HÍREK
A Rovatból

Kivégezték az első kormányellenes tüntetőt Iránban

Mohszen Sekarit azért akasztották fel, mert a kormányellenes tüntetések során elzárt egy teheráni főutat, és machetével megsebesített egy biztonsági tisztet.

Link másolása

Csütörtök reggel kivégezték az első tüntetőt, akit a közelmúltban kirobbant kormányellenes tüntetések miatt ítéltek halálra, írja a BBC. A 23 éves Mohszen Sekarit „moharebeh”, vagyis Isten elleni harc vádjában találták bűnösnek november 1-jén az állami média jelentése szerint.

Sekari még szeptemberben elzárt egy főutat Teheránban, és machetével megsebesített egy biztonsági tisztet. Egy aktivista elmondta, hogy a férfit valójában egy „minden megfelelő eljárás nélküli” kirakatperben ítélték halálra. A norvég székhelyű iráni jogvédők vezetője szerint ha Sekari felakasztása nem jár súlyos következményekkel a kormányra nézve, akkor iráni tüntetők tömeges kivégzésével várható. Mahmud Amiri-Moghaddam egyúttal felszólított a nemzetközi közösséget az azonnali és határozott reagálásra.

Sekari hiába fellebbezett az ítélet ellen, a legfelsőbb bíróság november 20-án helyben hagyta a döntést. Az aktivisták szerint a kihallgatás és az eljárás során sem léphetett kapcsolatba az ügyvédjével. Órákkal a férfi kivégzése után a Fars hírügynökség nyilvánosságra hozta a férfi vélhetően kényszer alatt tett beismerő vallomásait. A felvételeken az arca jobb oldalán zúzódások láthatók.

Az iráni igazságszolgáltatás közleménye alapján további tíz tüntetőt ítéltek halálra hasonló vád vagy korrupció miatt. Az elítéltek listáját nem hozták nyilvánosságra.

Az Amnesty International szerint a kivégzések célja a felkelések visszaszorítása és a félelemkeltés. Úgy vélik, hogy a bíróságok nyomás alatt szabták ki a szigorú ítéleteket, túlnyomórészt rövid, titokban tartott és tisztessségtelen tárgyalások után.

Iránban azután kezdődtek lázadások az ősszel, hogy az erkölcsrendészet őrizetében meghalt Mahsza Amini. A 22 éves nőt azért állították elő, mert nem az előírásnak megfelelően viselte a fejkendőt, azaz a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt már a rendőrautóban megverték, majd három nappal később meghalt egy teheráni kórházban. Halála után országszerte tüntetések robbantak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szörnyű részleteket mesélt el egy orosz dezertáló tiszt arról, hogyan kínozták az ukránokat
Az interjú végén elnézést kért az ukránoktól. Mint mondta, embert nem ölt, de nem tud megbocsátani magának, amiért részt vett a háborúban.

Link másolása

Egy magasrangú orosz tiszttel készített megrázó interjút a BBC. Ő az eddigi legmagasabb rangú tiszt, aki elmondta, mi történt Ukrajnában.

A Melitopolban szolgálatot teljesítő Konsztantyin Jefremov február 10-én (két héttel a háború kitörése előtt) érkezett a Krím félszigetre.

„Akkoriban senki sem hitte, hogy háború lesz. Mindenki azt hitte, hogy ez csak egy gyakorlat. Biztos vagyok benne, hogy még a rangidős tisztek sem tudták” – árulta el.

A harcok kitörésekor vissza akart menni a csecsenföldi bázisára, de közölték vele, hogy ez ellenszegülés lenne, amiért tíz évet is kaphat. Bár az autójában ült már, de végül nem ment el.

Február 27-én vezényelték Melitopolba, ahol az orosz katonák minden mozdíthatók elvittek.

Áprilisban került Bilmakba, ahol tanúja volt a foglyok erőszakos kihallgatásának, az éheztetésnek. Pár esetet is elmondott:

Egy bekötött szemű katona feje mellé fegyvert tartott az egyik orosz ezredes, megfenyegette, háromig számol, és vége az életének. Végül nem lőtte le, hanem csak közvetlenül a füle mellett sütötte el a ravaszt.

Az egyik ukrán bevallotta, hogy mesterlövész, erre az orosz parancsnok üvöltve megkérdezte tőle, házas-e. Igennel felelt. A magas rangú tiszt parancsot adott, hogy hozzanak egy felmosót, mert lányt csinálnak belőle, és a videót elküldik a feleségének. De olyan esetről is tud, amikor vallatás közben kiverték a fogát egy ukrán katonának, vagy lábon lőtték. Erre, a lábon lőtt ukrán katonára orosz egyenruhát adtak, hogy ellássák az orvosok, és segítsenek rajta.

A katonatiszt végül nyáron tért vissza osztagához Csecsenföldre, és jelezte, hogy ki szeretne lépni.

„Elkezdtek fenyegetni. Azok a tisztek, akik egy napot sem töltöttek Ukrajnában, azt mondták nekem, hogy gyáva áruló vagyok. Nem engedték meg, hogy lemondjak. Elbocsátottak.”

A BBC-nek a bizonyítékait is megmutatta. Elmondta azt is, hogy mikor Putyin részleges mozgósítást rendelt el, akkor egy másik házat bérelt, mert félt, hogy megtalálják, végül felvette a kapcsolatot egy orosz emberi jogi csoporttal, ők segített neki elhagyni az országot.

Végül elnézést kért az ukránoktól. Mint mondta, embert nem ölt, de nem tud megbocsátani magának, amiért részt vett a háborúban. Így azt sem várhatja el, hogy mások megbocsássanak neki.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter Pressman amerikai nagykövetnek: Teljesen érdektelen, hogy mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá
A miniszter szerint voltak külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be.

Link másolása

Szijjártó Pétert az ATV.hu kérdezte meg arról, hogy mi a véleménye David Pressman amerikai nagykövet Politicónak adott nyilatkozatáról, melyben azt mondta, hogy a magyar kormány tagjai a Vlagyimir Putyin által képviselt nézeteket visszhangozzák.

A magyar külügyminiszter azt válaszolta:

"Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő, vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá".

Úgy vélte, hogy Pressmannak „nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon".

Elmondta, hogy amikor Magyarország nagykövetet fogad, akkor

„nem kormányzókat, meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban.

Ennek a korszaknak vége van” - tette hozzá.

A magyar emberek eldöntik, a kormány jól dolgozik-e vagy sem, és a következő parlamenti választáson erről ítéletet mondanak, ahogy ez az elmúlt években is történt egyértelműen - közölte.

"Még akkor is, ha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni, sőt akár még finanszírozni is" - mondta.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány külpolitikáját egyedül a nemzeti érdek vezérli, az pedig az, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában.

"Voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amelyet ennek érdekében megmozgattak" - jelentette ki.

VIDEÓ: Szijjártó Péter tájékoztatója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Csak Magyarország és Oroszország gazdasága menetel a recesszió felé bécsi kutatók szerint
Idén 23 uniós tagállamban átlag 1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak már. Az unióból egyedül Magyarországon csökken a gazdasági teljesítmény, az előrejelzés szerint 1 százalékkal.

Link másolása

Európa országai – két kivétellel – sikeresen átvészelik idén az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válságot - derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének friss felméréséből.

Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa gazdasága képes ellenállni az ukrajnai konfliktus miatt kialakult gazdasági nehézségeknek - írja IntelliNews alapján az RTL.hu.

Idén 23 tagállamban átlag 1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, az unióból egyedül Magyarországon csökken a gazdasági teljesítmény, az előrejelzés szerint 1 százalékkal.

A kutatás szerin Oroszországban várható még a GDP három százalékos csökkenése.

A tanulmány vezetője szerint ugyan a magas infláció komoly problémákat okoz a háztartások és a vállalkozások számára, de lenyűgöző gazdasági rugalmasságot lehet tapasztalni a régióban.

„Putyin stratégiája, hogy az energiát fegyverként használja, megbukott, nem utolsósorban azért, mert a kelet-európaiak is jelentősen csökkenteni tudták gázfogyasztásukat”

– véli Grieveson. A szakember szerint, ha a háború nem eszkalálódik súlyos mértékben, akkor a kelet-európai gazdasági növekedés is felgyorsulhat az év második felétől.

„De a legnagyobb bizonytalansági tényező továbbra is az ukrajnai háború” – mondta.

A délkelet-európai tagállamok gazdaságai meglehetősen ellenállóak, a visegrádi országok szerényebb növekedést produkálnak. Az EU-n kívüli országok közl pedig a Nyugat-Balkán 1,8%-os, míg Törökország 3%-os növekedést produkál.

Ukrajna gazdasága a tavalyi 30%-os visszaesés után akár 3%-kal nőni fog, de nehézségekkel néz szembe a háború és a létfontosságú infrastruktúra pusztulása miatt.

Oroszországgal szemben az olajszankciók működnek - mondta. A gazdasági visszaesés felgyorsult és az Európába irányuló csökkentett gázexport és az új olajszankciók következtében tovább romolhat.

„A december 5-én életbe léptetett szankciók az eddigi leghatékonyabbak” – véli Vaszilij Asztrov, a WIIW orosz szakértője. Szerinte Putyin várhatóan az orosz költségvetési hiány terhére még finanszírozni tudja a háborút.

A WIIW előrejelzése ellentétben áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb elemzésével, amely a korábbi 2,1%-os recesszióról 0,3%-os növekedésre javította az orosz GDP 2023-ra vonatkozó kilátásait - írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Visszaszólt Szijjártónak Pressman: Európa térképének újrarajzolását nem tartják Magyarország belpolitikájának
Ezzel újra nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikaiak úgy vélik: a magyar kormány a Putyin által támogatott politikát viszi Európában.

Link másolása

"Tisztelettel, de Oroszországnak azt a kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csak »magyarországi belpolitikai fejleménynek"

– ezt válaszolta David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Szijjártó Péter külügyminiszternek a Twitteren, vette észre a 444.hu.

Szijjártó ezt mondta:

"Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mérték érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá."

Azt is hozzátette, hogy Pressmannak nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és véget ért az időszak, amikor helytartók érkeztek Budapestre. Pressman ugyanis a Politicóban azt mondta: a magyar kormány a Putyin által támogatott politikát erőlteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk