„A pártok kora lejárt” – Kilépett a DK-ból, most mozgalmat indít az óbudai polgármester

Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.

„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.

„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”

Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint

„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.

Második pontként azt emeli ki, hogy

A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.

A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.

A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.

Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.

Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.

A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel

A változás különösen az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelmet érinti érzékenyen, ahol a kisebb, de értékesebb használt cikkek postázása eddig viszonylag olcsón megoldható volt.

A májusi áremelések után egy 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomag díja célországtól függően legalább 8–10 ezer forintra nőtt. Ha a szigorítás nem lépett volna életbe, a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne, vagyis a feladók sok esetben 100 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. Ez pedig számos, kevésbé értékes árucikk esetében gazdaságtalanná teheti a küldést.

Az utóbbi években az e-kereskedelem terjedésével jelentősen megnőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizált lett.

A sima, hajlítható levelekre tervezett gépekre nem akarják ráengedni a keményebb, törékenyebb tárgyakat tartalmazó borítékokat. Csomagok esetében a felelősség megállapítása is egyszerűbb, és a magasabb díjak a kártérítésre is nagyobb fedezetet biztosítanak.

A Magyar Posta a díjszabás kialakításáról azt közölte, hogy

Bár korábban felmerült, hogy a szomszédos országokból, például Szlovákiából megérheti feladni a küldeményeket, ez a lehetőség mára nagyrészt bezárult. Szlovákiában már januártól életbe lépett a magyarországihoz hasonló változás, azaz általánosságban már ott sem lehet ajánlott levélként árut feladni.

A dokumentumok küldésére alternatívát jelenthet a Digitális Állampolgárság Program, amelynek részeként a magánszemélyek díjmentesen használhatnak hiteles elektronikus aláírást, így számos hivatalos iratot már e-mailben is továbbíthatnak.

A drágulás és a szolgáltatások átalakítása egy olyan időszakban éri a Magyar Postát, amelyet belső átszervezések és elbocsátások jellemeztek. A közelmúltban országszerte postafiókokat zártak be, a vállalat egy vitatott logisztikai beruházás miatt nyomozás középpontjába is került, és nemrég távozott a cég elnök-vezérigazgatója is.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.

A bejegyzés szerint

és ha igen, milyen szakmai, bioetikai és betegjogi kockázatokkal jár ez. A poszt szerint a „szívhangrendelet” erre az előfeltevésre épült.

Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni – állítja a miniszter. Hegedűs szerint ez a történet egyik legfontosabb pontja.

Hozzáteszi, nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat, és nem készült előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi vagy hatásvizsgálati elemzés. A szakma egy kész politikai döntéssel szembesült, amelyet utólag kellett beilleszteni egy szakmai ajánlásba.

Kiemeli a különbséget, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz. Míg előbbi ultrahangos módszerekkel is megállapítható, a hallhatóvá tétel Doppler-technikát jelent, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak.

A poszt idézi az ajánlást, miszerint ez „nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”

Hegedűs szerint a szakma végül próbált kárt mérsékelni, és az egyik kulcspont az lett, hogy bekerült: orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni. „Ez nem technikai apróság. Ez volt az a szakmai menekülőút, amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.”

Így előállhatott az a helyzet, hogy a politikusok learatták az ideológiai-politikai babérokat, miközben erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme a gyakorlatban hányszor valósult meg. A poszt legfontosabb tanulságaként azt vonja le, hogy a szívhangrendelet politikai döntésként született meg, amit utólag próbáltak szakmai ajánlásként működtetni egy abortusz témájában.

Hajnalban több ukrán nagyvárost értek orosz rakéta- és dróntámadások: Kijevben két magas lakóépületet ért súlyos találat, emberek rekedhettek a romok alatt. Dnyipróban és Harkiv térségében is súlyos a helyzet, a hatóságok tömeges sérültekről és halálos áldozatokról számoltak be, a főváros-szerte keletkezett tüzek és a jelentett áramkimaradások közepette a kijevieket óvóhelyre szólították, írta a BBC.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint egy 24 és egy 9 emeletes lakóházat ért találat, a hatóságok attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek. A mentés folyamatos. A helyszíni beszámolók szerint a városban ezrek kerestek menedéket a metróállomásokon.

A kijevi katonai vezetés megerősítette, hogy a támadók a legpusztítóbb fegyverek közül is bevetettek.

Miközben a főváros a legnagyobb csapást nyelte be, más nagyvárosokban is súlyos veszteségeket jelentettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként már hétfőn figyelmeztetett egy esetleges nagyszabású orosz támadásra, és felszólította a lakosságot, figyeljenek a légiriadókra.

Moszkva nyilvánosan „szisztematikus csapásokat” helyezett kilátásba az ukrán főváros döntéshozói és védelmi célpontjai ellen, miközben Kijevet már korábban is súlyos támadások érték: egy korábbi kijevi rakétatámadás során egy lakóépület lépcsőháza teljesen összeomlott.

Párhuzamosan Ukrajna is kiterjesztette műveleteit Oroszország belső területeire: stratégiai olajkikötőket és energetikai létesítményeket ért dróntámadások sora okozott károkat és tüzeket több régióban. A támadás–ellentámadás spirálja Kárpátaljáig is elért: a magyar határ közelében is becsapódtak orosz drónok, amit a magyar kormány elítélt. A mostani hajnali csapássorozat így egy olyan időszakban következett be, amikor mindkét fél a frontvonalakon túl is igyekezett nyomást gyakorolni a másik hadigazdaságára és moráljára.