News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Klicsko: Kijev lakóinak fele elhagyta a várost

A főpolgármester szerint Kijev „olyanná vált, mint egy erődítmény”.

Link másolása

hirdetés

Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta - mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön egy televíziós műsorban, amelyet ukrán csatornák azonos időben közvetítettek.

A városvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, "olyanná vált, mint egy erődítmény". "Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket" - hangoztatta Klicsko. Hozzátette, hogy a kijevi területvédelmi alakulathoz különböző szakmák képviselői - köztük zenészek és színészek - is csatlakoztak.

A területvédelmi alakulatokat - amelyekbe bárki beléphet, aki kész megvédeni az országot - Ukrajnában még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.

A polgármester elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint minden második kijevi polgár elhagyta a várost, s jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos van Kijevben. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek. Hangsúlyozta: a lényeg az, hogy az emberek összetartanak.

Az ukrán határőrszolgálat közben nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot: csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal.

hirdetés

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója videóüzenetben fordult az orosz katonákhoz: azt ígérte nekik, hogy "zöld folyosót" nyitnak az elvonulásra azon katonák számára, akik nem akarják folytatni a harcot, és eddig "nem lőttek civilekre".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország állampolgárainak ukrajnai vagyona ellenszolgáltatás nélkül lefoglalható.

Egyik videóüzenetében az államfő kijelentette: "a népírtás végső bizonyítéka" az, hogy az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol egyik szülészeti és gyermekkórházát ágyúzták, amely szavai szerint a támadás idején működött. Közölte, hogy a Mariupolt ért tüzérségi támadásban az eddigi adatok szerint 17-en sérültek meg.

"Miféle ország az Oroszországi Föderáció, amely kórházaktól és szülőotthonoktól fél, ezért elpusztítja őket? Terhes nők készültek volna Rosztovot lőni? Bárki is egy kórházban megsérti az orosz ajkúak jogait? Mi volt ez: klinika nácítlanítása?!" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Sürgette egyúttal a Nyugatot: fokozza a szankciós nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és véget érjen "ez a brutális háború".

Zelenszkij azt is közölte, hogy a nap folyamán telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Utóbbival elsősorban az esetleges béketárgyalásokról beszéltek.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója a Facebookon csütörtökön közölte, hogy a megyeszékhely közelében az orosz erők légicsapásai következtében egy ellenőrző ponton öt ukrán katona meghalt, kettő megsebesült. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mostanáig már több mint negyven légicsapás érte a megyét.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Jámbor András: A Fidesz leszavazta Orbán, a miniszterek és a képviselők fizetéscsökkentését
A kommentelők szerint ez várható volt.

Link másolása

hirdetés

Marad az országgyűlési képviselők korábban megemelt fizetése, ezt Jámbor András a közösségi oldalán írta meg hétfő délelőtt:

"A Fidesz leszavazta javaslatunkat a miniszterelnök, a miniszterek és a képviselők fizetéscsökkentéséről. Úgy tűnik a kormánypárti képviselők nem hajlandóak saját fizetésükből beadni a közösbe egy válságban!"

A kommentelők szerint ez várható volt:

"Olyan törvény kellene, hogy a képviselők és miniszterek fizetését az egészségügyi dolgozók, tanárok és közalkalmazottak fizetéséhez kössék."

"Nem meglepő."

"Miért, volt valaki, aki egy pillanatig is azt hitte, hogy ezek a szardarabok lemondanának bármiről, a mi javunkra?"

hirdetés

"Mi ilyen egy balga nép vagyunk! Jól megfizetjük a saját sanyargatóinkat! Szenved a nép, de adóforintjaiból jól eltartja ezt a kizsákmányoló réteget, ahelyett hogy elzavarnánk őket."

Az MTI közlése szerint hétfőn egynapos üléssel elkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők három, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges törvényjavaslat vitáját is lefolytatják. A napirend előtti felszólalások után képviselői esküt tehet Ander Balázs és Dudás Róbert. Az Országgyűlés a tervek szerint megválasztja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját kilenc évre. Az NVB jelenlegi tagjainak mandátuma szeptember 30-án jár le. A parlamentnek hét képviselő nyolc mentelmi ügyében is döntenie kell. Ezt követően interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el. Együttes általános vitában tárgyalja a Ház az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint egyéb törvények módosítását. Az előterjesztések egyebek mellett lehetővé teszik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását, valamint új eljárást vezetnek be a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Műholdfelvételek szerint Putyin a „Repülő Csernobil” nevű atomrakétát készíti elő
Az eredeti tervek szerint 2025-re készült volna el, de a források szerint felgyorsították a fejlesztést az ukrán háború miatt.

Link másolása

hirdetés

A szakértők által „Repülő Csernobilnak” nevezett Burevesztnyik nukleáris meghajtású rakétát egyes források ebben a hónapban egy észak-oroszországi, Novaja Zemlja területen lévő tesztállomáson észlelték - írta meg a The Sun a katonai elemző honlapján közzétett írása alapján.

Putyin rakétáját az orosz elnök még 2018 márciusában jelentette be nyilvánosan a nemzethez intézett éves beszédében, öt másik úgynevezett „szuperfegyverrel” együtt.

Tony Roper katonai elemző, aki évek óta tanulmányozza a Novaja Zemljáról készült műholdfelvételeket, a múlt hétvégén új képeket szerzett, amelyeket személyes honlapján osztott meg.

A képek alapján a Burevesztnyik rakéta szállítótartályát a közelmúltban a hírhedt Pankovo ​​telephelyen az indítósínek elé helyezték.

"Akár „Repülő Csernobilnak” is nevezhetnénk, mivel a rakétát egy kis atomreaktor hajtja, amelyet az uránmagon áthaladó külső levegő hűt le, és repülés közben radioaktív izotópokat hagy maga után.

- mondta a szakértő a Barents Observernek, aki hozzátette, hogy ez az oka annak, hogy a fegyvert most a világ egyik legelhagyatottabb helyén, több száz kilométerre a legközelebbi polgári lakosságtól tesztelik.

Az oroszul csak „viharmadárnak” hívott rakéták a tervek szerint 2025-re készült volna el, de a források szerint a fejlesztés felgyorsult az Ukrajnában zajló háború miatt. A nukleáris meghajtású, nagyon nagy hatótávolságú rakétát az amerikai katonai hatóságok 2021-ben "egyedülálló, interkontinentális hatótávolságú fegyvernek" minősítették.

Maga Putyin elnök "gyökeresen új típusú fegyvernek" nevezte, "korlátlan hatótávolsággal és korlátlan manőverezési képességgel".

A rakéták az eddigi információk alapján rendkívül alacsony magasságban is képes követni a sík repülési útvonalat, ami által "láthatatlanná" válik, mivel a legtöbb rakétaérzékelő rendszer mérése alatt képes repülni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Fotó: így néz ki II. Erzsébet királynő végső nyughelye
A windsori kastély Szent György-kápolnájának VI. György királyról - a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról - elnevezett kis emlékkápolnájában nyugszik a királynő és férje, Fülöp herceg is.

Link másolása

hirdetés

A brit királyi család a közösségi oldalán osztott meg egy fotót II. Erzsébet királynő végső nyughelyéről.

A sír az ősi windsori kastély Szent György-kápolnájában található.

A királynőt szeptember 19-én temették el néhai férje, Fülöp herceg mellé.

A temetési szertartásról korábban mi is beszámoltunk:

hirdetés

A windsori kastély Szent György-kápolnájában, 800 meghívott jelenlétében végső gyászistentisztelettel vettek búcsút a királynőtől, majd koporsóját leeresztették a kápolna királyi kriptájába. A legszűkebb királyi család késő este még leróta kegyeletét az egykori uralkodó előtt, de ez a búcsúaktus már a kamerák távollétében, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.

II. Erzsébet királynő sírboltját a Szent György-kápolna VI. György királyról - a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról - elnevezett kis emlékkápolnájában alakították ki. Itt nyugszik a néhai uralkodó édesanyja és édesapja, valamint 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő.

A főkápolnához toldott kis emlékkápolna kriptájában helyezték el hétfőn II. Erzsébet királynő néhai férje, Fülöp edinburghi herceg koporsóját is. Fülöp herceg tavaly áprilisban, életének századik, Erzsébettel kötött házasságának 74. esztendejében hunyt el, és tőle is a windsori Szent György-kápolnában vettek búcsút. Már akkor bejelentették azonban, hogy nyughelye ideiglenes, és hitvese halála után koporsóját a kápolnán belül átviszik II. Erzsébet temetkezési helyére, a VI. György emlékkápolnába, így mindkettőjüknek ez a végső nyughelye - írja az MTI.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Lelőttek egy katonai parancsnokot egy orosz toborzóirodában
A támadó előtte közölte vele, hogy nem megy Ukrajnába harcolni.

Link másolása

hirdetés

Lelőtte a katonai parancsnokot egy férfi egy oroszországi toborzó irodában, miután közölte vele, hogy nem fog Ukrajnában harcolni - írja a Guardian. Az eset a szibériai Irkutszk régióban található, mintegy 85 ezer lakosú Uszty-Ilimszkben történt.

A támadásról készült felvételen látható, ahogy

a férfi közvetlen közelről tüzet nyit a parancsnokra, a lövéseket halva pedig a többiek pánikszerűen kirohannak az épületből.

A jelentések szerint a támadó legalább három lövést adott le.

A Guardian az egyik szemtanú alapján arról írt, hogy

a támadás előtt a parancsnok egy „ügyetlen buzdító beszédet” tartott a behívott fiataloknak, és azt mondta nekik, hogy menjenek Ukrajnába harcolni.

A támadó erre mondta válaszul, hogy „senki nem megy sehova”, majd tüzet nyitott.

Az irkutszki régió kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a parancsnokot kórházba szállították, az állapota válságos, a támadót pedig elfogták. A lövöldözésről készült másik videón azonban az látható, hogy a lelőtt parancsnokot hordágyon viszik ki és teljesen mozdulatlan.

Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be, hogy részleges mozgósítást rendel el, vagyis behívják a tartalékosokat is. Később a védelmi miniszter azt mondta, hogy azokat fogják behívni, akiknek van már katonai tapasztalatuk, ez körülbelül 300 ezer embert érinthet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: