HÍREK
A Rovatból

„Kőkorszak” Mariupolban: a fehérneműtől a kasszáig mindent elloptak a boltokból a helyiek

82 nap után ért véget Mariupol ostroma. Körülbelül 150 000 ember maradt a városban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál.


Majdnem három hónapos könyörtelen támadás után Mariupol elesett. A harcok kezdetén a közeli acélmű kohászai, Natalija és Andrij már

felszeletelték az utolsó két cipót, amit meg tudtak venni, és hagyták kiszáradni, hogy legyen mit enniük az előttünk álló hetekben

- kezdi riportját a BBC.

A huszonkét éves mérnöki végzettségű Marija az első robbanások idején még azt gondolta, hogy vihar van. Lassan tudatosodott benne, hogy megtámadták őket.

Hirtelen jött számára a felismerés, hogy a háború kezdetét megelőző napokban miért jelentek meg katonák abban a festéküzletben, ahol dolgozott, hogy kék és sárga szalagot vegyenek.

Szükségük volt ugyanis ezekre ahhoz, hogy meg tudják jelölni egyenruhájukat.

Amikor 2014-ben kitörtek a harcok Donyeckben és Luhanszkban, a kormány rövid időre elvesztette az irányítást Mariupol felett. 2015 januárjában a lázadók rakétatámadása a város keleti szélén csaknem 30 civilt ölt meg. A fegyverropogás a város hétköznapjainak részévé vált, nem sokkal később azonban a kormány Donyeck megye közigazgatási fővárosává tette Mariupolt. Középületeket újítottak fel, új parkokat hoztak létre, kávézókat, valamint informatikai iskolát nyitottak, népszerűsítették a kortárs művészetet és a sportot. De míg Mariupol virágzott, a lázadók kezében lévő Donyeckben egyre rosszabb lett a helyzet.

A háború kitörése után az orosz hadsereg meglepően gyorsan vette ostrom alá a várost, majd megtámadta az áram- és vízellátást. Március 9-én légicsapás érte a szülészeti klinikát, egy héttel később pedig lebombázták az óvóhelyként használt színházat. A helyiek szerint a lázadókat a bosszú vezérelte, amikor visszatértek Mariupolba.

„Ha mi szarban élünk, akkor te is szarban fogsz élni”

- mondták a mentősként dolgozó Volodimirnek egy ellenőrzőponton, amikor megszökött a városból. Ő sokáig csak beteg édesanyja miatt maradt a városban, aki meghalt az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt.

Ivan és felesége a helyi szupermarket alatti pincében kerestek menedéket és csak az életben maradáshoz való legszükségesebb dolgokra szorítkoztak:

"Primitív emberekként éltünk. Fát vágtunk, tüzet raktunk, tűzön főztünk ételt. Még olyanokról is hallottam, akik galambot ettek."

Ivan naplót vezetett az ostrom alatt, ami később az interneten is megjelent.

„Elérkezett a kőkorszak” – mondja március 6-i bejegyzésében, amelyben arról ír, hogy végignézte, ahogy ukrán polgártársai

az elhagyott üzletekben portyáznak, és a számítógépektől a fagyasztókon át a fürdőruhákig és fehérneműkig mindent elvisznek.

Volt, aki egy üveg kaliforniai Merlot-ot hozott el egy közeli üzletből hozott, de loptak orvosi felszereléseket is, egyes helyeken pedig a kasszát is elvitték.

„Mi vagyunk önmagunk legrosszabb ellenségei”

– írja Ivan a naplójában.

Azt is feljegyezte, hogy "egyesek szerint Mariupol hős város státuszt kapott"

Körülbelül 150 000 ember maradt Mariupolban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál. Azok az emberek, akik korábban a szupermarket előtt álltak sorban ételért, most egymásra pakolt holttesteként várták, hogy eltemessék őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Narancs és sárga riasztást is kiadtak: durva vihar csap le vasárnap
Egy újabb hidegfront érkezik, heves zivatarokkal, széllel, esővel, és még jégre is számítani kell. Ezért az ország legnagyobb részére figyelmeztetést adtak ki.


Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.

A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.

A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.

Az időjárás változását egy hidegfront okozza vasárnap. Napközben az északkeleti tájakon van esély hosszabb száraz, napos időszakokra. Sokfelé élénk, erős, zivataroktól függetlenül is viharos lehet a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 31 fok között alakul, de a csapadékgócok áthaladása után hirtelen több fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.

Hétfőn a front mögött frissebb levegő árasztja el az országot, a hőmérséklet országszerte 21 és 26 fok között várható. Változóan felhős-napos időre számíthatunk, de a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre pedig elszórtan kialakulhatnak még záporok, zivatarok.

Kedden már sok napsütés valószínű, és 24-29 fokig melegszik a levegő. A nyugati és a délnyugati tájak kivételével többfelé lesz élénk, néhol erős a nyugati, északnyugati szél. Nyugaton helyenként futó zápor, esetleg egy-egy gyenge zivatar kialakulhat.

Szerdától melegszik majd megint. Délután az ékszakkeleti tájakon lehet gomolyfelhőzet. Sokfelé számíthatunk élénk, néhol erős a nyugati szél. Hajnalban 10-17 fokig hűl le a levegő, délután 26-32 fokot mérhetünk - írja az Időkép.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.


„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.

Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.

A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.

Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”

A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.

Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”

Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”

„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.

Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.

A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Széchenyi Egyetem reagált: a vitnyéd-csermajori ingatlant az ukrajnai menekültek után újították fel, most oktatási célokat szolgál
Az egyetem közölte, a vitnyédi ingatlanra kapott állami támogatás legnagyobb részét az állam által elvégzett munkák kifizetésére fordították. A fennmaradó összegből tovább fejleszthetnek, hogy újra oktatásra használhassák a területet.


A Széchenyi István Egyetem részletes közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a kormány titokban menekülttábort tervezett a vitnyéd–csermajori ingatlanegyüttes területén.

Az egyetem szerint a felújításnak egyetlen célja volt: hogy a területen újra oktatás folyhasson.

A vita azután lángolt fel újra, hogy szombaton az új kormány dokumentumokot aközölt, amelyek szerint a területet menekültek fogadására akarta átalakítani a korábbi kormány.

Az egyetem közleménye szerint a munkálatok kizárólag az állami tulajdonban lévő, mintegy hathektáros területet érintették. A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta őket, hogy a felújításra a 2022 óta ott ideiglenesen elhelyezett ukrán menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint az épület további állagromlásának megelőzése miatt volt szükség - írja az MTI.

Közölték: 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben. Az ingatlanban korábban évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Hozzátették: a sajtótájékoztatón említett beruházás kizárólag a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette.

A munkálatok után az állam bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást adott az egyetemnek. Ennek legnagyobb része, 1,474 milliárd forint az állam által elvégzett felújítási munkák kifizetését fedezte. További 347 millió forintot az intézmény a terület további fejlesztésére fordíthat, hogy az ingatlan – ahol több mint tíz éve élelmiszeripari középiskola működött – ismét oktatási célt láthasson el. A fennmaradó 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakítását segítette.

Az egyetem azt is közölte, hogy a Vitnyéd–Csermajorban található ingatlanrész továbbra is állami tulajdonban van, az egyetem a vagyonkezelője. Jelenleg a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda bérli, amíg a saját intézményüket felújítják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új vezetése van a DK-nak, Dobrev Klára is reagált: nincs még egy ilyen összetartó közösség
Teljesen megújult vezetés vette át a Demokratikus Koalíció irányítását Varju László elnökletével. Az új csapatnak parlamenten kívülről kell újraépítenie a pártot és visszaszereznie a választók bizalmát.


A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.

Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.

A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.

A szombati kongresszuson megválasztott új alelnökök Bakai-Nagy Zita, Bakk István, Kenéz István és Székely Dániel lettek – írja a 24.hu. Az elnökségbe Glázer Tímea, Kertész Éva, Szarkándiné Jerszi Katalin, Hrabovszki László, Nagy Richárd György, Nagy Szabolcs és Zsíros Alexander Zsombor került be.

A párt korábbi kommunikációjában elismerte a helyzet súlyát, egyik bejegyzésükben úgy fogalmaztak:

„A Demokratikus Koalíció előtt nehéz időszak áll.”

A mostani kongresszus egy két hónapos folyamat végére tett pontot. Az április 12-i választási kudarcot követő lemondások után a párt április 17-én tette közzé a tisztújítás menetrendjét. Ennek értelmében az új elnökről, Varju Lászlóról a párttagság egy online szavazáson döntött június 3. és 7. között, a szombati kongresszus pedig az alelnöki és elnökségi pozíciókról határozott.

A DK lépése egy szélesebb politikai átrendeződés része. Az ellenzéki oldalon a választások után az MSZP és a Momentum vezetésében is történtek lemondások.

A kongresszus után Dobrev Klára a közösségi oldalán azt írta:

"A DK életének egyik legnehezebb időszakában új elnökséget választottunk. Szívből gratulálok nekik, egytől egyig kiváló, nagyszerű emberek, akikre büszkék lehetünk. És talán most sokan legyintenek, vagy bizonytalanul kérdezik, hogy mi lesz velünk, a DK-val, én csak egy dolgot tudok mondani: a legnehezebb időkben is mindig az adott erőt nekünk, hogy nincs még egy ilyen összetartó közösség".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk