Évekig tarthattak érzékenyítő órákat, most mégis kitiltották a Nem Adom Fel Alapítványt az újbudai iskolákból
Évekig tartottak fogyatékossággal élő fiatalok érzékenyítő órákat az újbudai diákoknak, idén azonban a Dél-budai Tankerületi Központ nem engedte be az iskolákba a Nem Adom Fel Alapítványt.
A döntést csütrötökön Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület környezetvédelemért felelős alpolgármestere hozta nyilvánosságra a Facebook-oldalán. Bejegyzése szerint az alapítvány idén is több intézményben tartott volna rendhagyó osztályfőnöki órákat, de a tankerület levélben közölte, hogy a program nem valósulhat meg, mert a szervezet „nincs a kormány listáján”.
A tiltás hátterében a köznevelési törvény 2021-es módosítása áll, amely kimondja, hogy bizonyos témákban – mint a szexuális kultúra, a kábítószer-fogyasztás veszélyei, az internetbiztonság vagy egyéb testi és szellemi egészségfejlesztés – külsős szervezet csak akkor tarthat foglalkozást, ha egy erre kijelölt állami szerv előzetesen nyilvántartásba vette.
Kreitler-Sas Máté szerint felháborító, „hogy a gyermekek a kormányzati propaganda áldozatai lettek, hiszen mondvacsinált ürügyek miatt nem találkozhatnak a rendhagyó osztályfőnöki órával.” A politikus hozzátette,
Az alpolgármester szerint ráadásul a hivatkozott lista hozzáférhetetlen. „Az elmúlt napokban tucatnyi jogszabályt és rendeletet néztünk át, de több intézményt, szervezetet kérdeztünk meg, de a válasz ugyanaz volt: nem tudnak arról, ki tartja nyilván ezeket a szervezeteket, de azt sem tudja senki, hogy a köznevelési törvényben említett listát hol lehet megtekinteni – mivel feltételezhetően nem is létezik ilyen” – áll a bejegyzésben.
Valójában a nyilvántartás létezik, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezeti. Honlapjukon jelenleg is elérhető a regisztrált programok listája. A listában a programok címe, tulajdonosa és a nyilvántartásba vétel napja is szerepel. Az elmúlt hónapokban is kerültek fel új tételek, például A Lélekkel az Egészségért Alapítvány „Sulinyugi” nevű programja, a Semmelweis Egyetem „Kicsi Én” interaktív előadása vagy a pécsi Drogprevenciós Munkacsoport „MIND-projektje”.
A nyilvántartásba vételi kötelezettséget ugyanakkor a Civil Közoktatási Platform és több szakmai szervezet is bírálta, mert szerintük az egész rendszer egy nagy, állami fenntartású intézmény logikájára van szabva, nem pedig a kicsi, rugalmas civil szereplőkre. A nyilvántartáshoz például részletesen igazolni kellene, hogy ki tartja a foglalkozásokat, milyen végzettséggel és szakmai múlttal rendelkezik, megfelel-e minden külön gyermekvédelmi, büntetőjogi és adatvédelmi előírásnak, és mindezt folyamatosan naprakészen kellene tartani.
A civilek szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy évente csak néhány alkalommal tartott óra szinte ugyanannyi papírmunkával járna, mint egy nagy állami program. Úgy látják, hogy bár a jogszabály formálisan nem tiltja meg a külsős szervezetek iskolai jelenlétét, a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó személyi, szakmai és adminisztratív feltételek olyan mértékű terhet jelentenek, hogy a kisebb, önkéntes hálózatokra épülő civil szervezetek egyszerűen kiszorulnak az iskolákból.
