Kiszámolták, hány vásárló lehet egyszerre a boltokban különböző négyzetméterszabályok esetén

Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

– írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.

Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

• a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
• Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
• és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”

Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.

Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.

– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.

A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyetlen, „zártan kezelt véleménye” is elég ahhoz, hogy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül tartsa titokban egy elakadt, de milliárdos katonai misszió szerződéseit, írja a 444. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a 444 közadatigénylését, amellyel a tervezett csádi katonai misszió szerződéseit szerették volna megismerni.

A döntés értelmében a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a külügyminiszter valóban megalapozottan hivatkozik-e külpolitikai érdekek sérelmére. Míg az elsőfokú bíróság még tartalmilag is vizsgálta a minisztérium érveit, és azokat túl általánosnak találva a dokumentumok kiadása mellett döntött, addig

Idén júniusban az afrikai ország vezetése felfüggesztette a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, így a csádi parlament nem ratifikálta a haderők jogállásáról szóló megállapodást. Ennek hiányában nincs meg a jogi keret a magyar katonák telepítéséhez, sőt, a Honvédelmi Minisztérium legfrissebb beszámolói alapján már nem is számolnak a misszióval. Az Országgyűlés eredetileg 2023 novemberében fogadott el határozatot, amely legfeljebb 200 fős magyar kontingens állomásoztatását tette volna lehetővé Csádban 2025 végéig, tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokkal.

A projekt pénzügyi háttere már a katonai misszió politikai bejelentése előtt megalapozódott. A Hungary Helps Ügynökség 817 millió forintot kapott egy csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására 2023 szeptemberétől. A kormányzati kommunikáció szerint a misszió célja a migráció megfékezése, a terrorizmus elleni fellépés támogatása és a Hungary Helps programjainak biztosítása volt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a parlamentben azzal érvelt, hogy „Magyarország mindig amellett volt, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek”. A misszió előkészítésében felmerült Orbán Gáspár szerepe is, amit Szijjártó Péter külügyminiszter nehezményezett.

– mondta a külögyminiszter.

Az ellenzék a kezdetektől fogva bírálta a tervet. Harangozó Tamás, az MSZP politikusa szerint a felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt harminc év gyakorlatától, és kérdéses, milyen magyar érdekeket kellene védeni a katonák életének kockáztatásával. „A kért felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt 30 év kezdeményezéseitől” – áll a párt közleményében. A misszió egy politikailag rendkívül ingatag régiót, a Száhel-övezetet érintette volna, ahol a francia csapatkivonások után Oroszország befolyása erősödik. Bár magyar és csádi erők tavasszal részt vettek közös kiképzésen a NATO Flintlock hadgyakorlatán Elefántcsontparton, a csádi állomásoztatásra ez nem adott alapot.