HÍREK
A Rovatból

„Kőkorszak” Mariupolban: a fehérneműtől a kasszáig mindent elloptak a boltokból a helyiek

82 nap után ért véget Mariupol ostroma. Körülbelül 150 000 ember maradt a városban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál.


Majdnem három hónapos könyörtelen támadás után Mariupol elesett. A harcok kezdetén a közeli acélmű kohászai, Natalija és Andrij már

felszeletelték az utolsó két cipót, amit meg tudtak venni, és hagyták kiszáradni, hogy legyen mit enniük az előttünk álló hetekben

- kezdi riportját a BBC.

A huszonkét éves mérnöki végzettségű Marija az első robbanások idején még azt gondolta, hogy vihar van. Lassan tudatosodott benne, hogy megtámadták őket.

Hirtelen jött számára a felismerés, hogy a háború kezdetét megelőző napokban miért jelentek meg katonák abban a festéküzletben, ahol dolgozott, hogy kék és sárga szalagot vegyenek.

Szükségük volt ugyanis ezekre ahhoz, hogy meg tudják jelölni egyenruhájukat.

Amikor 2014-ben kitörtek a harcok Donyeckben és Luhanszkban, a kormány rövid időre elvesztette az irányítást Mariupol felett. 2015 januárjában a lázadók rakétatámadása a város keleti szélén csaknem 30 civilt ölt meg. A fegyverropogás a város hétköznapjainak részévé vált, nem sokkal később azonban a kormány Donyeck megye közigazgatási fővárosává tette Mariupolt. Középületeket újítottak fel, új parkokat hoztak létre, kávézókat, valamint informatikai iskolát nyitottak, népszerűsítették a kortárs művészetet és a sportot. De míg Mariupol virágzott, a lázadók kezében lévő Donyeckben egyre rosszabb lett a helyzet.

A háború kitörése után az orosz hadsereg meglepően gyorsan vette ostrom alá a várost, majd megtámadta az áram- és vízellátást. Március 9-én légicsapás érte a szülészeti klinikát, egy héttel később pedig lebombázták az óvóhelyként használt színházat. A helyiek szerint a lázadókat a bosszú vezérelte, amikor visszatértek Mariupolba.

„Ha mi szarban élünk, akkor te is szarban fogsz élni”

- mondták a mentősként dolgozó Volodimirnek egy ellenőrzőponton, amikor megszökött a városból. Ő sokáig csak beteg édesanyja miatt maradt a városban, aki meghalt az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt.

Ivan és felesége a helyi szupermarket alatti pincében kerestek menedéket és csak az életben maradáshoz való legszükségesebb dolgokra szorítkoztak:

"Primitív emberekként éltünk. Fát vágtunk, tüzet raktunk, tűzön főztünk ételt. Még olyanokról is hallottam, akik galambot ettek."

Ivan naplót vezetett az ostrom alatt, ami később az interneten is megjelent.

„Elérkezett a kőkorszak” – mondja március 6-i bejegyzésében, amelyben arról ír, hogy végignézte, ahogy ukrán polgártársai

az elhagyott üzletekben portyáznak, és a számítógépektől a fagyasztókon át a fürdőruhákig és fehérneműkig mindent elvisznek.

Volt, aki egy üveg kaliforniai Merlot-ot hozott el egy közeli üzletből hozott, de loptak orvosi felszereléseket is, egyes helyeken pedig a kasszát is elvitték.

„Mi vagyunk önmagunk legrosszabb ellenségei”

– írja Ivan a naplójában.

Azt is feljegyezte, hogy "egyesek szerint Mariupol hős város státuszt kapott"

Körülbelül 150 000 ember maradt Mariupolban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál. Azok az emberek, akik korábban a szupermarket előtt álltak sorban ételért, most egymásra pakolt holttesteként várták, hogy eltemessék őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk