A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért Barátságért kitüntetést vehetett át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában.
A magyar politikus hivatalos közösségi oldalán csütörtökön megjelent bejegyzésében azt írta: büszke rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére - szövetségesi kötelezettségeik tiszteletben tartásával párhuzamosan - fenn tudták tartani a nemzeti érdekeiknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést Moszkvával.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: "Ha nem tettünk volna erőfeszítéseket ezért, ha nem vállaltuk volna fel a nemzeti érdekre alapuló külpolitikát az elmúlt években, akkor ma kevésbé sikeresen tudtuk volna felvenni a küzdelmet a világjárvánnyal és az európai energiaválsággal szemben; Szputnyik oltóanyagokkal tudtuk tavasszal felgyorsítani az oltási kampányt, a szeptember végén megkötött gázvásárlási megállapodás pedig garantálja hazánk energiabiztonságát."
Hangsúlyozta, a magyar kormány nyílt és őszinte külpolitikát folytat.
"Ugyanazt csináljuk, mint amit mondunk. Ellentétben azokkal a barátainkkal, akik a verbális kritikákkal párhuzamosan csinálnak hatalmas üzleteket Oroszországgal, Oroszországban"
- tette hozzá.
A Barátság érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet. A kitüntetést eddig olyan személyek kapták meg, mint Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, Rex Tillerson volt amerikai külügyminiszter vagy Jean Chrétien volt kanadai miniszterelnök. Az 1994-ben alapított kitüntetést az Oroszországi Föderáció elnöke adományozza külföldi állampolgároknak a nemzetek közötti kölcsönös együttműködésben elért eredmények alapján.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért Barátságért kitüntetést vehetett át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában.
A magyar politikus hivatalos közösségi oldalán csütörtökön megjelent bejegyzésében azt írta: büszke rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére - szövetségesi kötelezettségeik tiszteletben tartásával párhuzamosan - fenn tudták tartani a nemzeti érdekeiknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést Moszkvával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.
A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.
A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.
A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.
Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.
Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.
A posztban azzal indokolják a kérést, hogy
a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.
A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.
„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”
Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.
Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.
A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.
Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.
A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.
Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.
A posztban azzal indokolják a kérést, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.
Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.
A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.
A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.
A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.
Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.
Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállt a 15 milliárdosra drágult mohácsi kikötő építése, a város szerződést bontott a kivitelezővel
A kivitelező még 4 milliárdot kért, de nem kapott zöld utat, az ellenzék pedig már az EU csalás elleni hivatalánál jelentette az ügyet. A polgármester most kötbért követel a cégtől.
Azonnali hatállyal felmondta a mohácsi önkormányzat a város kereskedelmi kikötőjének építéséről szóló szerződést a kivitelező Platina-Bauval. A Telex szerint a fideszes vezetésű testület pénteki közgyűlésén hozta meg a döntést egy utolsó pillanatban beterjesztett javaslat alapján. A több mint tízmilliárd forintos projektbe konzorciumi partnerként az Építési és Közlekedési Minisztérium is belép.
Az önkormányzat szerződésszegésre hivatkozik, amit egy október végén elkészült szakértői vélemény is alátámaszt. A városvezetés szerint a területen 2025 márciusa óta áll a munka, és a projektből eddig csupán egy 1,3 milliárd forint értékű logisztikai csarnok készült el.
A konfliktust tovább mélyítette, hogy a kivitelező további 4 milliárd forintot kért a projektre, ám ezt az igényt az irányító hatóság elutasította, amiről a céget október végén értesítették is.
A beruházás tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást azzal a céllal, hogy Mohácsot a „régió logisztikai központjává” tegyék. Az eredeti, 2015-ös tervek még 5 milliárd forintos költséggel számoltak, amelyhez a városnak csupán 300 millió forint önrészt kellett biztosítania.
A pécsi Platina-Bauval 2020-ban kötöttek szerződést, az átadást pedig eredetileg 2023-ra tervezték. A határidő azonban folyamatosan csúszott, 2024 végére már 2026-os átadással és 15 milliárd forintos összköltséggel kalkuláltak, ami az eredeti összeg háromszorosa.
Pávkovics Gábor polgármester a közgyűlésen arról beszélt, hogy kötbért érvényesítenének a vállalkozóval szemben. A mohácsi ellenzéki képviselők amiatt aggódnak, hogy az uniós források esetleges visszafizetése súlyos terhet róna a város költségvetésére. A képviselők nemrég az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentést tettek a kikötőépítés miatt.
A kivitelező Platina-Bau ügyvezetője nemrég elismerte, hogy egy másik családi vállalkozásuk egy több tízmilliárdos gáz- és áfacsalási ügy központi szereplője, de tagadta, hogy a két ügy között összefüggés lenne.
Azonnali hatállyal felmondta a mohácsi önkormányzat a város kereskedelmi kikötőjének építéséről szóló szerződést a kivitelező Platina-Bauval. A Telex szerint a fideszes vezetésű testület pénteki közgyűlésén hozta meg a döntést egy utolsó pillanatban beterjesztett javaslat alapján. A több mint tízmilliárd forintos projektbe konzorciumi partnerként az Építési és Közlekedési Minisztérium is belép.
Az önkormányzat szerződésszegésre hivatkozik, amit egy október végén elkészült szakértői vélemény is alátámaszt. A városvezetés szerint a területen 2025 márciusa óta áll a munka, és a projektből eddig csupán egy 1,3 milliárd forint értékű logisztikai csarnok készült el.
A konfliktust tovább mélyítette, hogy a kivitelező további 4 milliárd forintot kért a projektre, ám ezt az igényt az irányító hatóság elutasította, amiről a céget október végén értesítették is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
