Szerencsésen végződő, mégis aggasztó és figyelemre méltó történetet osztott meg a Sóstó Székesfehérvár Facebook-oldal. Egy póráz nélkül sétáltatott kutya madarakat látott meg a tavon, és izgatottságában rászaladt a partmenti, vékony jégre.
Az azonban nem bírta el a súlyát, így az állat a vízbe csúszott. Szerencsére a tűzoltóság ki tudta menteni a hideg vízből.
Az oldal azt írja, „ha a tó jege elbírta volna, akkor is a védett zónában pihenő madarakat zavarta volna fel, ami szintén elfogadhatatlan.”
Hozzáteszik, hogy a környéken a kutyákat csak pórázon lehet sétáltatni, ennek ellenére számos kutyát lehet szabadon látni.
A kommentelők többsége egyébként egyetért abban, hogy hiába jólnevelt egy kutya, felelőtlenség póráz nélkül sétáltatni olyan helyen, ahol ez tilos.
Szerencsésen végződő, mégis aggasztó és figyelemre méltó történetet osztott meg a Sóstó Székesfehérvár Facebook-oldal. Egy póráz nélkül sétáltatott kutya madarakat látott meg a tavon, és izgatottságában rászaladt a partmenti, vékony jégre.
Az azonban nem bírta el a súlyát, így az állat a vízbe csúszott. Szerencsére a tűzoltóság ki tudta menteni a hideg vízből.
Az oldal azt írja, „ha a tó jege elbírta volna, akkor is a védett zónában pihenő madarakat zavarta volna fel, ami szintén elfogadhatatlan.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: Orbán Viktor pénteken Putyinnal találkozik Moszkvában – a kormány nem cáfol
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. A litván elnök azt mondta: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”
Orbán Viktor november 28-án, pénteken Moszkvában, a Kremlben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.
A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”
A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.
A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.
A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.
Amerikai sajtó: Az ukránok rábólintottak az amerikai béketervre
„Van még néhány apróbb részlet, amit ki kell dolgozni, de elfogadták a béketervet” – mondta a CBS-nek egy tisztviselő. Közben a CNN is úgy értesült, hogy megegyeztek az ukránokkal.
Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.
„Az ukránok beleegyeztek a békemegállapodásba”
– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.
Oroszország egyelőre nem reagált a fejleményekre.
A bejelentéssel párhuzamosan Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere Abu-Dzabiban tárgyal orosz tisztviselőkkel. Egy helyszínen tartózkodó amerikai katonai tisztviselő szerint Driscoll kedden órákon át egyeztetett az orosz képviselőkkel.
„Továbbra is nagyon optimisták vagyunk. Remélhetőleg hamarosan kapunk visszajelzést az oroszoktól. Gyorsan haladnak a dolgok”
– mondta a forrás.
A hírek szerint egy ukrán küldöttség is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartózkodik, és kapcsolatban áll az amerikai csapattal.
Rusztem Umerov, Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette, hogy a hétvégén Genfben tartott megbeszéléseken „közös nevezőre jutottak a megállapodás alapvető feltételeiről”.
Umerov jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök akár már november vége előtt Washingtonba utazhat, hogy véglegesítsék a megállapodást. „Most európai partnereink támogatására számítunk a további lépéseink során. Várjuk, hogy megszervezhessük Ukrajna elnökének amerikai látogatását a lehető legalkalmasabb novemberi időpontban, hogy lezárjuk az utolsó lépéseket és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – írta közösségi oldalán.
Moszkva egyelőre kivár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „nagyra értékeli az USA álláspontját, amely kezdeményező szerepet vállal az ukrán konfliktus megoldásában”, de hozzátette, hogy Moszkva „professzionálisan jár el, és nem szivárogtat ki információkat a formális megállapodások megkötése előtt”. Lavrov szerint Oroszország elvárja, hogy az USA tájékoztassa az Ukrajnával és Európával folytatott konzultációk eredményeiről.
A tárgyalások alapja a Fehér Ház 28 pontos javaslatának egy átdolgozott változata, amelyet a hétvégi genfi egyeztetések után finomítottak. A megbeszéléseken Driscoll mellett részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff elnöki megbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Egy korábban kiszivárgott tervezet még olyan, Kijev által elutasított feltételeket is tartalmazott, mint Ukrajna teljes Donyeck megyéjének feladása és a NATO-csatlakozási törekvések leállítása. A javaslathoz egy biztonsági garanciákról szóló kísérő dokumentum is tartozik. Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint az USA olyan „biztonsági biztosítékokat” szándékozik nyújtani, amelyek a NATO-szerződés 5. cikkelyéhez hasonlók.
A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy „egy frissített és finomított béke-keretmegállapodást” dolgoztak ki. Marco Rubio külügyminiszter az egyik genfi ülést „nagyon tartalmasnak” nevezte, de jelezte: „még van némi munka hátra, és a csapataink most ezen fognak dolgozni”. Donald Trump elnök eredetileg hálaadásig sürgette a megállapodást, de Rubio szerint ez a határidő rugalmas.
Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.
„Az ukránok beleegyeztek a békemegállapodásba”
– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feszült meghallgatáson vallott Pintér Sándor a Szőlő utcai botrányról, elismerte a lehetséges mulasztást
Az ellenzék a Szőlő utcai botrányban elkövetett rendőri mulasztások miatt támadta a tárcavezetőt. A belügyminiszter nem hátrált meg, sőt, keményen visszaszólt a lemondását követelőknek.
Pintér Sándor belügyminiszter kedden a parlament népjóléti bizottságában elismerte, hogy a Szőlő utcai javítóintézet ügyében „2016-ban nem biztos, hogy megfelelően megtörtént az elszámoltatás”, miközben azt ígérte, minden részletet nyilvánosságra hoznak. A meghallgatás feszült légkörben zajlott, a bizottság leszavazta, hogy az SOS Gyermekfalvak és a köztisztviselői szakszervezet képviselői szakértőként felszólalhassanak.
A belügyminiszter a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban közölte: jelenleg hét büntetőeljárás van folyamatban, ebből egy névtelen bejelentés alapján indult, és 39 pontban történt feljelentés. A Nemzeti Nyomozó Iroda további öt ügyben folytat nyomozást. Bár Pintér a tíz évvel ezelőtti eljárást hibásnak nevezte, hangsúlyozta, hogy nem egy tíz éve tartó eljárásról van szó, és a Belügyminisztériumban nem történt panaszeltussolás.
„Semmi sem lesz elhallgatva, minden részlet a nyilvánosságra lesz hozva” – ígérte a miniszter, hozzátéve: „Én mindig vállaltam mindenért a felelősséget.”
A téma azután került ismét a középpontba, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben felvetette, vizsgálni kell, miért nem tárták fel korábban a visszaéléseket. Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a „Zsolti bácsi” néven emlegetett elkövető személyazonosságát a tanúkihallgatások alapján nem tudták egyértelműen megállapítani.
Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke azzal vádolta a rendőrséget, hogy tíz éve tudott az ügyről, de nem tett semmit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője arra volt kíváncsi, mikorra zárul le a vizsgálat, és felvetette Novák Katalin volt köztársasági elnök és Balog Zoltán püspök esetleges érintettségét is, amire Pintér úgy reagált, hogy ez nem a Belügyminisztérium hatásköre. A vita hevében Hollik István, a Fidesz–KDNP képviselője azzal vádolta Varga Zoltánt, hogy megsérti a házszabályt és politikai hazugságokat fogalmaz meg. Pesti Imre kormánypárti képviselő azzal indokolta a civil szervezetek felszólalásának megakadályozását, hogy korábban egyes képviselőik minősíthetetlen stílusban beszéltek és fenyegetőztek a bizottságban.
Pintér Sándor a beszámolójában az egészségügyi eredményeket is sorolta: informatikai fejlesztéseket, a várható élettartam növekedését, és az EgészségAblak alkalmazást említette, amelyet már több mint négymillióan letöltöttek. Beszélt a CT- és MR-vizsgálatok államosításáról, melynek keretében 11 helyszínen 18 készülék került állami kézbe, és további 20 fejlesztése zajlik. Elismerte ugyanakkor, hogy a várólisták terén az ultrahangos vizsgálatoknál és a térdprotéziseknél van a legnagyobb lemaradás. „Sok panasz a betegek részéről, hogy nincs megfelelő empátiás készség” – mondta a miniszter, és bejelentette, hogy 62 ezer szakdolgozónak szerveznek képzéseket.
A gyermekvédelem területén sikerként értékelte a nevelők pszichológiai tesztjének és a kifogástalan életvitel vizsgálatának bevezetését. Közölte, hogy a nevelőszülők bérét a minimálbérhez igazítva 15 százalékkal emelik, de a gyermekek számától függően akár ötszörösére is nőhet a juttatás. Állítása szerint jelenleg hétszáz pedofil ül börtönben, amit a szigorúbb átvilágításoknak tulajdonított.
Szabó Tímea a meddőségi ellátások kapcsán kiemelte, hogy az OKFŐ statisztikái szerint húszezer beültetésből mindössze háromezer sikeres, és a petesejtdonáció engedélyezését sürgette. „Semjén Zsolt akadályozza ezt vallási és bibliai okokra hivatkozva. A nagyjából ötszázezer, Magyarországon élő meddő nő nevében ezt kikérjük maguknak” – fogalmazott a képviselő. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából javaslatot nyújt be az életre szóló távoltartási végzés bevezetésére.
Sebők Éva, a Momentum képviselője a szülészeti erőszakról, és az esetenként még mindig alkalmazott „hasba könyöklés” módszeréről kérdezte a minisztert. Pintér Sándor erre azt válaszolta: „Nem vagyok orvos, de felkértem az orvosi kollégiumot arra, hogy a szülészeti erőszak felszámolására találjon megoldást”, és elmondta, nem tudja pontosan, mit jelent a beavatkozás.
A meghallgatás végén a belügyminiszter a lemondását firtató kérdésekre is reagált.
„Saját magam fogom eldönteni, hogy mikor fogok lemondani”
– zárta mondandóját.
A bizottság december 2-ára rendkívüli ülést hirdetett, ahol a kormány a meddőségi ellátásokról és más eredményekről számol be.
Pintér Sándor belügyminiszter kedden a parlament népjóléti bizottságában elismerte, hogy a Szőlő utcai javítóintézet ügyében „2016-ban nem biztos, hogy megfelelően megtörtént az elszámoltatás”, miközben azt ígérte, minden részletet nyilvánosságra hoznak. A meghallgatás feszült légkörben zajlott, a bizottság leszavazta, hogy az SOS Gyermekfalvak és a köztisztviselői szakszervezet képviselői szakértőként felszólalhassanak.
A belügyminiszter a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban közölte: jelenleg hét büntetőeljárás van folyamatban, ebből egy névtelen bejelentés alapján indult, és 39 pontban történt feljelentés. A Nemzeti Nyomozó Iroda további öt ügyben folytat nyomozást. Bár Pintér a tíz évvel ezelőtti eljárást hibásnak nevezte, hangsúlyozta, hogy nem egy tíz éve tartó eljárásról van szó, és a Belügyminisztériumban nem történt panaszeltussolás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
