Azonnal hatállyal menesztette péntek délelőtt Rátóti Zoltán rektor Karsai Györgyöt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Doktori Iskolájának vezetőjét - tudta meg a Népszava. Karsai 1996 óta tanít az intézményben, hivatalosan 2014 óta vezeti az SZFE doktori képzését.
Karsai György a lapnak azt mondta, a rektor egy egyoldalú, indoklás nélküli felmondást adott át neki, amit nem írt alá és kérte Rátótit, hogy indokolja a döntését. Karsai szerint
a rektor erre úgy válaszolt: „nem tartozom magyarázattal”.
A cikkben emlékeztetnek, hogy Rátóti Zoltán 2020 augusztusában – akkor még az SZFE frissen megválasztott kuratóriumi tagjaként – egy interjúban arról beszélt, hogy az egyetemi „modellváltás” a lehetőségek bővülése, ami az intézmény autonómiáját féltők állításával szemben „nem egy fenyegető állapot sem a hallgatók, sem a tanárok felé.”
Karsai akkor egy nyílt válaszlevelében többek között arra emlékeztette Rátótit, hogy Vidnyánszky és köre hívatlanul érkezett az SZFE-re.
A Népszava megkeresésére az SZFE-t is az ügyben. A válaszukban a felmondás tényét megerősítették, de annak indokairól nem írtak.
Azonnal hatállyal menesztette péntek délelőtt Rátóti Zoltán rektor Karsai Györgyöt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Doktori Iskolájának vezetőjét - tudta meg a Népszava. Karsai 1996 óta tanít az intézményben, hivatalosan 2014 óta vezeti az SZFE doktori képzését.
Karsai György a lapnak azt mondta, a rektor egy egyoldalú, indoklás nélküli felmondást adott át neki, amit nem írt alá és kérte Rátótit, hogy indokolja a döntését. Karsai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.
Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.
A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.
A hosszabbításhoz továbbra is szükség van ügyfélkapus regisztrációra, három évnél nem régebbi igazolványképre, orvosi igazolásra, és mostantól a megfelelő illeték befizetésére is. Az orvosi vizsgálat költsége életkortól függ: 40 év alatt 7200 forint, 40–60 év között 4800 forint, 60–70 éves kor között 2500 forint, 70 év felett pedig 1700 forint.
A lap cikke szerint az a lehetőség, amellyel korábban „láthatatlanul” lehetett spórolni az ügyfélkapun keresztül, mostanra hivatalosan is megszűnt. A hatóságok már év elején jelezték: az automatikus hosszabbítás csak július 1-ig volt illetékmentes.
A „kisbetűs rész” tehát mostanra mindenkit utolért. A digitális ügyintézés előnyei megmaradtak, de a korábbi ingyenesség már a múlté.
Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.
Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.
A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA Párt elnöke visszaszólt a közlekedési miniszternek, aki szerint a TISZA blokkolja a vasútfejlesztést. Magyar cserébe a fejére olvasta, hogy a napokban hol omlott össze a vonatközlekedés.
A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”
Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”
Az ellenzéki politikus felrótta a miniszternek, hogy ma éppen a szolnoki vasútvonal omlott össze, tegnap a győri, előtte meg a miskolci.
Szerinte Lázár János újabban a batidai kastélyából bontja le a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerét, és drukkol, hogy „nehogy elvegye Orbán Viktor a közpénzszívó batidai Drakulától a telefonját.”
„Toljad János! De fullba” - fűzi hozzá Magyar, megjegyezve, hogy Lázár „bátor legény”, amiért letiltotta őt a Facebook-oldaláról.
A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”
Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Kövér László kitiltott a parlamentből, aztán megbüntetett, mert nem voltam bent szavazni
A független országgyűlési képviselőnek 800 ezer forintja bánja, amiért nem volt ott a szavazásokon. A házelnök annak ellenére büntetett, hogy Hadházynak jó oka volt a távolmaradásra: ki van tiltva az Országházból.
Hadházy Ákos szerint Kövér László házelnök előbb kitiltotta őt az Országházból, majd megbüntette 800 ezer forintra, amiért nem jelent meg a parlamenti szavazásokon. A képviselő a közösségi oldalán bemutatta az indoklást is, amely szerint miután Kövér a kitiltásáról döntött és ezt hivatalosan közölte is vele, „az még nem volt jogerős... Jogerős csak akkor lett a dolog, amikor azt a parlament is elfogadta”.
„A kettő között azonban szerinte be kellett volna mennem a nem tisztelt házba szavazni, hogy láthassuk egymást... És mivel nem voltam bent, pénzbüntetésre ítélt” – írja Hadházy.
A képviselő úgy értelmezte az indoklást, hogy „a hibbant házmester” szerint még be kellett volna mennie dolgozni, vagyis szavazni, annak ellenére, hogy már tudott a kitiltásáról. A politikus úgy véli, a büntetés célja „a nettó szemétkedés” és az, hogy megmutassa, „ő ezt is megteheti”. Megjegyezte: szerinte Kövér személyesen figyelte, bemegy-e a parlamentbe, mivel nem gondolja, hogy erre külön ember lenne az Országgyűlés Hivatalánál.
A 800 ezer forintos bírságot – aminél „Andi nadrágja, vagy Matolcsyné papucsa is többe kerül” – Hadházy szerint kigazdálkodható, de „remélhetőleg utoljára” segítséget kér a kifizetéséhez, hogy „a beteg lelkű embernek” kevesebb oka lenne vigyorogni. A honatya tiltakozásai miatt kiszabott büntetéseket korábban is összedobták a vele egyetértő adományozók, ezért kérte, hogy „akinek ez nem jelent problémát”, járuljon hozzá a 800 ezer forint összegyűjtéséhez.
A Telex emlékeztet: a Zugló független országgyűlési képviselőjeként dolgozó Hadházyt a tavaszi füstgyertyázás tiltották ki az Országházból, emiatt a vitákra és a nyílt szavazásokra be sem mehet, egyedül a titkos szavazásokon vehet részt. Várhatóan csak az őszi ülésszak elején, szeptember közepén térhet vissza a parlamentbe.
Hadházy Ákos szerint Kövér László házelnök előbb kitiltotta őt az Országházból, majd megbüntette 800 ezer forintra, amiért nem jelent meg a parlamenti szavazásokon. A képviselő a közösségi oldalán bemutatta az indoklást is, amely szerint miután Kövér a kitiltásáról döntött és ezt hivatalosan közölte is vele, „az még nem volt jogerős... Jogerős csak akkor lett a dolog, amikor azt a parlament is elfogadta”.
„A kettő között azonban szerinte be kellett volna mennem a nem tisztelt házba szavazni, hogy láthassuk egymást... És mivel nem voltam bent, pénzbüntetésre ítélt” – írja Hadházy.
A képviselő úgy értelmezte az indoklást, hogy „a hibbant házmester” szerint még be kellett volna mennie dolgozni, vagyis szavazni, annak ellenére, hogy már tudott a kitiltásáról. A politikus úgy véli, a büntetés célja „a nettó szemétkedés” és az, hogy megmutassa, „ő ezt is megteheti”. Megjegyezte: szerinte Kövér személyesen figyelte, bemegy-e a parlamentbe, mivel nem gondolja, hogy erre külön ember lenne az Országgyűlés Hivatalánál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 21 Kutatóközpont júniusi kutatása szerint a Fidesz 2022 óta a szavazótábora mintegy harmadát veszítette el, miközben a TISZA Párt támogatottsága a tavalyi európai parlamenti választások óta a másfélszeresére nőtt.
A felmérés három kérdésre épült: a válaszadók megjelölték, hogy 2022-ben, 2024-ben, valamint jelenleg melyik pártra szavaztak vagy szavaznának. Mivel ezek a válaszok visszaemlékezésen alapulnak, előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a valós szavazatokat, de a kutatók szerint így is jól mutatják a pártpreferenciák változását, hiszen 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben pedig másfélszer annyian szavaztak a Fideszre, mint az ellenzékre, és a kutatásban ez az arány 1,5–1,5 volt.
A Fidesz népszerűsége fokozatosan csökkent az elmúlt két évben. A megkérdezettek 35 százaléka emlékezett úgy, hogy 2022-ben a kormánypártra voksolt, 2024-ben ez az arány 29 százalékra csökkent, jelenleg pedig a válaszadók 25 százaléka mondja, hogy most is a Fideszt választaná.
Ezzel párhuzamosan a TISZA Párt támogatottsága növekedett: a válaszadók 19 százaléka emlékezett úgy, hogy 2024-ben a TISZA Pártra szavazott, jelenleg viszont már 32 százalék tenne így.
A 21 Kutatóközpont kérdéseire adott válaszok alapján kiderült: a TISZA mostani 32 százalékos szavazótáborának 18 százaléka a korábbi ellenzéki összefogás szavazóitól érkezett. A párt az elmúlt évben gyakorlatilag teljesen átvette a Momentum táborát, valamint a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak körülbelül kétötödét is megszólította.
A Fidesz jelenlegi támogatottsága a kétharmada a 2022-es országgyűlési választáson elért eredménynek. Ezzel a kormánypárt szavazóinak harmada lemorzsolódott, és a tavalyi EP-választáshoz képest is ötödével zsugorodott a tábora. A kutatás szerint a 2022-es Fidesz-szavazók 66 százaléka ma is a pártot támogatná, 9 százalék viszont már a TISZA-ra szavazna, 21 százalék pedig bizonytalan.
A 2024-es EP-választáson a Fideszt választók 78 százaléka továbbra is a kormánypárt híve, 16 százalékuk ugyanakkor bizonytalan, négy százalékuk pedig már Magyar Péter pártját támogatná.
A 21 Kutatóközpont megállapította továbbá, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás egykori szavazóinak 76 százaléka jelenleg a TISZA Párt táborához tartozik. A tavalyi EP-választáson a Demokratikus Koalícióra szavazók fele ma is kitart a párt mellett, míg 38 százalékuk átpártolt a TISZA Párthoz. A Kutyapárt 2024-es szavazóinak 35 százaléka szintén Magyar Péter pártját támogatná egy most vasárnapi szavazáson.
A felmérés arra jutott, hogy Magyar Péterék új szavazókat is meg tudtak szólítani azok közül, akik korábban nem vettek részt a választásokon.
A tavalyi EP-választásokon nem szavazók ötöde, a 2022-es országgyűlési választásokon távol maradók negyede már a TISZA Párt támogatója. Az új szavazók körében felülreprezentáltak a nők és a politika iránt kevésbé érdeklődők, szemben azokkal, akik már 2024-ben is a TISZA-ra szavaztak.
A frissen csatlakozott támogatók 70 százaléka biztos abban, hogy a TISZA Pártra szavazna, míg a korábbi TISZA-szavazók körében ez az arány 88 százalék.
A 21 Kutatóközpont adatai szerint összességében az történt, hogy a Fidesz tábora 2022-höz képest harmadával, a tavalyi EP-választás óta pedig ötödével csökkent. A TISZA Párt támogatottsága viszont a másfélszeresére nőtt.
A 21 Kutatóközpont hibrid adatfelvétele 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna.
A 21 Kutatóközpont júniusi kutatása szerint a Fidesz 2022 óta a szavazótábora mintegy harmadát veszítette el, miközben a TISZA Párt támogatottsága a tavalyi európai parlamenti választások óta a másfélszeresére nőtt.
A felmérés három kérdésre épült: a válaszadók megjelölték, hogy 2022-ben, 2024-ben, valamint jelenleg melyik pártra szavaztak vagy szavaznának. Mivel ezek a válaszok visszaemlékezésen alapulnak, előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a valós szavazatokat, de a kutatók szerint így is jól mutatják a pártpreferenciák változását, hiszen 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben pedig másfélszer annyian szavaztak a Fideszre, mint az ellenzékre, és a kutatásban ez az arány 1,5–1,5 volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
