HÍREK
A Rovatból

Kiszámolták, hány vásárló lehet egyszerre a boltokban különböző négyzetméterszabályok esetén

A maximális vásárlószám függ majd a szabályozás részleteitől, de ezekből a példákból kiderül, nagyjából mire számíthatunk.


Mint megírtuk, Orbán Viktor kedden azt mondta, az általános boltzár helyett más fajta szabályozást léptetne életbe a kormány annak érdekében, hogy ne legyen tumultus az üzletekben. Elmondása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt kérte, hogy négyzetméter alapú korlátozást vezessenek be és külön plázaszabályokat is javasoltak. Ezekről ma tárgyal a kormány, vélhetően a csütörtöki kormányinfón jelentik be, hogy mire jutottak.

A Blokkk.com kiszámolta, hogy ha valóban jön a négyzetméterszabály, akkor hány vásárló lehetne bent egyszerre a boltokban.

Az MKIK javaslata szerint 100 négyzetméter alapterületig 5-10 négyzetméterenként egy, ennél nagyobb üzletek esetében pedig 15-20 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatna egyidejűleg.

Az átlagos boltterület 128 négyzetméter, az élelmiszerüzletek 123 négyzetméteresek, az iparcikküzletek 126 négyzetméteresek. A Blokkk.com úgy kalkulál, hogy

a 100 négyzetméteres határnál változna a szabály, lesz egy alapterület nagyság, ahol nagyobb alapterület mellett kisebb lehet majd a vásárlószám.

Néhány példát is hoztak arra, hogy nagyjából mire számíthatunk, ezekből ismertetünk párat.

Egy 99 nm-es kisboltban például 19 vásárló tartózkodhat egyszerre, ha 5 négyzetméterenként lehetne egy vásárló. Ha viszont 10 négyzetmétert ír elő a szabály, akkor csak 9-en lehetnek bent egyszerre.

Egy 101 nm-es boltban 15 négyzetméteres szabály esetén 6 vásárló, 20 négyzetméteres szabály esetén pedig csak 5-en lehetnek egyidőben.

Egy 380 nm-es üzletben 25-en vásárolhatnak egyszerre, ha 15 négyzetmétert ír elő a kormány, 20 négyzetméternél pedig 19-en.

A portál konkrét üzleteknél is kiszámolta, hogy mennyi lenne az annyi.

A budaörsi 19 200 nm-es Auchanban például 15 négyzetméteres szabály esetén 1280 vásárló lehetne bent egyszerre, 20 nm/főnél viszont már csak 960-an.

A budapesti Csalogány utcai Lidlben, amely 1966 nm-es 15 nm/fős szabály értelmében 131-en vásárolhatnának egyidőben, 20 nm/fős szabálynál pedig 98-an.

Egy 450 nm-es győri kínai üzletben 15 nm-nél 30, 20 nm-nél 22 lenne a maximális vásárlószám.

A budapesti Nagytétényi úton lévő, 31 nm-es Mini ABC Boltocskában pedig 5 nm-es szabály esetén csak 6-an, 10 nm-es szabály esetén pedig csak 3-an lehetnének bent egyszerre.

Ahogy azonban a portál is figyelmeztet,

a vásárlószám függ majd a szabály részleteitől is.

Például attól, hogy a bolt alapterületénél az eladótér számít-e, hiszen bár a raktár is beletartozik az alapterületbe, de oda a vásárló nem megy be. Az is kérdés lesz, hogy például a hat éven aluli gyerekeket is beleszámítják-e a bent tartozkódók közé.

Az viszont valószínűsíthető, hogy ha valóban lesz ilyen szabályozás, akkor a pénztárak helyett az üzletek bejárata előtt kígyóznak majd a sorok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.


Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ukrán rendőrfőnök: Oroszország tinilányokat bérel fel katonák megmérgezésére
Ivan Vihivszkij ukrán rendőrfőkapitány szerint az orosz titkosszolgálatok egyértelmű sémát követve bérelnek fel fiatal nőket gyilkosságokra. A hatóságok idén már hat ilyen esetet azonosítottak.


Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.

A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.

„Megtervezett gyilkosságokról van szó, amelyeket az agresszor állam különleges szolgálatai szerveznek, és ukrán állampolgárok hajtanak végre” – mondta a rendőrfőkapitány.

A hatóságok szerint idén hat ilyen kísérletet azonosítottak, amelyek közül egyet sikerült megelőzniük. A legutóbbi ismert ügy Zsitomirban történt, ahol múlt csütörtökön egy 27 éves katona holttestét találták meg egy bérelt lakásban. Egy nappal később, pénteken a rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves lányt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásra metadont kevert a katona italába.

Ivan Vihivszkij külön üzent a végrehajtóknak és a szülőknek is. A megbízások elvállalóit arra figyelmeztette, hogy a pénz ígérete nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A szülőket pedig arra kérte, fordítsanak figyelmet gyermekeik online kommunikációjára, különösen, ha ismeretlen forrásból jutnak pénzhez vagy gyanús megbízásokat teljesítenek.

„Az orosz titkosszolgálatok az ilyen végrehajtókat felhasználható eszköznek tekintik, a sorsuk nem érdekli őket” – fogalmazott.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán vádak megjelenésekor nem kommentálta az ügyet. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja Kijevet, hogy merényleteket és robbantásokat szervez orosz területen.

Kedden a moszkvai területen autóba rejtett bomba ölt meg egy magas rangú orosz tábornokot az orosz hatóságok közlése szerint, ami tovább erősíti a háború alatt zajló kölcsönös vádaskodást és a titkosszolgálati akciók körüli híreket.

Via Reuters


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk